Az állami zeneoktatás Sátoraljaújhelyen 1958-ban indult, és igyekezett minél többet átmenteni a korábbi polgári zenei élet értékeiből. Sikerült megőrizni az amatőr muzsikálás magas színvonalát, és a zeneiskola biztosítja a kamaraegyüttesek, zenekarok utánpótlását. Az intézmény vezetésének az utóbbi évtizedekben még az önálló működés jogát is sikerült visszaszereznie.
Asztalosné Lévay Adél zongoraművész-tanár zenedéjének alapjain Ujj Viktor Géza fuvolatanár szervezte meg az állami zeneiskolát. Első számú tanárának, Asztalosnénak a munkássága meghatározó volt az újhelyi zeneoktatás történetében. Zeneakadémiai diplomáját Dohnányi Ernő írta alá. A két háború között működött magán-zeneiskolája egyúttal a zenei élet szervezését is magára vállalta. Az államosítást követően, 1949-től a tanítás zenepedagógiai munkaközösségi keretek között folyhatott tovább, majd az Állami Zeneiskola is ezen a bázison kezdett el működni.
Ujj Viktor Géza zeneszerző, zenepedagógus zenekart is létrehozott, felpezsdítve ezzel a helyi zenei életet. 20 nyelven beszélt, írt és olvasott, de zeneszerzői munkássága is jelentős, elsősorban zenepedagógiai szempontból: kamara-miniatúráit az alsó- és középfokú zeneiskolai tanulók számára komponálta. Később a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatója volt. Sátoraljaújhelyen 1972-ben Szatmári György oboatanár követte őt az igazgatói székben, akinek irányítása alatt elsősorban a város fúvóshagyományai (Dohánygyári Zenekar) erősödtek – a zeneiskolai növendékekből álló úttörőzenekar ebben az időben kimagasló szakmai sikereket ért el. A zeneiskola vezetőhelyettesi feladatainak ellátására Fehérné Sulyok Éva gordonkatanár kapott felkérést 1978-tól nyugállományba vonulásáig (2013).
1987-től Dombóvári János mélyhegedű–történelem–ének szakos tanár vezeti az iskolát. Az igazgató elhivatott kutatója Lavotta János, a közeli Tállyán nyugvó verbunkosszerző, hegedűvirtuóz munkásságának. Két évvel igazgatói megbízatása után az iskolát Lavottáról nevezték el, ami új lendületet adott a kutatásnak. Dombóvári javaslatára 1990-ben jött létre a kutatást segítő, a verbunkos muzsikát megismertető, népszerűsítő Lavotta Alapítvány, valamint a Lavotta János-díj, az alábbi indoklással. „Ahogy Lavotta jó három évtizeden át házitanítóskodott, a Hegyközben, Bodrogközben, Hegyalján oktató zenetanár, muzsikus feladata alapvetően ma sem változott: a hangszeres oktatás iránti igényeknek, továbbá a szép muzsikára éhes közönség elvárásainak kell megfelelnie.” Az első brácsaest bevételéhez később számos zempléni, abaúji önkormányzat, művelődési intézmény, művész és magánszemély csatlakozott felajánlásaival. A Lavotta János-díjjal a „történelmi Zemplén- és Abaúj városaiban, falvaiban működő zeneművészek, zeneiskolai tanárok, kórusvezetők, kántorok, e táj kultúrájának gyarapításáért fáradozók kitartó, magas színvonalú, művészi munkáját, továbbá Lavotta János életművét bemutató, népszerűsítő, hagyományt teremtő és ápoló tudományos tevékenységet” ismerik el minden évben. A díjazottak között megtalálhatók olyan országosan ismert személyiségek (Domokos Mária, Lukin László, Rolla János), akik tevékenységükkel rendszeresen segítették az iskola munkáját. Lukin László karnagy rendszeresen vállalta a művészeti iskola tanulmányi versenyeinek zsűrizését, a kamarazenekar hangversenyeinek műsorvezetését, és részt vett az alapítvány kuratóriumi munkájában. Rolla János hegedűművész volt a Zempléni Művészeti Napok megálmodója. De a helyi zenepedagógusok közül is sokan megkapták a Lavotta János-díjat (Bakonyi Béla, Csehi Ferenc, Dombóvári János, Fehérné Sulyok Éva, Máczay Gyuláné, Ujj Viktor). Az alapítvány zenetudományi konferenciákat is szervez, amelyeken a legfrissebb kutatási eredményeket ismerhetik meg a zenetörténészek.
