A munkásváros kezdettől fontosnak tartotta a zenei nevelés biztosítását, ezzel együtt is az ajkai zeneiskola története igen hányattatott. Önálló intézményként 1962 és 2004 között működött, eközben nyolc költözést élt túl, elkötelezett tanárainak és vezetésének köszönhetően. 1977 tavaszán, a város szélén, a nyárfaerdőben, a lakosság példás összefogásával építették föl a pavilonrendszerű iskolát, ahol ma is működik, 2016 óta tankerületi fenntartásban, hét zenei tanszakon. Számos regionális fúvós versenyt rendez. Az intézményben tanuló diákok támogatásáért, a szakmai munka segítéséért sokat tesz az Ajkai „Zeneiskoláért” Alapítvány.
A zeneoktatás kezdetei és fejlődése
Ajka kevés zenei hagyománnyal rendelkezett, de lakosaiban korán feltámadt a hangszertanulás iránti igény. Eleinte az 1924-ben alakult Csingervölgyi Zenegylet (jelenleg Ajka Városi Bányász Fúvószenekar) karmesterei tanították amatőr szinten a helyi munkásokat a fúvószenekar utánpótlásának céljából. Az 1950-es évektől a zenetanítás a Veszprémi Csermák Antal Zeneiskola részlegiskolájaként működött, ahol a tanárok mellett lelkes zeneértő amatőrök folytatták a zenei nevelést a városban. Az egyre növekvő zenetanulási kedv hatására a Művelődési Minisztérium engedélyével az Ajkai Zeneiskola, 109 növendékkel, 1962. szeptember 5-én önállóvá vált. Három főhivatású nevelő – Somogyi Miklós igazgató (fagott–szolfézs), Somogyi Miklósné (zongora–szolfézs), Kilyénfalvi Ödönné (zongora–szolfézs) és egy óradíj-átalányos, Tolmácsy László (hegedű) – kezdte el a tanítást.
Az 1962–63-as tanévben az iskola az 1. sz. Kossuth Lajos Általános Iskolában két tantermet használhatott. Az 1963–64-es tanévet 170 beírt növendék kezdte meg – az engedélyezett létszám: 148 volt. A tanárok száma hatra emelkedett. Ebben az évben indult meg az oktatás a fafúvós és rézfúvós tanszakon. Veszprémből heti két alkalommal járt ki Garamvölgyi Tibor rézfúvó és Szűcs József klarinét szakos tanár.
1964–65-ben kapcsolták az iskolához a devecseri tagiskolát, amely előzőleg a Pápai Zeneiskola fiókiskolájaként működött. Az oktatást két tanár látta el: Pados Éva a hegedű–szolfézs szakon és Varga Éva zongora szakon. A növendéklétszám 30 fő volt.
Az anyaiskolában az engedélyezett létszám 248 főre emelkedett. Tanári ellátottság: hat főhivatású, egy időszakos főhivatású, három időszakos mellékhivatású nevelő. Gordonka tanszakon ebben az évben indult meg a tanítás Dóczi Péter vezetésével.
1964 decemberéig az iskola részben az 1.·sz. Kossuth Lajos Általános Iskolában, részben a 4. sz. Fekete István Általános Iskola napköziotthonában működött. 1965. január 5-én költözött be a Gyár utca végén, a 10. sz. barakképületbe. Ott hét oktatóhelyiséget, irodát és később szertárat alakítottak ki. A következő évben a tantermek számát 14-re növelték, három év múlva a Városi Tanács Művelődési Osztálya 11 tantermet fölparkettáztatott.
Az 1965–66-os tanév nyolc státusszal és négy óradíjas tanárral kezdődött meg. Az engedélyezett növendéklétszám maradt 248. Ebben a tanévben pályakezdő tanárként Nagyiván Éva erősítette a tantestület munkáját.
1965-től 1989-ig Kilyénfalvi Ödönné vezette a tantestületet, amikor munkásságát címzetes igazgató kinevezéssel ismerték el. Kilyénfalvi Ödönné igazgató kinevezéssel ismerték el.
1967. november 29-én kora reggel átszakadt az erőmű főcsatornája. 60-70 cm-es víz öntötte el a barakk termeit, szertárait. Az anyagi kár igen nagy volt, kártérítést azonban az iskola nem kapott, mivel a Városi Tanács Művelődési Osztálya a bejelentést és a jegyzőkönyvet nem vette komolyan. „Nem árt a szárazfáknak, ha áznak”, mondták.
