A hódmezővásárhelyi zeneiskola története is mutatja, hogy nem az évek száma mutatja leghívebben a létrehozott értéket. Az 1953 szeptemberében alakult iskola mind a zenekari munkában, mind az esélyteremtésben, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásában gazdag hagyományokra támaszkodhat. Ez utóbbinak ritka szép mai megnyilvánulása a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsorban 2015-ben feltűnt – súlyos betegséggel küzdő – hegedűs növendék kiemelkedő teljesítménye
Az állami zeneiskola Török Imre vezetésével, 180 tanulóval, 5 kinevezett és 3 óraadó tanárral alakult meg 1953 szeptemberében. Épülete és a pedagógiai munka is fokozatosan bővült: előbb megkapta a mai Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Völgy utcai szárnyépületét, majd 1957-ben a jelenlegi épület emeleti részét, 1966-ban belakhatta jelenlegi otthonát, ahol már sokkal kedvezőbbek voltak a tanítás feltételei. Többek között 250 személyes hangversenyterem áll az oktatás rendelkezésére, és tölt be fontos szerepet az iskola és a város zenei életében.
1959-től Steiner Béla igazgatása alatt már tizenkét szakon folyt a hangszeres oktatás. Steiner szakmai tevékenysége máig is kihat az iskola és a város zenei életére. Lázár Imre vezetése alatt az új berendezéseknek és a hangszerállomány-bővülésnek köszönhetően fellendült a zenekari munka – a fúvószenekar és a kamarazenei csoportok országos versenyeken indulhattak. Ebben az időszakban nevelkedett az iskolában számos ma itt tanító tanár és híressé vált művész.
Szalai Györgyné igazgatása alatt sikerült a város külső területein lakó gyerekeket is bevonni a zenetanulásba, 1980-tól az általános iskolákban is létrejöttek kihelyezett bázisok. A Zenei Világnap képző- és iparművészeti kiállítással egybekötött ünneplése 1976-tól vált rendszeressé. Az iskolai népdaléneklési verseny később városivá szélesedett.
Berei Erzsébet igazgatósága alatt adták ki először a Péczely-díjat (1990). Ebben az időben indult el a könnyűzenei tanszak. 1988-ban Felletár Béla kezdeményezésére megalakult a város zenei életét befolyásoló Zenebaráti Kör. 1989-ben létrejött a Sinkovics János Attila Alapítvány, mely lehetővé tette az intézmény tehetséges diákjainak anyagi támogatását.
1993-ban – Blaskovics László igazgatósága idején – az iskola névváltoztatásra készült. Több jelölt közül 1994-ben dr. Péczely Attila, a kitűnő zenetudós nevét vette fel, elkészült a Péczely Emlékkönyv, felkerült a zeneiskola homlokzatára a Péczely-dombormű (Erdős Péter alkotása).
Péczely előbb tanítványa, majd munkatársa volt Kodály Zoltánnak. Vásárhely környékén 3000 népdalt gyűjtött össze, mintegy 80 adatközlőtől. A dalokat Kodály módszere szerint kottába írta, vagy viaszhengerre rögzítette. Igyekezett a vásárhelyi társadalom különböző rétegeitől gyűjteni, de az ősi népzenei hagyomány igazi letéteményeseinek a kisparaszti réteget tartotta. A zenetudós sorsát az pecsételte meg, hogy a háború alatt angol fogságba került, és attól kezdve politikai okok miatt nem kaphatott szellemi munkát – téeszekben alkalmazták.
A zeneiskola 1996-tól összevont intézményként működik a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolával. Ugyanebben az évben szervezte meg az első Ifjú Zongoristák megyei találkozót, ahol a megye legtehetségesebb B- tagozatos növendékei mutatkoznak be február első péntekjén, négy korcsoportban.
Sikeres pályázatok révén sikerült orgonát venni az iskolának. A néptánc önálló tanszak lett, és ez maga után vonta, hogy a növendékek állandó fellépői lettek a népi hagyományok ápolására is alkalmat adó városi rendezvényeknek.
Az iskola egész tevékenysége nagy hatást gyakorol a város kulturális életére és fejlődésére. A zeneiskola tanárai, illetve növendékei rendszeres közreműködői a rendezvényeknek. A zenetanulás iránti érdeklődést tükrözi az egyre növekvő tanulólétszám. A diákok zongora, vonós, magánének, fa- és rézfúvós, könnyűzene, ütő, szolfézs-zeneelmélet, orgona, népzene, néptánc tanszakokból válogathatnak. Szakmailag jól felkészült pedagógusok tanítják őket, ez lemérhető a hangversenyeken, a továbbtanulásban, a versenyeken, találkozókon.
