Az Igazgyöngy AMI 2000 óta működik hat településen, amelyek legfontosabb szociológiai jellemzője, hogy kiemelkedően magas a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az iskola képző- és iparművészeti ágon oktatja a gyerekeket – jelenleg a társastánc tanszak csoport hiányában szünetel. Módszertanának – amelyet az évek során fokozatosan finomított és igazított a gyerekek szükségleteihez – legfőbb jellemzője a hármas fókusz: a vizuális kommunikáció fejlesztése mellett a hátránykompenzálás és a szociális kompetenciák fejlesztése megjelenik minden tanórán, minden feladatban. Kidolgozói azon fáradoznak, hogy az oktatást és a szociális munkát sajátosan ötvöző módszerük bekerülhessen az állami oktatás rendszerébe is.
Az Igazgyöngy Alapítvány 2000-ben kezdte meg művészetoktató tevékenységét a berettyóújfalui kistérségben, grafika, festészet, kerámia és szobrászművészet tanszakokon. Mivel az iskolába bekerülő gyerekek közt igen magas a mélyszegénységből érkező, halmozottan hátrányos helyzetűek aránya (csaknem 50%, a hátrányos helyzetűeké pedig 70%), elsősorban az ehhez kapcsolódó pedagógiai problémák kezelésére kellett összpontosítani. A gyerekek jelentős hátránya miatt tehetséggondozásról nehéz beszélni, hiszen a tehetségcsírák felfedezésére csak a hátrányok kompenzálása után nyílik lehetőség. Az első időszakban az iskola elsősorban a vizuális kommunikáció gyermekközpontú módszertanának fejlesztését tekintette feladatának, középpontba helyezve az önkifejezés fejlesztését, a saját viszonyulás hangsúlyozását, és kreatív technikai megoldások kidolgozását.
Az egyre tudatosabb hátránykompenzáló módszertan kialakítását a tanulói összetétel generálta. A „HHH-s” gyerekeknél általában nagy lemaradások mutatkoznak a figyelemkoncentráció, a finommotorika területén, fejletlenek a megfigyelési képességek, a vizuális memória, a logikai gondolkodás, nem elég differenciált a kommunikáció. Az ábrázolási tevékenység nem épült be a játékok közé, nincs megfelelő anyagismeretük, eszközhasználatuk, hiányos a vizuális motívumkészletük. Ezek a hiányok nemcsak az ábrázolási tevékenységet, de általában a tanulási képességet is befolyásolják. Az iskolában ezeket a gyerekeket folyamatosan kudarcok érik, ami negatív énképhez és a motiváció teljes elvesztéséhez vezet. Ezért nagyon fontos, vallják az iskola pedagógusai, hogy a gyerekek kezdettől olyan fejlesztésekben vegyenek részt, amelyek révén sikerélményekhez jutnak, a sikerélményekből pedig további motivációt. Az alkotómunka transzferhatása – megfelelő pedagógiával – minden területre átvihető.
Az Igazgyöngy szakemberei előbb korosztályok szerinti rendszerbe foglalták azokat a feladatokat, amelyekhez a különböző képességek (a finommotorika, a vizuális memória, a figyelemkoncentráció, a logika) fejlesztése kapcsolódott. Majd nyitottak más tantárgyak ismereteit vizualizáló feladatok összeállítására is. Azután mindez kiegészült a szociális kompetenciák fejlesztésével. Kiderült, hogy a nehezebb sorsú gyerekeknél a személyes kompetenciák és a társas készségek fejlesztése remekül illeszthető az alkotás adta fejlesztési lehetőségekhez. Erre épül az Igazgyöngyben az úgynevezett hármas fókuszú vizuális nevelés: a vizuális kommunikáció fejlesztése mellett a hátránykompenzálás és a szociális kompetenciák fejlesztése minden tanórán, minden feladatban megjelenik.
A hátrányok kompenzálása céljából olyan vizuális feladatokat dolgoztak ki, amelyek igazodnak az általános iskolai követelményrendszerhez, túlmutatnak a vizuális nevelésen, és támogatják a hiányokat. Felhasználtak az alternatív pedagógiákból ismert módszereket. Az íráselemeket például tematikus feladatba ágyazva, könnyen nyomot hagyó eszközökkel, nagyobb méretben, nagyobb mozdulatokból indítva gyakoroltatták. A figyelemkoncentrációt olyan feladattípusokon fejlesztették, amelyeknek lépéseit, szabályait a gyerekeknek folyamatosan követniük kellett ahhoz, hogy a kész alkotás sikerélményéhez eljussanak. Közben minden lépés után volt valami motiváló elem, amely tartalmilag vagy technikailag továbblendítette őket. A logikai képességeket olyan „többmezős” rajztípuson fejlesztették, amelyek részei között információiban vagy időbeliségben logikai kapcsolat volt. A vizuális memóriát játékos feladatokon fejlesztették, olyan páros rajzok elkészítésével, amelyekhez szemmértékre, megfigyelőképességre, szimmetriaérzékre volt szükség, továbbá amelyek az összehasonlítás képességét gyakoroltatták, illetve a variációs képességeket is fejlesztették.
