1996 nyarán kilenc zempléni településen jött létre magán alapítású művésztanoda – elsőként Észak-Magyarországon – Cigánd székhellyel, a zene, a képzőművészet és a tánc oktatására Abaújban és Zemplénben, azzal a céllal, hogy Zemplén és Abaúj zeneoktatásának fehér foltjait felszámolja. A tanoda csírája lett a zenei közművelődésnek, és fontos szerepet töltött be az erős helyi hagyományok ápolásában a néptánc, népzene terén. Az önkormányzati összefogással finanszírozott intézmény fenntartását 2003-ban vette át a Széptan Alapítvány. Jelenleg 15 feladatellátó hellyel és 35 fős tantestülettel biztosított a működés.
Az alapítás körülményei
Az iskola jogelődje, a Dombóvári János hegedű-, mélyhegedűtanár által alapított Művésztanoda 1996-ban elsőként jött létre Észak-Magyarországon, nem önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézményként. A zempléni városok közül ekkor Sárospatakon, Szerencsen, Tokajban és Sátoraljaújhelyen folyt zeneoktatás. Ez utóbbi város Lavotta Jánosról elnevezett művészeti iskolája kivételnek számított, hiszen öt kihelyezett tagozattal (Mikóháza, Cigánd, Ricse, Pálháza, Füzérkomlós) is rendelkezett.
Az öt település növendéklétszáma, no meg – minisztériumi hozzájárulással – az oktatás profiljának bővítése (1992-ben képző- és mozgásművészet is társult a zenéhez) révén az állami normatív támogatás éveken keresztül elegendő volt a sátoraljaújhelyi intézmény finanszírozásához.
A problémák akkor kezdődtek, amikor a gyermekek után megigényelt normatív támogatás negyedét a sátoraljaújhelyi önkormányzat saját feladatainak finanszírozására használta fel. A mintegy 10 milliós elvonás nem csak az intézmény vezetőjében, Dombóvári Jánosban keltett ellenérzést, a települések elöljárói is méltatlannak érezték, hogy minél több a növendék, annál kevesebb jut egy főre az iskolai költségvetésből. A megoldásként az iskola vezetője egyéni vállalkozóként kezdeményezte a művészetoktatás magánosítását. Cigánd, Füzérkomlós és Pálháza önkormányzata igent mondott az elképzelésre, Ricse és Sátoraljaújhely (Mikóházával együtt) azonban nem.
Így jött létre, minisztériumi engedéllyel, a Művésztanoda 1996. július 1-jén, kilenc zempléni településen – Bodroghalom, Cigánd, Füzérkomlós, Mezőzombor, Pálháza, Rátka, Tállya, Tolcsva – Cigánd székhellyel, közel 500 növendékkel, valamint 20 tanárral. A földrajzi kiterjesztést az iskola alapítója azzal a céllal kezdeményezte, hogy Zemplén és Abaúj zeneoktatásának fehér foltjait fokozatosan felszámolja. A következő tanévekben újabb településeken – Abaújszántó, Bodrogkeresztúr, Golop, Gönc, Mád, Monok, Nagyrozvágy, Olaszliszka, Révleányvár, Tarcal, Vámosújfalu – nyílt lehetőség az iskolarendszerű művészetoktatásra. A fenntartó szándéka szerencsés módon találkozott a Hegyközben, Bodrogközben, Hegyalján élők igényeivel.
A résztvevők mindegyike (növendék, szülő, fenntartó) komolyan vette az esélyegyenlőséget biztosító 1993. évi LXXIX. törvény A Közoktatásról II.F.(3.) bek. a) pontját, amely szerint „a gyermeknek, tanulónak joga, hogy […] tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt”. Az esélyegyenlőséget az ország egyik leghátrányosabb helyzetű megyéjében, nem városi tehetséges fiataloknak csak intézmény létrehozásával lehetett biztosítani, ebben egyetértett tanár, szülő, önkormányzat és fenntartó egyaránt. A Művésztanoda létrejöttével így vált teljessé és földrajzilag kiegyenlítetté – mintegy 1200 növendék és 60 oktató közreműködésével – a zene, a képzőművészet és a tánc oktatása Abaújban és Zemplénben.
A közel 20 településen működő intézménytől a települések elöljárói – a polgármester, a jegyző, az iskolaigazgató – nemcsak a lakóhely megtartó erejének növekedését várták, hanem a helyi közművelődés fölélesztését is. A tanoda már a puszta jelenlétével is (beszámolók, növendék- és tanári koncertek, tanévzáró gálák, jeles ünnepeken való szereplések) csírája lett a zenei közművelődésnek, nevelt fiatalt, felnőttet egyaránt, és fontos szerepet töltött be a meglévő hagyományok ápolásában (néptánc, népzene). Ebben sokat számított, hogy ezek a települések – igaz, eltérő színvonalon – eleve lelkes hagyományőrzők voltak.