A tanárok is nagy sikerrel szerepelnek hangversenyeken, kulturális rendezvényeken, versenyeken. A szülői értekezletekkel egybekötött koncertek különösen alkalmasak a családdal való kapcsolattartás elősegítésére. Az együttesek közül kiemelkedik a fúvós- és vonószenekar, a magánének tanszak tanítványaiból alakult kamarakórus, valamint a Big-Band és az Ütő-együttes.
fúvószenekar 1958-ban alakult Kerekes Pál vezetésével. Kiválóságát mutatja, hogy 1976 júliusában részt vett a csehszlovákiai Chebi Nemzetközi Ifjúsági Fúvószenekari Fesztiválon. A zenekar fejlesztése céltudatosan törekedett a városi és megyei igények kielégítésére. A zenekar és a belőle alakult kamaraegyüttesek nemcsak a városban és a megyében rendezett versenyeken nyertek első díjakat, de az országos fúvószenekari minősítő hangversenyeken is megállták a helyüket. A mindenki által szeretett Kerekes Pál bácsi érdeme, hogy a sokak által lenézett „rezesbandából” országosan is elismert zenekart teremtett. Munkáját a szigorú következetesség, az alázat, növendékeinek szeretete hatotta át. Emlékét márványtábla őrzi.
Munkáját Ivanics Bertalan folytatta a következő években. Ivanics új színt vitt az együttes életébe, őrizve a hagyományokat is: a klasszikusok mellett könnyedebb műfajokkal bővült a repertoár. Az őt követő zenekarvezető, Felletár Béla előszeretettel hangszereltette magyar zeneszerzők műveit Galli Jánossal, a csongrádi zeneiskola akkori igazgatójával. Fellépéseikbe bevonta kisebb kamaracsoportjait is. Felletár Béla meghatározó egyénisége volt a város kulturális életének. Jelentős zenei vonatkozású helytörténeti kutatásokat végzett; kapcsolatot tartott Hódmezővásárhelyről elszármazott idősebb és fiatalabb művészekkel, akik számára rendszeresen szervezett hangversenyt.
A zeneiskola együttesével párhuzamosan működött a Városi Fúvószenekar, és az élén végbement változást követően a két zenekar egy ideig közös munkában gondolkodva működött tovább. Majd az iskolai zenekar 1994-től megint önállósodott, megőrizve az együttműködést: a tanulók a zeneiskolában elsajátítják a zenekari játék alapjait, majd tudásukat a felnőttek között is kamatoztatják.
A vonószenekar legjobbjai a hagyományos Csongrádi Zenei Táborban vettek részt, amelyet 1975-ben a vásárhelyi iskola szervezett meg, olyan kiváló művészek közreműködésével, mint Kóté László hegedű- és Mező László gordonkaművész. 2000 szeptemberétől Pechan Szilvia és Nyíri Csaba irányítása adott új lendületet a vonószenekarnak. A mellette működő „Hegedűegyüttesben” a legkisebb növendékek is helyet kapnak. Ez segíti, hogy a kezdő tanulók is minél korábban megismerkedjenek a közös zenélés élményével, és beletanuljanak az együttmuzsikálás technikájába.
A könnyűzenei tanszakon tanuló szaxofonosok ismertté váltak a város kulturális életében, a szintetizátoron tanulók országos versenyeken kaptak díjakat. A néptánc tanszak kiteljesedett, több iskolában is folyik az oktatás, folyamatosan bővültek a zeneiskola és a néptánc tanszak országos és határon túli kapcsolatai is.
Az iskola 2003-tól lett Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, új képzések indultak: színjátszás, képző- és iparművészet, média, társastánc. Az esélyteremtésben, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásában az iskola gazdag hagyományokra támaszkodhat, ennek szép mai megnyilvánulása a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsorban 2017-ben feltűnt hegedűs növendék kiemelkedő teljesítménye.
Az iskola, amelynek tanulója volt Antal Imre és Hegedűs Endre Liszt-díjas zongoraművész, Csánky Emília oboaművész, Huszár Lajos zeneszerző, konzervatóriumi művésztanár, őrzi és gazdagítja a hagyományait. Számos egykori tanítvány tért vissza az alma materbe tanítani. A híres művésszé érett egykori tanítványok koncertjei pedig mindenkor kiemelkedő eseményei a város zenei kultúrájának.
A Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola és Péczely Attila AMI honlapja:
http://www.lisztferenc.hu/ és http://www.peczelyvasarhely.hu/