1970. január 10-én, a félévi értekezlet alatt, a tetőn összegyűlt hó súlya alatt a vasszerkezet megroppant, az épület hosszában megrepedt. Két-három hét múlva a méteres hó olvadni kezdett, és a falon kívül elhelyezett villanyvezetékek életveszélyessé váltak. A felettes szervek hosszas vitában döntöttek a 260 növendék és 11 tanár sorsáról. Ennek megfelelően az iskola a Művelődési Központban kapott négy szakköri szobát az emeleten; a színházban három öltözőt heti két alkalomra; a gimnáziumban délutáni tanításra két tantermet és a gondnokiban egy íróasztalnyi helyet. A padlásra fölpakolhatták a padokat, székeket. Az oktatás zavartalanságát csak a rendkívül zsúfolt órarend tette lehetővé. Ígéretet kaptak, hogy az új tanácsháza felépülése után beköltözhetnek a régi tanácsháza földszinti részébe. Így is lett, és az 1972–73-as tanév már abban az épületben indult. A hely szűkös volt, de a további működést lehetővé tette.
Újabb költözések
Készült az új tanácsháza, várható volt a zeneiskola költözése. 1975 júniusban az iskola összepakolt: a lemezek a Rákóczi utcába, Csáky Rozika tanárnő lakására kerültek; a könyveket, kottákat szülők vállalták; az iratok bedobozolva várták az indulást. Az épületet azonban azonnal bontani kezdték, és ezt a költözködés alatt sem szüneteltették. A hangszerek egy részében jóvátehetetlen károk keletkeztek. A bontásra kirendelt munkások nem kímélték az értékeket. A hangszereket Kilyénfalviné lakásán, a bútorokat egy négyemeletes ház pincéjében, a padokat a gimnázium padlásán helyezték el. Ez volt a zeneiskola 6. költözése.
1975. augusztus végére a József Attila utcában átalakítottak egy kicsi egyemeletes házat, amelyben a tanácsháza 18 helyiségével szemben 8 kicsi tanterem és egy raktár állt az iskola rendelkezésére. A hetedik költözéskor a hangszerek nagy része az igazgatónő lakásán maradt.
A tanévet több helyen kezdték meg: a József Attila utcában, a 4. sz. iskolában délután négy terem szolfézsórákra, 8. sz. iskolában nyolc terem délután, a gimnáziumban két tanterem délután, a rendőrségen két helyiség zeneóvodának és előképzőnek. Vásároltak négy biciklit, hogy a tanárok a tízperces szünetekben gyorsabban tudjanak elérni egyik helyről a másikra.
Az (utolsó) költözés a Városligetbe
1977 tavaszán, a város szélén, a nyárfaerdőben felépítették az öt házból álló pavilonrendszerű iskolát. Küzdelmes 15 év után végre nyugodt körülmények között kezdődött az 1977–78-as tanév. Négy épületben 4-4 tanterem, a főépületben iroda, hangversenyterem, raktár. A város lakossága összefogott, szocialista brigádok ajánlották fel segítségüket először a költözéshez, majd a takarításhoz, csinosításhoz. Parkosították a nyárfás terület egy-egy részét. Minden hangszercsoportnak külön háza volt: fafúvósok, rézfúvósok, hegedűsök és csellisták, majd a zongoristák. A szolfézsórákat főleg a főépületben tartották, illetve az egyik házban összenyitottak két kis termet erre a célra. A növendéklétszám közben 550-re gyarapodott.
1984-ben a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésén határozat született az iskola bővítésére. Így új épületet kapott, nagyobbat, mint az előzőek, két hangszeres és két szolfézstermet alakítottak ki benne. Ebben az évben – Schwarcz Béla tanácselnök jóvoltából – hangversenyzongorával is gazdagodott a zeneiskola.
Saját versenyek, rendezvények
1982. március 5-én az országban először rendezték meg az iskolában a Veszprém megyei Mélyrézfúvós Versenyt, a élyrézfúvósok önálló versenyét. Kilyénfalvi Ödönné nyugdíjba vonulása után az 1989–90-es tanévet Erdélyi Tiborné vezetésével kezdte meg az iskola. Nevéhez köthető a Megyei Trombitaverseny (2011-től Vörös János Trombitaverseny) 1992-es indítása, amelyet háromévenként rendeznek meg. Ugyancsak ő szorgalmazta a Megyei Furulyaverseny (2020-tól Bedők László Furulyaverseny) kétévenkénti megrendezését is. Az igen népszerű versenyek színvonala és a jelentkezők száma évről évre emelkedik.
