A városka zeneoktatása – minden zenei hagyomány nélkül – a Lajos Árpád Zeneiskola 1983-as megalapításával indult, és növendékei számát tíz év alatt a 15-szörösére gyarapította. Az iskola 2004-től Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola néven egyházi fenntartásúvá vált. Képzési palettájára felvette a néptáncot, a festészetet, a grafikát és a kerámiát is. Ma már 11 oktatási helyszínen működik – többségében református közoktatási intézményekben. Fenntartója speciális feladatként kiemelt figyelmet fordít az egyházzene művelésére.
Az alapítás körülményei, előzményei, az első évek
Az iskola elődje, a Lajos Árpád Zeneiskola 1983-ban kezdte meg működését kilenc zongorista növendékkel Dédestapolcsányban, egy olyan településen, ahol azelőtt a komolyzene-oktatásnak semmiféle hagyománya nem volt. A közeli város, Kazincbarcika Kodály Zoltán Zeneiskolájának volt kihelyezett tagozata a maroknyi, de évről évre gyarapodó csoport. Az első évben alapító tanárként Szűcsné Farkas Zsuzsa tanított zongorát és szolfézst. Később Spáthné Faragó Éva és Spáth Oszkár került az iskolába. A tárgyi feltételeket a dédestapolcsányi önkormányzat biztosította.
Átalakulás
Az első tíz év elteltével a Lajos Árpád Zeneiskola 150 főre nőtt növendéklétszáma és tanszakjainak bővülése indokolttá tette, hogy az iskola önállóvá váljon. Az első igazgató Spáthné Faragó Éva volt. Erre az időszakra tehető, hogy telephelyeket indítottak a székhely közelében fekvő településeken. 2002-től Szűcsné Farkas Zsuzsa vezeti az intézményt.
2004-ben az iskola Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola néven egyházi fenntartásúvá vált, ami létszámbeli és tartalmi gazdagodást hozott. Új lehetőségekkel, feladatokkal járt, hogy a fenntartó Tiszáninneni Református Egyházkerület saját közismereti iskoláiban indíthatott el különböző zenei tanszakokat, és a zenén kívül két társművészeti ág oktatását is megkezdte: a táncművészeti ágak közül a néptáncot és a képzőművészeti ágak közül festészetet, grafikát és kerámiát.
Az oktatási helyszínek száma 11-re emelkedett. Felsőzsolcán egy önálló tagintézmény is működik, a református általános iskolával egy épületben. Az iskola telephelyei – három kivételével – református közoktatási intézményben helyezkednek el. A telephelyek között kis település általános iskolája és nagyvárosi gimnázium egyaránt megtalálható.
A szakmai munka fejlődése
A Tiszáninneni Református Egyházkerület fenntartásában az iskola az egyetemes zene szolgálatát és ezen belül – speciális feladatként – az egyházzene művelését, színvonalának emelését tartja feladatának, valamint bevonja feladatkörébe a tánc- és képzőművészet, a színművészet és bábművészet – mint társművészetek – oktatását is.
A néptáncoktatás az igazi népi értékek felelevenítését, őrzését kívánja előmozdítani. A tanult játékok, illetve táncok segítenek megismerni a népi „jeles napokat”, az emberélet fordulóit, népszokásokat, népdalokat. Javul a gyermekek ritmusérzéke, testtartása, fejlődik ügyességük. A foglalkozások, illetve szereplések erősítik közösségi érzésüket és – a zenéléshez hasonlóan –biztosítják az élményszerzést. A gyakorlottabb tánccsoportok ápolhatják a község hagyományait, táncfajtáit, majd játszó-, illetve táncházak közreműködői lehetnek. Mozgáskultúrájuk fejlődésével könnyebbé válhat számukra más táncfajták (történelmi/társastánc) elsajátítása.
Az egyházi éneklés és zenélés iránti felelősséget indokolja, hogy az egyházzene egyfelől az istentiszteleti liturgia meghatározó eleme, másfelől a misszió egyik fontos, mással nem pótolható eszköze. Az 1948-ban megszületett és a mai napig használatos, új magyar református énekeskönyv megalkotója, Csomasz Tóth Kálmán himnológus, a reformáció korának énekkincs kutatója, a református egyház nemzetközi hírű, egyetemes tudósa. Nevének fölvételével az iskola jelezni kívánja munkásságának elismerését, valamint az általa oly fontosnak tartott ügy – az egyházzene ügye – iránti elkötelezettségét. Az iskola orgona tanszaka az egyházi zenetanítást is szolgálja, ahonnan a növendékek egyaránt kerülnek zenei pályára és egyházi kántori szolgálatra.