Felismerve, hogy mennyire fontos a hátrányos helyzetű gyerekek számára az ismeretanyag vizualizálása – alkotással párosítva –, mennyit segít a bevésésben, következett az „igazgyöngyös” feladatok fejlesztésének második szakasza. Nyitottak más tantárgyak ismereteit vizualizáló feladatok összeállítására is, szervesen kapcsolva ezeket is a vizuális kommunikáció fejlesztéséhez.
A hátrányos helyzetű gyerekekkel végzett munkában egyre inkább gondot okozott, hogy a szociális kompetenciáik igen fejletlenek. Hamar kiderült, hogy a szülőkkel hasonló a helyzet. Adódott a feladat, hogy ezek fejlesztését is be kellene építeni a feladatokba, a személyes kompetenciák közül elsősorban az önbecsülés, az önértékelés, az énhatékonyság és az identitás, a társas kompetenciák közül pedig a tolerancia, a szolidaritás és az együttműködési képességek fejlesztésére törekedve. Ez már az Igazgyöngy AMI feladatfejlesztésének harmadik – jelenlegi – szakasza. A személyes kompetenciákat egyéni, biztos sikerélményt nyújtó feladatokon, a társas kompetenciákat pedig a kooperatív tanulásszervezés módszereit alkalmazva fejlesztik.
Az igazgyöngyös fejlesztések sikerének titka: a tudatos pedagógiai munka és az adott terület fejlesztését pontosan megcélzó feladat. Az egyes területek fejlesztéséhez a gyerekek mindig annyi segítséget kapnak, amennyi feltétlenül szükséges; fontos, hogy maguknak is kelljen erőfeszítést tenniük, ugyanakkor ne érje őket kudarc. A vizuális kifejezés eszközeinek elsajátítása ösztönös ábrázolóból tudatossá teszi a gyerekeket. Beépül a kifejezőeszközeik közé a grafikai jelrendszertől a színárnyalatok alkalmazásáig minden, és képesek lesznek gondolataikat, a világhoz való viszonyulásukat vizuálisan kifejezni, majd verbális és metakommunikációval is megerősíteni.
A jó feladat elkészítéséhez szükséges a gyerekek szociokulturális környezetének, képességeiknek, tudásszintjüknek, érdeklődésüknek, motiváltságuknak az ismerete. Szerencsére a vizuális nevelés a tematikus megközelítéseket tág határok között kezeli, így a pedagógus könnyen utat talál a gyerekekhez. Nagyfokú differenciálást enged ez a tanórákon, egyéni fejlesztésekkel, ugyanakkor nagy figyelmet igényel a pedagógustól, jóval nagyobbat, mint a hagyományos frontális oktatásban.
Fontos, hogy a feladatkiadáshoz egyénre szabott értékelés is társuljon. A pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak a változások mérésére, hogy kitűnjön: az alkotó jellegű feladatok segítségével, hatékonyabb és eredményesebb a hátránykompenzálás és az oktatás, és fejleszthetők az integrációs képességek.
A pedagógiai program eredményességének végül, de nem utolsósorban a szülők együttműködése is feltétele. Hiszen ha értik, mit, miért tesznek a gyerekeikkel, és partnernek tekintik őket, akkor támogatni fogják a gyerekeik tanulását. A siker titka tehát a komplex problémakezelés, amely nemcsak az iskolában, hanem azon kívül is segíti és követi a gyerekeket, hosszú távon.
Tankönyvek, módszertani segédanyagok, tanártovábbképzések útján terjed az „igazgyöngyös” szemlélet és módszer. Sikerült nemzetközi szinten is nevet szerezni az iskolának a gyermek-képzőművészeti nevelés terén, nemcsak a módszer tapasztalatainak átadásával, hanem a gyerekek sikerei révén: tanévenként 500-nál is több díjat nyernek az „igazgyöngyös” tanulók nemzetközi és hazai gyermek-képzőművészeti versenyeken.
Az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola honlapja:
http://igazgyongyalapitvany.org
