Az esztergomi polgári zeneoktatás hagyománya dokumentálhatóan az 1800-as évek végére nyúlik vissza, iskolarendszerű zeneoktatásra azonban csak 1928 után volt lehetőség. Bár az iskola működése többször is veszélybe került, 2012 óta regionális tehetségpontként vesz részt – a város és a megye intézményeivel együttműködve – a művészeti tehetséggondozásban.
Az esztergomi polgárság élénk kulturális életét jól mutatják az 1860 után létrejött iskolai nyelvgyakorló egyesületek és önképzőkörök. A tudományok és a művészetek iránt érdeklődőket elsősorban egyházi személyek fogták össze, de számos művészetkedvelő polgár is akadt, akik közreműködtek egyletek, társulatok alapításában. Ennek a folyamatnak részeként alakult meg 1863-ban az Esztergomi Dalárda. Elnökének Szántóffy Antal esztergomi kanonokot jelölték, az igazgató választmány tagjai ügyvédek, orvosok, mérnökök, vármegyei és városi tisztviselők. A tiszteletbeli tagok sorában a korabeli dokumentumokban olyan neveket olvashatunk, mint Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Reményi Ede és Ábrányi Kornél.
A dalárda, majd az 1883-ban alakult Dal- és Zenekedvelők Egyesületének hegedű- és énektanodájában, az 1900-as évek elejétől pedig a Brenner Júlia nevéhez fűződő zongoraiskolában lehetett akkoriban zenét tanulni (az ének mellett hegedű és zongora hangszeren). 1928-ban jelent meg az első felhívás a helyi lapban, hogy a szülők elképzeléseik szerint írassák be gyermekeiket a létrejött zeneiskolába. Az intézmény első tantestületének élére a város Buchner Antal főszékesegyházi karnagyot nevezte ki. A nyitáskor 47 tanuló kezdhette meg tanulmányait akkor még a Német (ma Petőfi Sándor) utcai épületben. 1931-ben már zeneszerzés, ének, zongora, hegedű, cselló, nagybőgő és elméleti tanszakokkal működött az iskola. Az államilag engedélyezett és a város által támogatott zeneiskola helyzete 1936-ra meggyengült, dr. Sztárcsevich László szervezte újjá, így 1937-ben újra folytatódott a tanítás. Dr. Sztárcsevich László igazgatóként 1937 és 1964 között vezette a Zeneiskolát. A széles műveltségű énekművész, zenetanár – a jogtudományok doktora – a Zeneakadémia elvégzése után 11 évig opera-, hangverseny- és rádióénekesként dolgozott Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Svájcban, tagja volt a berlini Állami Operaháznak. Az esztergomi zeneiskolában az igazgatói feladatok ellátása mellett magánéneket tanított – fő- és melléktanszakként – nyugdíjazásáig.
A zeneoktatást 1962-ben államosították, az igazgatást 1964-től Szabó Tibor vette át. Abban az időben a tantestület kilenc tanárból állt, és az egyre növekvő tanulószám miatt a városi vezetés úgy döntött, hogy a számtalan költözés után a zeneiskola megkapja a korábban kizárólag csónakháznak használt épület legnagyobb részét. 1970-ben Reményi Károly lett a zeneiskola igazgatója, és az ő elgondolásai alapján kezdődött az épület felújításához szükséges tervek elkészítése. Az átépítés és bővítés Komárom-Esztergom megye pénzügyi támogatásának köszönhetően 1982-ben kezdődött meg, de csak 1994-ben sikerült befejezni.
Zsolt Nándor, az esztergomi születésű hegedűművész és zeneszerző nevét 2004-ben vette föl az iskola. 2007-ben nyerte el a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet. A hangversenyek, egyéb nagyszabású rendezvények helyszínéül az intézmény 120 férőhelyes földszinti hangversenyterme és kamaraterme szolgál. Csoportos oktatás 5 tanteremben, egyéni hangszeres oktatás pedig 21 szaktanteremben folyik. Az iskola tanszakainak száma előbb a néptánc tanszak (2003/04), majd 2008-ban a népzene tanszak elindulásával tovább bővült. A népzene iránt érdeklődő növendékeknek népi furulya, népi hegedű, brácsa, bőgő, citera és népi ének tanulására van lehetőségük egyéni órákon, illetve kamara-énekórákon.
