A Marczibányi téren két szárnyból álló épületegyüttes ad otthont a jelenleg Kodály Zoltán nevét viselő intézménynek. Az 1954-ben alapított iskola több jelentős átalakuláson esett át, a pedagógiai cél azonban a mai napig változatlan: Kodály Zoltán zenei koncepcióját szem előtt tartva magas szintű zenei oktatást kíván nyújtani a fiataloknak.
Az iskola alapítóját, Bors Irmát maga Kodály Zoltán biztatta egy olyan budapesti iskola létrehozására, amely hasonlatos az 1950-ben Kecskeméten, a zeneszerző szülővárosában alapított intézményhez. Az énektanítás kezdetekben a Lorántffy Zsuzsanna út 3. szám alatti általános iskola keretei között indult el az 1. és 2. osztályos, jó képességű gyerekekből alakított, összevont csoportban, heti 6 órában. Bors Irma nem csupán zeneileg jó képességű gyerekeket, de a kezdeti években esetenként „botfülűeket” is kiválasztott, tesztelve az aktív énektanítás hatását. Az első tanév végén a két Kodály-iskola – Kecskemét és Budapest – gyermekei találkoztak a fővárosban, és Bárdos Lajos ez alkalomra írt kétszólamú művét szólaltatták meg. A kórusmű 10 perces felkészülés után hibátlanul csendült föl. A kecskeméti és a budapesti iskola példája nyomán rövidesen az ország számos településén létrejöttek ének-zenei általános iskolák.
A Lorántffy utcai iskola már működése első évtizedében nagy hírnévre tett szert, és olyan világhírű vendégek látogatták, mint Dmitrij Sosztakovics, Benjamin Britten, Pablo Casals, Yehudi Menuhin. Menuhin egy énekóra meglátogatása után azt írta az iskola emlékkönyvébe, hogy szerinte ez a világ legjobb iskolája, és ha Budapesten élne, ide járatná a fiát.
1968-ban az iskola átköltözött jelenlegi helyére, a Marczibányi térre, s ezzel egy időben kérelmezte, hogy felvehesse Kodály Zoltán nevét, amit azonban csak jóval később, 1975-ben engedélyeztek: ettől kezdve a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola nevet viseli. A következő évtizedekből számtalan sikeres növendéket és kiváló pedagógust lehetne felsorolni, akik hozzájárultak az iskola magas szakmai presztízséhez. Fontos esemény a nemzetközi kapcsolatokat felélénkítő zürichi Sangenknaben kórus látogatása, majd az iskola első kórusútja a látogatás viszonzására 1986-ban. Ettől kezdve a külföldi utazás hagyománnyá vált, és a cserelátogatások és kórusversenyek száma egyre bővült. A zene összetartó erejét bizonyítják a régi diákok és tanáraik által alapított együttesek is: 1984-ben jött létre a Ritornell fafúvós együttes, 1989-ben alakult a Kodály Vegyeskar, 1994-ben a Gastoldi kamarakórus.
Nevezetes esemény volt az iskola fennállásának 40. évfordulóját ünneplő jubileumi koncert a Zeneakadémián, ahol az egykori karnagyok vezetésével szerepelt az „öregdiákok” kórusa, kb. 300 egykori tanuló részvételével. A 2000. év újabb mérföldkő volt az iskola életében. Az önkormányzat határozata a Marczibányi István Általános Iskolát és a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskolát összevonta, és egy iskolaként működtette tovább.
Abban az évben költözött át ide – és jelenleg is ott működik – a Magyar Rádió Gyermekkórusa, erősítve nemcsak az intézmény vokális erőit, hanem az általános iskola, a gimnázium és a zeneiskola tanulói létszámát is. A gyermekkórus rendszeres résztvevője hazai és európai fesztiváloknak, számos felvételt készített itthon és külföldön egyaránt. Többek között olyan jeles muzsikusokkal dolgozott együtt, mint Eötvös Péter, Fischer Ádám, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Peskó Zoltán, Schiff András, Solti György, Kobayashi Kenichiro vagy Luciano Berio. A Magyar Rádió Gyermekkórusa Picurkák kórusában 8-10 éves gyerekek énekelnek – itt ismerkednek meg a kóruséneklés alapjaival –, az Aprók karát pedig 4. és 5. osztályosok alkotják. Ezek után kerülnek be az ún. „nagy kórusba”, ahol hetente több alkalommal, intenzív munkával készülnek fel a szereplésekre. 2016 őszén megalakult a Magyar Rádió Leánykara is, amelyben az iskola gimnazistái és nyolcadik osztályos lányok énekelnek. A kórus mintegy átmenet a Gyermekkórus és a Magyar Rádió Énekkara között.
Az intézményben működik a Marczibányi téri Kodály Iskola Gyermekkara és Leánykara, amely már évtizedek óta eredményes résztvevője hazai és nemzetközi versenyeknek és fesztiváloknak. A két kórus repertoárján a régi zenétől a kortárs művekig szinte minden korszak alkotásai szerepelnek. A 6–10. osztályos tanulók alkotják az iskola gyermekkórusát, amely heti 4 órát tölt kórusművek tanulásával. Ezt a munkát készíti elő heti két tanítási órában a 4. és 5. osztályosok alkotta Aprók kara. A közös éneklés minden formája iránt nyitott, legelszántabb gimnazista lányokból alakult 2011-ben az iskola Kamarakórusa, amelynek fő profilja kortárs művek előadása.
De nem csak kórusokban bővelkedik az iskola. A 13 évfolyamos, az általános iskolától az ötéves gimnáziumi képzést felölelő oktatás mellett az intézmény zeneiskolai feladatot is ellát. Hagyomány, hogy évente két alkalommal nagyszabású hangversenyt rendez: karácsonykor a Mátyás-templomban, év végén a Zeneakadémia Nagytermében. A növendékek fellépései mellett minden évben hívnak régi tanítványokat, akik a zenei pályát választották hivatásul, és jelenleg szakközépiskolák, főiskolák vagy a Zeneakadémia hallgatói. A zeneiskolában fontos szerepet kap a társas zenélés, ezt a célt szolgálja a vonós zenekar, illetve a vegyes hangszer-összeállítású kamaracsoportokban való együttjáték. Így a közös muzsikálások a zenélés öröme mellett más hangszercsoportok megismerésére is alkalmat nyújtanak a diákoknak.
Az iskola egyike azoknak az intézményeknek, amelyek megpróbálják őrizni a Kodály Zoltán által kijelölt zenei, pedagógiai hagyományokat: ezek elsődleges célja az érzelmi intelligencia kialakítása a művészeti nevelésen keresztül.
A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú
Művészeti Iskola honlapja: https://kodaly-bp.edu.hu/J3/