Az iskola rendszeres résztvevője megyei, területi találkozóknak – ilyen többek között a veszprémi zongora-, trombita- és hegedűverseny, pápai hegedű- és csellóverseny, celldömölki népdaléneklési verseny, tapolcai négykezes-, sümegi szolfézsverseny, várpalotai fafúvósverseny –, országos versenyeknek: szombathelyi hegedű-, zalaegerszegi trombita-, kaposvári fuvola-, leninvárosi klarinét-, balassagyarmati fuvoladuóverseny, négykezes találkozó, zánkai országos zenekari fesztivál.
1999-től 2004-ig a tantestület kérésére sikeres pályázattal Medgyesy Miklósné lett az iskola igazgatója. A 2000-ben beindított szintetizátor szak, Szalay Tibor vezetésével, jelentős létszámnövekedést eredményezett. Létrehozták az Ajkai Zeneiskoláért Alapítványt. A közhasznú alapítványra 2003 óta folyamatosan érkeznek – adó 1 %-os és egyéb – felajánlások. A befolyó összeget az intézményi munka javítására, tehetséges növendékek támogatására, rendezvények lebonyolítására fordítják.
Újabb szervezeti változások
A 2004-es esztendő negatív változást hozott az intézmény életében. Az iskolát összevonták a hetes iskolával, így az önállósága 42 év után megszűnt. A két intézmény különböző profiljából adódó kisebb-nagyobb zökkenők ellenére a szakmai munka töretlenül, sőt, egyre sikeresebben folyt tovább.
2007 nyarán a város megyei fenntartásba adta az iskolát, és összevonták a Bródy Imre Gimnáziummal. A Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (a zeneiskola elnevezés 45 év után eltűnt) jelenleg a köznevelési rendszeren belül állami fenntartásban működik. 2016. augusztus 12-től, Cserményi Zsolt nyugdíjba vonulása után a tanári kar – pályázatának megismerése után – Szücs Krisztiánt választotta meg szakmai vezetőnek. 2016. november 30-tól a fenntartói, és 2017. január 1-jétől a működtetői feladatokat is a Pápai Tankerület látja el.
Az iskolában jelenleg hét zenei tanszak működik, melyek a klasszikus hangszeres zenei oktatás csaknem egészét lefedik. 2017-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával mesterkurzust szervezhettek meg a Pápai Bartók Béla Zeneiskolával közösen. A 2018-as tanévtől az elméleti foglalkozások két telephelyen folynak. Az iskola tanulólétszáma (2021. januári adatok szerint) 227 fő, számukra az oktatást 15 pedagógus álláshelyen 19 kolléga biztosítja. A nevelő-oktató munkát segítő álláshelyen 1 iskolatitkár áll alkalmazásban.
Tanításon kívüli tevékenységek
Az iskola rendszeres közreműködője a város valamennyi rendezvényének. (Zene világnapja, Költészet Napja, Magyar Kultúra Napja stb.) A tanárok aktívan segítik több művészeti csoport, amatőr együttes munkáját. Kiállításmegnyitók, irodalmi estek szereplőiként szoros az együttműködés a művelődési házzal, de a többi intézmény is igényt tart az iskola segítségére.
Az intézményben tanuló diákok támogatására alapított Ajkai „Zeneiskoláért” Alapítvány több mint tíz éve rendszeresen szervez zeneszerzőkhöz kapcsolódó megemlékezéseket, versenyeket, 2017-től délutáni napközis és nyári zenei táborokat. Ezek mellett az utánpótlás biztosítása érdekében minden évben zeneóvodai foglalkozásokat tart.
Az egyéni oktatás – mely már csak a zeneiskolában létezik – az évek folyamán megmutatta kiváló jellemformáló erejét. Itthon és külföldön nagyon sok hangszeres, énektanár, koncertező szólista és zenekari muzsikus kezdte tanulmányait az ajkai zeneiskolában. Nem sok növendék került ugyan zenei pályára, de valamennyi itt tanuló diák kiváló zenei műveltséggel lett gazdagabb az iskola falai között. Az iskola és az alapítvány élvezi a szülők, és továbbra is remélik Ajka város, valamint Veszprém megye támogatását, együttműködését az ifjúság zenei nevelése érdekében.
Ajkai Bródy Imre Gimnázium Alapfokú Művészeti Iskolája
8400 Ajka, Bródy u. 4.
Weboldal: https://brody-varosliget.edu.hu/
