Az oroszlányi zeneoktatás kezdetben a bányász fúvószenekar utánpótlását volt hivatott biztosítani. A városvezetés már az 1960-as évek közepén egyre nagyobb értéket látott az iskola munkájában, azonban a korszerű igényeknek megfelelő otthonra azonban egészen 2004-ig kellett várni.
Az Oroszlányi Városi Tanács 1960. szeptember 1-jei hatállyal alapította meg az állami zeneiskolát. Bordács Béla gordonka szakos tanár kapta a feladatot, hogy szervezze meg az intézményt, és lássa el az igazgatói feladatokat. A legfőbb elvárás az volt, hogy biztosítsa az 1945-ben alapított Oroszlányi Bányász Fúvószenekar utánpótlását. Az igazgató meg is írta 1960 októberében beadott statisztikai jelentésében, hogy 161 tanuló és hét tanerő közreműködésével megkezdte a munkát az Oroszlányi Állami Zeneiskola.
Az 1960-as évek a kemény munkáról szóltak: mind szélesebb körben toborozni növendékeket, majd meg is tartani és fejleszteni őket. A megyében ekkor négy zeneiskola működött. A munka eredményességét mutatja, hogy a hatvanas évek közepétől már gyakran hívták a zeneiskola fúvósait szerepelni a városi ünnepségeken, megyei találkozókon. A fennmaradt dokumentumokból kitűnik, hogy a városvezetés egyre nagyobb értéket látott az iskola munkájában. Egy 1966-os feljegyzés szerint az alábbi hangszerekkel növelték az iskola hangszerállományát: 2 db hegedű, 1 db gordonka, 1 fuvola, 1 klarinét, 1 trombita, 1 harsona. Ezek összértéke akkor: 20 000 Ft volt.
A hatvanas évek közepétől elindították a nagybőgő és a gitár tanszakot. Az 1970-es években már 11 tanár tanított 230 növendéket. Az 1975/76-os tanévtől Kondor Ferenc vette át az igazgatói teendőket, helyettese Ocskai Simon volt – ők ketten vezették az iskolát egészen 2000-ig.
A körülményekkel, tárgyi feltételekkel már akkor is gond volt: a Petőfi Művelődési Otthonból (ahol nyolc zeneterem állt rendelkezésre) 1979 őszén többek között „a népgazdaság jelenlegi teherbírása miatt” átmenetileg a művelődési központban kívánták elhelyezni az iskolát, de végül nem ez a terv valósult meg, hanem 1983-ban az akkori 4. számú Általános Iskola új szárnyába költözés. Csakhogy az új szárny is szűknek bizonyult, így három más helyszínen is tanítani kellett (Gárdonyi Géza Általános Iskola, Ságvári Endre Általános Iskola, Művelődési Központ és Könyvtár).
1985-től Pusztavámon kihelyezett tagozatot működtet a zeneiskola, zongora, fa- és rézfúvós, valamint vonós tanszakon.
1999. augusztus végén, több variáció után, Kossuth Lajos utca 2. székhellyel a Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola, az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola, Középfokú Kollégium és a József Attila Általános Iskola termeit használták. 2004 szeptemberétől kapta meg az iskola az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola félemeletének szárnyát, ahol 10 oktatóteremben (a kiszolgáló helyiségekkel együtt) a zeneoktatás végre megfelelő elhelyezést nyert.
A hagyományos klasszikus zenei tanszakok mellett az igényeknek megfelelően szintetizátor-keyboard hangszeren is lehet tanulni, a zeneművészeti ág pedig kiegészült tánc tanszakkal, azon belül moderntánccal, amelyet több mint száz növendék választott. A zeneiskola fő feladatának a zeneértő, zeneszerető közönség nevelését tartja, valamint „a művészetek varázslatos nyelvének sajátos eszközárával járul hozzá a tanulóifjúság neveléséhez, ízlésének formálásához, esztétikai érzékének fejlesztéséhez”.
A Bakfark Bálint AMI honlapja: http://www.bakfark.hu
