Az alapítás évétől – 1966 óta – gyereklétszámát tekintve csaknem négyszeresére nőtt a zeneiskola, és a kezdeti ötféle hangszerből álló választék mára 19-re bővült. Az intézmény országos hatáskörű fesztiválokat, versenyeket rendez, és – különösen a zenekara – fontos szerepet tölt be Komárom város kulturális életében.
Amikor 1966-ban a Komáromi Állami Zeneiskola megalakult, 5 tanár tanított 80 diákot, és ötféle hangszer közül lehetett választani. Ma az intézmény működési területe: Komárom és vonzáskörzete: Szőny, Koppánymonostor és a környező falvak, Csém, Nagyigmánd, Bábolna, Almásfüzítő.
Az iskola múltjában kiemelt szerepet játszott Méry Anasztázia, aki több mint 30 éven át vezette az intézményt, valamint Vass Péterné, aki igazgatóhelyettesként négy évtizeden át segítette az iskola munkáját.
Az infrastruktúra fejlődése
Az iskola épülete sokáig nem volt igazán alkalmas a minőségi zeneoktatásra, 1999-ben viszont új, saját otthont kapott: átköltözött az egykori Frigyes Huszárlaktanya felújított épületébe – melyet a zeneiskola céljainak és igényeinek megfelelően alakítottak át –, és még ugyanabban az évben felvette Egressy Béni nevét. Ma hangszigetelt tantermekkel, 120 férőhelyes, igényes kialakítású és 2005 óta kiváló akusztikával rendelkező hangversenyteremmel büszkélkedhet az intézmény. Az Egressy-terem – melynek legértékesebb kincse a 2005-ben vásárolt koncertzongora – lehetőséget nyújt kamarakoncertek, énekkari találkozók és egyéb zenei rendezvények lebonyolítására. 12 tanteremben folyik az oktatás, ebből kettő a csoportos órák megtartására és kisebb házi hangversenyek rendezésére is alkalmas.
Eleinte a minden állami intézményt érintő fenntartóváltás nehézségeket okozott, mert Komárom önkormányzata minőségi feltételeket biztosított a zenetanuló gyermekek számára, a tankerületi finanszírozás kezdeti időszakában a színvonal erősen visszaesett. Ez a 2020-as években már javult, a Hangszercsere Programnak köszönhetően sok új hangszer lett, így végre igényes hangszerparkkal tud működni az intézmény.
A zeneiskolai közösség régi vágya a tetőtér beépítése, hogy még több tanteremmel dolgozhassanak. Az iskola tágas udvara – virágokkal, magas fenyőkkel, paddal – gondozott, kellemes helyszínt biztosít a zeneiskolába látogatók számára.
A képzési paletta bővülése és a szakmai munka fejlődése
A tanulói létszám 2022-ben 290 fő, akiket 30 szaktanár tanít hatféle munkaközösségben: vonós (gordonka, brácsa, hegedű), fúvós (furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, kürt, harsona, tenorkürt, baritonkürt, trombita, tuba), billentyűs (zongora, orgona), vokális (magánének), akkordikus (gitár, ütő), zeneismeret (szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneismeret).
Az elmúlt évtizedekben a nevelőtestület minden törekvése arra irányult, hogy a képzési kínálatot és a technikai feltételeket modernizálja. Az internetes hozzáférést használják a tanításban, és 2019-ben az iskola interaktív táblával is gazdagodott.
Az iskolai növendékhangversenyeken a tanulók bemutathatják képességeiket, és egymást hallgatva ismerik meg a különböző hangszereket, bővül zeneismereti tudásuk. A tanárok félévente tartanak műsoros szülői értekezletet, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a szülők és a pedagógusok személyesen is találkozzanak egymással.
Az intézmény több évtizede szervez kamarazenei fesztivált, vonószenekari fesztivált és különböző zenei versenyeket. Ezek közül a legújabb a Trombitaverseny, amelyet a 2018/2019-es tanévben rendeztek meg első ízben.
A legnagyobb érdeklődésre számot tartó Egressy Zongoraversenyt 2005-től szervezik meg évente, amelyre Magyarországon kívül Szlovákiából is érkeznek növendékek.
Az iskola szerepe a város kulturális életében
A Zenei Világnap mindig kiemelt esemény, amelyre a növendékek együtt érkeznek testvéreikkel, szüleikkel, nagyszüleikkel. Délelőtt hangszerbemutató koncert, délután zenehallgatás van a kisebb gyerekeknek, a nagyobbaknak zenei vetélkedő. A nap záróakkordja az úgynevezett „generációs” koncert, ahol a gyerekek családtagjaikkal együtt muzsikálhatnak. Ezt a szép hagyományt a pandémia egy időre megszakította, de folytatni kívánják.
A növendék-utánpótlással általában nincs gond, ebben alighanem szerepet játszik a hangszersimogató program is, amely amely képet ad az iskolában folyó minőségi munkáról.
Az intézmény fontos szerepet tölt be Komárom város kulturális életében. A Limes Galéria kiállításmegnyitók alkalmával sokszor kér műsort, és a Komáromi Napok rendezvénysorozata is elképzelhetetlen az Egressy Fúvószenekar nélkül. 2016 óta ilyenkor a komáromi és a komárnói zeneiskolák tanulói is közös koncertet adnak, magyar és szlovák zenészek muzsikálnak és ünnepelnek együtt. A város más rendezvényein szintén jelen vannak a zeneiskola növendékei: fellépnek az Idősek Napján, a Három Nemzedék Ünnepén, a Szociális Munkások Napján, Pedagógus Napon stb.
Az évek során bővültek és megerősödtek a zenekarok, a szakmai munka komoly sikereket hozott. Az Egressy Fúvószenekar – amelynek művészeti vezetője Szabó Ferenc – többször is kiemelkedő minősítést kapott a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség szakmai zsűrije előtt, valamint Pro Urbe díjat vehetett át Komárom Város Önkormányzatától kimagasló szakmai munkája elismeréseként.
Komáromnak – ikertestvére mellett – testvérvárosa is van, Naumburg, ahol az Egressy Fúvószenekar több ízben szerepelt, és a két együttesnek közös fellépése is volt a Komáromi Napok rendezvénysorozatában. Kitűnő a kapcsolat az Észak-komáromi Zeneiskolával is, minden évben rendeznek közös hangversenyt.
Komáromi Egressy Béni Alapfokú Művészei Iskola
Cím: 2900 Komárom, Klapka Gy. út 54.
weboldal: www.egressyzeneiskola.hu
https://www.facebook.com/egressyzeneiskola