Az intézmény egységes arculatát elsősorban a pedagógiai program és a helyi tanterv biztosítja. Az egymástól távol lévő helyszínek különböző tanszakain az oktatás egységes követelmények szerint folyik. Az egységes pedagógiai elveket valló tantestület – amelynek tagjai a különböző telephelyeken végezik munkájukat – biztosítja az iskolai kultúrának minden helyszínen megjelenő, érezhető egységét, ők ennek az egységes arculatnak a munkálói. Az iskola büszke fúvószenekarára, amely a tagintézményben működik, és szép sikereket ért el különböző minősítéseken, országos és nemzetközi versenyeken.
2007-ben valamennyi tanszak elnyerte a „Kiválóra minősített” címet.
2016-tól az intézmény Kiváló Akkreditált Tehetségpontként működik.
2017 szeptemberétől az iskola a Felső-magyarországi Református Intézmények Tehetségsegítő Tanácsában mint Kistérségi Tehetségközpont vállal feladatokat.
Az iskola két saját szervezésű regionális versenye a Csomasz Tóth Kálmán Egyházi Énekverseny és a Regionális klarinét-szaxofon verseny.
Az iskola sikerei, jó gyakorlatai, részvétele a települések kulturális életében
A növendékek számos alkalommal értek el kiemelkedő sikereket országos, megyei és regionális versenyeken, nemzetközi fesztiválokon. A 25 fős gyermek fúvószenekar „koncert fúvószenekar” kategóriában ezüst, „szórakoztató” kategóriában arany minősítéssel rendelkezik. Nemzetközi versenyeken is jól szerepel, és tagja a Rákóczi Szövetségnek. Rendszeresen szerepel a térség kulturális és gasztronómiai fesztiváljain, az állami ünnepek városi megemlékezésein.
Az eltelt bő három évtizedben az iskola 26 növendéket készített fel zenei pályára, jelenleg hét volt növendéke folytat középfokú zenei tanulmányokat.
Több zenetanára – Dobos János mélyrézfúvós- és kamaratanár, Jakabné Szántó Emese, Szűcsné Farkas Zsuzsa zongoratanár, Koscsóné Nagy Anita korrepetitor, dr. Kovácsné Kaveczki Márta fuvolatanár – rendelkezik tanári különdíjjal, amelyek a versenyekre való színvonalas felkészítő munkájukat bizonyítják.
A települések és a befogadó közismereti iskolák életében mindenütt kialakultak azok a hagyományok, amelyek mindkét fél számára gyümölcsözők: a szereplési lehetőségek erős motivációt jelentenek a növendékek számára. A különböző tanítási helyszínek koncertekkel színesítik a települések kulturális életét (karácsonyi hangversenyek, nemzeti ünnepek, egyéb rendezvények alkalmával).
Az iskola élő kapcsolatokat ápol lengyelországi versenyek, fesztiválok rendezőivel, valamint amerikai intézményekkel, pályázati lehetőségek kapcsán. Gyümölcsözőek számára a református egyház Kárpát-medencei magyarokkal fennálló kapcsolatai, valamint Felsőzsolca felvidéki és erdélyi testvértelepülései.
Az iskola épülete, telephelyei:
Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola (székhely) (3643 Dédestapolcsány, Hunyadi u. 11.)
Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola Felsőzsolcai Tagintézménye (3561 Felsőzsolca, Sport u. 2.)
Feladatellátási helyek:
Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon (3530 Miskolc, Kálvin J. u. 2.)
Miskolc – Szirmai Református Általános Iskola (3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a.)
Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (3527 Miskolc, Éder György u. 1.)
Miskolc Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda (3534 Miskolc, Nagy Lajos király útja 14. 7.)
IJROK – Tompa Mihály Általános Iskolája (3700 Kazincbarcika, Alsóvárosi körút 39/a.)
Szilvásváradi Jókai Mór Általános Iskola (3348 Szilvásvárad, Egri út 8.)
Göőz József Általános Iskola (3841 Aszaló, Rákóczi út 72.)
Lajos Árpád Általános Iskola (3643 Dédestapolcsány, Iskola út 29.)
Weboldal: http://www.csomasz.tirek.hu/
