Az ország 1952-ben alapított első falusi zeneiskolája, fő feladatán jelentősen túlmutatva, helyi és országos közművelődési, tanulmányi, zeneművészeti versenyeken elért kiemelkedő teljesítményével nagymértékben hozzájárul Abony város kultúrájának gondozásához, a közösségi művelődéshez, a város kulturális színvonalának emeléséhez. A budafoki Nádasdy Kálmán Zeneiskolával közösen az Abonyi Zeneiskola és az önkormányzat rendezte meg az I. Falusi Zeneiskolák Találkozója és Fesztiválja rendezvényt 1992-ben. E találkozónak is köszönhető, hogy az oktatási törvényben a gyermeki jogok közé nevesítve a művészetoktatáshoz való jog is bekerült.
„Abony volt Magyarországon az első község, ahol 10 esztendővel ezelőtt (1953. október 1-jén) állami zeneiskola részleg megindulását engedélyezte a minisztérium 90 növendékkel. Induláskor a művelődési otthonban egy kis szoba, az általános iskolában – az igazgató jóvoltából – egy tanterem és a rajzterem volt a birodalmunk. Volt ezenkívül két rossz zongoránk. Az első felhívásra a tervezeti 90 növendék helyett 170 jelentkezett és a községi tanács, látva a zenetanulás iránti nagy lelkesedést, vállalta a kiégett épület helyreállítását. Segítségünkre sietett a megyei tanács is, hangszerek, bútorok beszerzésével. Így fejlődött iskolánk mint fiókiskola, majd 1957-ben önállóvá vált, 240 növendékkel.” E szavak az abonyi zeneiskola tanévnyitó tanári értekezletén hangzottak el Szabó Sándor igazgató beszédében. (Parlando, 1963. 10. szám) Az abonyi zeneiskola hamarosan két új Pest megyei zeneiskola beindítását is sikerként könyvelhette el: 1962-ben a váci, következő évben a szentendrei fiókiskola is önállósodott. Szabó Sándor terjesztette ki egész Pest megyére az állami zeneoktatást, sorra alapítva a falusi zeneiskolákat, mintegy két tucatot.
Az abonyi zeneiskola fúvószenekarát a helyi születésű Varga György klarinéttanár szervezte meg, a meglévő kis létszámú fúvóscsapatra támaszkodva. Tanári pályáját Varga 1970-ben, egykori iskolájában kezdte. Legendás munkabírását mutatja, hogy az abonyi mellett a ceglédi zeneiskolában is tanított, és játszott a Szolnoki Színház zenekarában. Zenekarszervező tehetsége már kezdő tanárként kitűnt – vezetése alatt az abonyi fúvósok hazai, majd külföldi nemzetközi fesztiválokon is sikert sikerre halmoztak. Eljutottak Nyugat-Németországba, Belgiumba, Spanyolországba, Olaszországba, Hollandiába és Franciaországba is, amit a nyolcvanas években még meglehetősen ritkán engedélyeztek a szocialista blokkban. Az ötvenfős együttesből később harmincöten léptek a zenetanári vagy zenekari muzsikusi pályára.
Varga György 1983-ban lett az Abonyi Bihari János Zeneiskola igazgatója. Kezdettől a zeneiskolai oktatás korszerűsítésére törekedett, próbált az iskolának egyéni és céges támogatókat szerezni. A zenekar eredményei nyomán például osztrák hangszergyártó cégektől kaptak hangszereket. A szülőkön túl az egész település társadalma a magáénak érezte a zeneiskola és a zenekar eredményeit, és lelkesen támogatták működését. Így történhetett, hogy – megelőzve a későbbi időket, és példát adva más zeneiskoláknak – a falusi zeneoktatás 35 és 40 éves jubileuma alkalmából kiadott programfüzetben több mint száz abonyi szponzor neve szerepelt, akik támogatták az ünnepi rendezvények megvalósítását, a vendégként érkezőket pedig a helyi családok fogadták és szállásolták el. (Parlando, 2011. 2. szám)
Varga György alapító tagja volt a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének, amelynek első közgyűlését Abonyban tartották. Kezdeményezésére ez alkalommal rendeztek az országban először hangszerárverést. Ezen több mint 200 hangszer került kalapács alá, így az ország jó néhány zeneiskolája jutott aránylag olcsón hangszerekhez. Abony volt a székhelye 1994-ben az IGEB, a Nemzetközi Fúvós-zene Kutató Társaság kongresszusának is, amelyen 33 ország kutató-tudósa és fúvós szakembere vett részt. Azért sikerült a kongresszust Abonyba hívni, mert az iskola igazgatója volt az IGEB magyarországi szervezője és titkára, ugyanezt a funkciót töltötte be a Fúvószenekarok Világszövetségében is.
Varga György 1997-ben megvált az abonyi zeneiskolától.
Az intézmény sikerességét jól mutatja, hogy fennállása óta közel 200 zenetanárt, hangszeres művészt nevelt ki, akik hírét vitték az abonyi zeneiskolának.
Számos országos zenei fesztivál, rendezvény kötődik az intézmény nevéhez. Két évtizede rendezi meg – a Fúvószenekari Egyesülettel közösen – pünkösd tájékán a Fúvószenekari Fesztivált. Nagy hírű az Abonyi Regionális Rézfúvós Kamarazenei Fesztivál és az Országos Bihari János Hegedű- és Kamarazenei Fesztivál is.
2012-ben a régi zeneiskola épületének helyére felépült a Kultúra Háza, amely szerves egységet alkot az új zeneiskola épületével, így a következő évtől korszerű épületben folytatódhatott a tanítás. A zeneiskola törekszik arra, hogy fennmaradjon Abonyban a teljes szakos ellátottság, amelyet – a minőségi zeneoktatás mellett – a zenei nevelés egyik meghatározó pillérének tart.
A Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola honlapja:
http://www.bihari.abony.hu/
