Szakmai írások

„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható.Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.Teljes lelki élet zene nélkül nincs.Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”(Kodály) A fenti idézet a 20. századi Magyarország legsötétebb évében 1944-ben hangzik el nyilvánosan, amikor Kodály érdeklődése már közel két évtizede a zenepedagógia irányába fordult.… Read more: Magyar Margit: A zene útjai a magyar köznevelés rendszerében

Az Óbudai Népzenei Iskola több mint négy évtizede egyedülálló formában működő kísérleti műhely, amelyben az anyanyelvű kultúra hagyományos átadási rendjét próbáljuk iskolai keretek között modellezni, megvalósítani. Örvendetes tény, hogy Magyarországon közel 200 intézményben, minden oktatási szinten lehet népzenét tanulni. A műfaji besorolás, intézményi átjárhatóság, jogszabályi egységesség fényében viszont halványulni látszik egy megkerülhetetlen tény, miszerint minden… Read more: Szerényi Béla: Anyanyelvű kultúránk a művészetoktatásban

A mai felgyorsult világ sodrásában a művészetnek nem szabad elvesznie. Ki kell vívni nevelésünkkel a formák és tartalmak megkívánta mérsékelt tempót, meg kell teremtenünk az ebben való megvalósulás élményét. A gyorsulás mellett a világ sokszínűségét világméretű kulturális egyhangúság veszélyezteti. A társadalmakban rejlő kulturális különbségeket hatékony eszközökkel kell segíteni, hogy megőrizhessék értéküket. A művészetoktatás értékmegőrző, összetartó,… Read more: Mlinár Pál: Gondolatok a művészetoktatás szerepéről

„Tánchagyományaink ágas-bogas családfája, mely a néptáncokban megőrzött történelmi táncainktól a baletten át a kortárs táncművészetig terjed, felmérhetetlen nemzeti érték. A tánc olyan kommunikációs eszköz, amely a beszélt nyelven el nem mondható érzelmek, gondolatok közvetítésére is képes. Hagyományaival a Kárpát-medence s egyben Európa kultúrtörténetét is kirajzolják, hiszen az elmúlt évszázadok minden kulturális áramlata elért bennünket, s… Read more: Demarcsek Zsuzsa: Alapfokú művészetoktatás – Táncművészeti ág

„Az oktatás egyénre koncentrál, a dráma az egyediségére,minden emberi lény különleges egyéniségére.”(Peter Slade) A drámajátszásban rejlő nevelési lehetőségeket már a 16–17. század nagy pedagógiai gondolkodói felismerték. Comenius úgy vélte: „Minden, ami a nyilvánosság előtt játszódik, olyan, mint a színház. Éppen ezért, akiket rövid időn belül a közéletbe küldenek, úgy neveljék, hogy ott megfelelően állják meg… Read more: Brachna Irén: Szín- és bábjáték, drámapedagógia az alapfokú művészetoktatásban

Az alapfokú művészeti iskolák, így a képző- és iparművészeti ág is több olyan fontos, rendeletben is meghatározott feladatot lát el, melyek sok szempontból nélkülözhetetlenek és hiánypótlók a közoktatás területén. Egyrészt biztosítják a tanulók érdeklődésének, képességeinek, adottságainak megfelelő képző- és iparművészeti nevelést – továbbiakban művészeti nevelést –, mely megalapozza a művészi kifejezőkészséget, elősegíti a továbbtanulásra való… Read more: Geisbühl Tünde: Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelés lehetőségei

Dénes László nyugalmazott tanszékvezető főiskolai docens, művészetoktatási szakértő 1969-ben került az I. számú Körzeti Zeneiskolába gyakorlóiskolai vezető tanárként. Kitűnő rálátást adott a hegedűoktatásra, és tette őt a szakma metodikai irányítójává az a kivételes lehetőség, hogy sokáig párhuzamosan három szinten is tanított: a Tóth Aladár Zeneiskolában, a Bartók konziban és a Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében. Szerzőtársként… Read more: Dénes László: A hegedűpedagógia holisztikus megközelítése a vesszőparipám mostanában

Béres János népzenekutató, zenepedagógus alapító tagja volt az 1952-ben államosított Fodor Zeneiskolának, amely akkor vette föl az I. sz. Körzeti Zeneiskola nevet. 20 évig dolgozott itt. Furulyaiskoláit több nyelvre lefordították. Összesen 30 kitüntetéssel jutalmazták, többek között Kiváló pedagógus és Művészetoktatásért díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, Eötvös József-díjjal. 2014-ben Kossuth-díjat kapott az élő néphagyomány tovább… Read more: Béres János: „A furulyaszó sok embernek megdobogtatta a szívét”

Móró József (1939–2012) emlékének* Miben ragadhatjuk meg a zenei képesség lényegét? Mi az, aminek révén a legtöbb zenehallgató valóban kiemelkedőnek és megragadónak értékel egy előadást? Milyen összetevőit különíthetjük el az előadóművészi kiválóságnak egy egyszerű, ám jelentős magyarázó erővel bíró modell keretében, és milyen következményeket hordoz a zenei tudás e modellje a zenepedagógia hétköznapi gyakorlata számára?… Read more: Stachó László: A zenei képesség és az előadóművészi kiválóság: Bevezetés a zenei előadóművészet pedagógiájába

A Kodály nevével fémjelzett magyar zenepedagógiai koncepció (pedagógiai nézetrendszer) a tanítványok által módszertanba ültetve, s elsősorban e „Kodály-módszer” technikai kidolgozottsága révén érte el elvitathatatlan nemzetközi elismertségét és sikerét. Pontosabban módszereket kellene említenünk, hiszen ezt az elnevezést valójában több markánsan eltérő hazai módszertanra alkalmazzák. Kodály azonban, eredeti szándéka szerint, nem puszta zeneoktatási technikát kívánt megalapozni és… Read more: Stachó László: Érték, öröm és haszon a Kodály-módszerben

„A generációk szellemi folyamatosságát biztosító tevékenység; a képességek jól megválasztott, nem túl nagy, alapozó jellegű tananyagok oktatásával történő kiművelése; egy rendezett tudás rendszeres tanítással-tanulással való átadása; mértéktartó, emberséges fegyelem; nyugodt, szenzáció- és hisztériamentes mindennapok: nagyjából ebben foglalható össze az európai gyökerű (több ezer éves hagyományra visszamenő) magyar iskola.” – írta Dobszay László 2005-ben, és szavai… Read more: Dobszay László: Mit adhatunk Európának?