2009-ben Esztergom Város Önkormányzata finanszírozásában sikerült befejezni a zeneiskola épületét az igények szerint: ma 33 szaktanterem áll rendelkezésre. A város anyagi nehézségei azonban az iskola működésére is árnyékot vetettek. 2011-ben úgy sikerült fennmaradni, hogy az „Alapítvány, az Esztergomi Városi Zeneiskola Támogatására” elnevezésű civil szervezet jótékonysági rendezvények szervezésével talált támogatókat. A következő évben az iskola előbb a Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központhoz, majd az országos változások nyomán a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz került.
Az alapítvány azóta is nagy szerepet játszik az iskola szakmai programjainak megvalósításában. A művészeti tevékenységet folytató közhasznú nonprofit szervezet legfontosabb célkitűzése az esztergomi zenei élet fejlesztése és a Zsolt Nándor Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola támogatása. Ennek megfelelően az alapítvány szervezésében számos zenei találkozó, rendezvény és művészeti projekt valósult meg az elmúlt időszakban.
Az iskola igazgatója 2001 óta Udvardyné Pásztor Ágnes orgonista, zongora- és szolfézstanár. Diplomája megszerzése után lett az Esztergomi Városi Zeneiskola fuvolatanára, korrepetitora, fafúvós tanszakvezetője, illetve a szimfonikus zenekar fuvolása.
A zeneiskola Vonószenekarát 1996-ban Pásztóiné Nádudvary Erika hegedűtanár alapította, aki zenekari gyakorlatot a dorogi Bányász Szimfonikus Zenekarban és az esztergomi Városi Szimfonikus Zenekarban szerzett, ahol több évtizedig a zenekar koncertmestere volt. 1979-től az esztergomi Zsolt Nándor Zeneiskola hegedűtanára. A Vonószenekar utánpótlásaként 2010-ben elindította a Tücsökzenekart is (vezetője ma Gáspár Csilla), 2010-ben pedig a zeneiskola tanáraiból megalakította a Strigonia vonósnégyest. A Vonószenekar tagjai az iskolai vonós tanszak évfolyamaiból kerülnek ki, de régi zeneiskolás növendékek is szívesen visszajárnak. Repertoárjukban a klasszikus művek mellett megtalálhatók tradicionális zeneművek, egy-egy ünnepkörhöz kapcsolódó feldolgozások, valamint filmzenék is. Vállalkoznak egyszerűbb versenyművek megszólaltatására is, ezekben is a zeneiskola növendékei játsszák a szólót. Az együttes nagy sikerrel szerepel iskolai, városi és regionális rendezvényeken, fesztiválokon is.
A Komárom-Esztergom Megyei Zeneiskolák I. (2007) és II. (2009) Vonószenekari Fesztiválján a rendezvény szakmai értékelője Medveczky Ádám Liszt-díjas érdemes művész arany minősítésben részesítette a zenekart.
Az Esztergomi Ifjúsági Fúvószenekart Kriska György – a zeneiskola volt rézfúvós tanára – alapította 1992-ben. Az akkor leginkább polkákból, indulókból álló repertoárral számos városi, iskolai és egyéb rendezvényen mutatkozhattak be. 15 év után Reményi László rézfúvós tanár vette át a zenekar vezetését, aki – mese- és filmzenékkel, latinos tánczenékkel, valamint könnyűzenei slágerek átirataival – a mai ifjúság ízléséhez, ismereteihez és igényeihez igyekszik igazítani a repertoárt. Eddigi legnagyobb sikerét a Fúvószenekar 2014-ben aratta, amikor a lengyelországi Rybnikben megrendezett 23. „Złota Lira” Nemzetközi Fúvószenekari versenyen 2. helyezést ért el.
Az Esztergomi Zsolt Nándor AMI honlapja:
http://www.esztergomizeneiskola.hu/