A gazdag szimfonikus zenekari múlttal rendelkező Dombóvári János hangszeres tanárokból, zenésznövendékekből, felsőbb évfolyamos tanítványokból 1990-ben kamarazenekart alapított. Két évvel később – a Nemes László vezette budatétényi Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola szakmai segítségét is igénybe véve – a térségben az elsők között teremtette meg a komplex művészetoktatás feltételeit. Ugyanebben az évben indította útjára a napjainkban is sikeres Regionális Zempléni Hangszeres Versenyeket.
A csökkenő állami hozzájárulás következményeként 2004-ben a város önkormányzata átadta a művészeti iskola működtetését Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyűlésének, amely ezzel el is veszítette önállóságát: beolvadt a három sátoraljaújhelyi intézmény összevonásával létrehozott Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe. Az intézményegységek élén – korlátozott jogkörrel – maradtak az addigi vezetők. 2009-ben folytatódott az összevonás: az ózdi Erkel Ferenc és a sátoraljaújhelyi Lavotta János művészeti iskolából a megye kazincbarcikai székhellyel létrehozta a Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, a Lavotta ennek egyik tagintézménye lett.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejöttével 2013-ban a Kazincbarcikai Tankerület lett a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Lavotta János Tagintézmény fenntartója. Az alapfokú művészetoktatási intézmények kötelező minősítési eljárását követően a Lavotta elnyerte a „minősített intézmény” címet. Jelenleg már csak zeneművészeti ágon folytat oktatást, furulya, fuvola, klarinét, oboa, trombita, zongora, szintetizátor, gitár, hegedű, gordonka, ütő, valamint népi hangszereken (furulya, citera, ének).
Az intézmény létét, feladatát kezdetektől meghatározta földrajzi távolsága a fővárostól, a megyeszékhelytől és a térség nagyobb városaitól. Ugyanakkor, aki pályakezdőként Sátoraljaújhelyen kezdte zenepedagógusi tevékenységét, általában ott is maradt, így a pedagógiai munka eredménye hamarosan megmutatkozott abban, hogy tanszakok folyamatosan biztosítani tudták az utánpótlást az ifjúsági fúvószenekar, a szimfonikus zenekar és az énekkarok számára. A művészetoktatás azon túl, hogy alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, lehetőséget nyújt az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeinek átadására is. E cél elérése a város közművelődése szempontjából szintén létfontosságú: a növendékek érdeklődése, részvétele kihat a település kulturális életére – közreműködnek az intézmény és a város hagyományos rendezvényein fellépő kórusokban, zenekarokban. 1992-től hagyomány lett például Muzsikál a család címmel az anyák napi koncert, valamint a növendék-szülő-tanár együttesek családi hangversenye. A fiatalok részvétele nélkülözhetetlen Sátoraljaújhely nagy múltú, nem hivatásos együttesei számára is: a Dohánygyári Fúvószenekar, a Lavotta János Kamarazenekar, a Városi Vegyeskar, valamint a Hegyalja Néptáncegyüttes utánpótlását évtizedek óta az intézmény növendékei biztosítják.
A legfelkészültebbek, akik a művészi vagy zenepedagógusi pályát választották, messzire viszik a Lavotta-zeneiskola jó hírét. Itt kapta az első zenei inspirációkat – többek között – Farkas Zoltán zenetörténész, Szatmári Zsolt klarinétművész, a Zeneakadémia tanára, Olajos György fagottművész, Sándor János, a Szombathelyi Szimfonikusok koncertmestere, Herczku Ágnes népdalénekes, Juhász Viktor gordonkaművész, Dávid József klarinétművész.
A Lavotta azon kevés zeneiskolák közé tartozik, amelyeknek sikerült kitörniük az „egy a kéttucatból” tagintézmények sorából: 2017 szeptemberétől önállóságát visszanyerve a Sárospataki Tankerületi Központhoz tartozik, 2018 januárjától új igazgatója Dombóvári János Imre.
A sátoraljaújhelyi Lavotta János AMI honlapja:
https://lavotta-zeneiskola.ewk.hu
