
Magyarország első 12 évfolyamos kórusiskolája, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola 1988-ban alakult meg ifj. Sapszon Ferenc karnagy tanulmányterve alapján. Bevallása szerint a koncepció 88 tavaszán készen állt; ekkor már lázasan folytak az előkészületek, így a tanárok toborzása és felkészítése. Sapszon Pannonhalmára utazott, hogy tanulmányozza a számára ihlető forrást nyújtó, nagy múltú bencés iskola működésének elveit és gyakorlatát. Nem sokkal hazaérkezése után, még az év szeptemberében megnyílt a lehetőség az iskola elindítására. A kezdeti körülmények nem voltak kedvezők: számos megígért és meg nem kapott épület megtekintése után a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola „albérletben”, egy Rákospalota határán működő általános iskola udvarán álló barakkban kezdte meg munkáját.
A második tanévben az új első osztály mellett már 5–9. évfolyam is indult. Bár az intézmény bővült néhány teremmel, a hely nem volt elég – egy idő után az alsó tagozatot és a zeneiskolát kénytelenek voltak másik épületbe áthelyezni –, a helyzet 1994-re tarthatatlanná vált. A fenntartó a kórusiskola számára nem tudott alkalmas végleges épületet felajánlani, ezért kibérelte számukra a XIX. kerületi Önkormányzattól a Vécsey utcai Általános Iskola üresen álló épületét, valamint a közeli Zrínyi utcában egy faépületet a zeneiskola részére. Itt indult el az 1995-ös tanév.
A következő öt tanév Kispesten telt, majd 2000 nyarán azzal a reménnyel költöztek el, hogy a Várhegy oldalában, az I. kerületben, a Toldy Ferenc utca 28–30. szám alatti épületben lel végleges otthonra a kórusiskola, mely ma is ott működik. Sapszon Ferenc azonban jövőbeli tervei közül elsőként a kórusiskola további kiépítését jelöli meg, hiszen mint mondja, nincs megfelelő tornatermük, aulájuk, ebédlőjük, nincsenek kellő méretű tantermeik.
Az iskolában több, jelentős sikereket elért kórus is működik:
1996-ban a kórusiskolában végzett növendékek elhatározták, hogy együtt maradnak, folytatják az éneklést, és Cantate néven vegyeskart alakítottak. A kórus tagjai között a legkülönbözőbb főiskolák, illetve egyetemek hallgatói énekelnek. Repertoárjukon oratorikus művek és a kórusirodalom remekművei szerepelnek, a gregoriántól napjainkig.
A Iubilate leánykar, az iskola 9–12. osztályos leánytanulóinak kórusa eredetileg egy budai zenei tagozatú általános iskola gyerekkaraként működött és vált egyre ismertebbé, előbb Magyarországon, majd lassan Európa-szerte. Sapszon Ferenc vezetésével felléptek Európa számos országában és az Egyesült Államokban. A kórus repertoárja a gregoriántól a 20. századi művekig terjed.
E két kórus tagjaiból alakult a Cantate és Iubilate Schola nevet viselő énekegyüttes, amelynek tagjai, liturgikus szolgálatot végezve, gregoriánrepertoárral foglalkoznak. Az iskolában működő két gyermekkar közül a Gaudate az iskola 3–4. osztályos tanulóiból álló „kicsinyek kórusa”. Fő feladatköre a felkészítés a felsőbb korosztályok kórusaiba, az ottani kórusmunka előkészítése, megalapozása. A Laudate gyermekkar pedig az 5–8. osztályok leánytanulóiból áll.
A felső tagozatos fiúk a gimnazistákkal, valamint az itt végzett diákokkal együtt alkotják az Exsultate fiúvegyeskart. A középkor óta a katedrálisi iskolák jellemző együttese a fiúkból álló vegyes kar. E tradícióhoz csatlakozva az Exsultate legfontosabb feladatának az egyházi szolgálatot tekinti; ennek megfelelően repertoárját nagy részben szakrális, kisebb részben világi művek alkotják a gregoriántól egészen napjainkig.
Az intézményben zeneiskolai és érettségire épülő nappali OKJ-s zeneművészeti szakképzés is működik. Céljuk az emelt szintű ének-zene tanítás, zeneiskolai képzés és a nyugat-európai kórusiskolai gyakorlat megvalósítása, egy nevelési egységben. A Kodály Zoltán nevéhez fűződő nemzetnevelő koncepció jegyében törekszenek a tanulók egész személyiségének formálására, tanítványaik testi-szellemi fejlődésének elősegítésére, amiben nagy szerep jut a kóruséneklés egyedülálló pedagógiai erejének. Sapszon Ferenc már 1991-ben, három évvel az alapítás után az iskola célját és oktatási felépítését a következő módon fogalmazta meg: „Az alapvető cél a nevelő iskola, tehát olyan komplex nevelés, amely a teljes egyéniséget célozza meg a maga értelmi-akarati-érzelmi egységében, ezért gyermekközpontú. A zene alapvető szerepe az értelmi hatásban, az etikus cselekvésre való ösztönzésben, az őszinte érzelmek kialakításában, azaz a kodályi eszmék alapján áll.”
A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola honlapja: https://kzmk.hu/