A néptánc (Bodroghalom, Mád, Tállya, Rátka, Füzérkomlós), a népzene (Cigánd, Mád, Tállya, Rátka citerásai), a nemzetiségek (szlovák, sváb, roma) hagyományait napjainkra már több generáció sajátította el, és a térség mély gyökerű képzőművészeti kultúrája is érezteti hatását. Ezek mellett az új hagyományok teremtésének szándéka szintén megjelent, annak megfelelően, hogy melyik településen mely tevékenység kapjon kiemelt hangsúlyt, térségi feladatot.
Az egyes telephelyek közti információáramlás elősegítésére jött létre a negyedéves megjelenésű Művésztanodai Hírmondó, melynek szerepét mára átvette a honlap, a Facebook-oldal és a digitális kommunikáció. Nyolc tanéven át folyt a munka az alapításkori keretek között, majd 2003. augusztus 1-jén –változatlan személyi háttér mellett – a Széptan Alapítvány vette át a fenntartó szerepét. Az intézmény felvette (Bolyai után) először a Széptan Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, majd 2014-től a Széptan Alapfokú Művészeti Iskola nevet.
Személyi és tárgyi feltételek, növendéklétszám
Az intézmény létrehozásakor a fenntartó igyekezett bevonni minden olyan szakembert, aki több évtizedes eredményes tevékenységével elismerést, megbecsülést szerzett. Alig volt olyan település, ahol ne lett volna egy-egy kiváló ének-zene-, rajz- vagy néptáncpedagógus, akik addig szinte „egyszemélyes intézményként” adtak át művészeti ismereteket. Noha ez az évtizedeken át felgyűlt tapasztalat fontos művészetpedagógiai értéke lett az iskolának, a 2007-es minősítés más értékpreferenciákkal közelített, így az intézmény megszerezte ugyan a „kiválóra minősített” címet, az idősebb generációnak azonban mennie kellett. Távozásukkal eredményes néptánccsoportok, képzőművészeti műhelyek szűntek meg.
Az évek folyamán telephelyek is megszűntek, elsősorban iskolabezárások, illetve tiszta profilú magánintézmények döntései következményeképpen, vagy éppen amiatt, hogy általános iskolák a művészetoktatást is magukba integrálták. Így vált le Abaújszántó, Golop, Monok, Tarcal, Rátka, Tállya. Közülük a két utóbbi néhány éve visszatért, mert szakemberek hiányában a művészetoktatás nem tudott működni.
Jelenleg 15 telephellyel (a székhelyt is beleszámítva) és 35 fős tantestülettel jól átláthatóan működik az intézmény.
A Széptan Alapfokú Művészeti Iskola cigándi székhelyén rendelkezik egy minden igényt kielégítő, önálló épülettel, a többi településen pedig megállapodás rögzíti a tantermek használatát az általános iskolákban. A „társbérletek” jól működnek, művészetoktatásra érezhetően szükség van. Az intézmény eszközellátottsága jónak mondható, ám a minőség ellenőrzése, javítása, pótlása fokozott odafigyelést kíván.
A kiegyensúlyozott eszközellátás érdekében Sátoraljaújhelyen, az alapítvány székhelyén 74 m2-es pódiumterem (kiállítások, hangversenyek rendezésére) és egy 30 m2-es pincegaléria, valamint művészellátó bolt üzemel. A kezdeti magas létszám után, 2021-ben 708 növendékkel működik az iskola. A csökkenést egyrészt a telephelyek leválása hozta magával, másrészt a már előzőekben említett csoportos művészeti ágak megszűnése több telephelyen.
A diákok 73%-a zeneművészeti ágon tanul, ahol széles paletta várja a beiratkozókat: klasszikus műfajban billentyűs, vonós, akkordikus, fa- és rézfúvós, valamint vokális, népzenén pedig vonós, pengetős és fúvós tanszakok.
A képzőművészet területén jelenleg grafikát és festészetet, táncművészeti ágon pedig néptáncot, illetve moderntáncot lehet választani – minden telephelyen a szabad helyek függvényében.
A fenntartó a tantestület lassú elöregedését tartja a legnagyobb problémának. A kezdetekkor jó néhány telephelyre még szolgálati lakással várták a zenetanárokat, ma már ez sem mindig lehetséges, arról nem is beszélve, hogy nehéz olyan zenetanárt találni, aki Füzérkomlóson vagy Révleányváron kíván letelepedni, úgy, hogy megközelítésük 100 kilométeres körzetben kizárólag autóval lehetséges.
Hagyományőrzés
A Széptan Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója, Dombóvári János a zempléni verbunkosszerző, hegedűvirtuóz, az első színházi karmester, házitanító Lavotta János életművének kutatójaként lett országosan ismert. Így azt a hagyományteremtést, zenekultúrát, amelyet a sátoraljaújhelyi Lavotta János Művészeti Iskolában megkezdett, magával vitte az általa alapított intézménybe is. Az intézmény hangszeres tanárainak jó része tagja a Lavotta János Kamarazenekarnak, és valamennyien szívügyüknek tekintik az első magyar nemzeti zene, a verbunkos megismertetését, terjesztését.
Az intézmény fenntartója még a Lavotta-iskola igazgatójaként indította útjára azt a nevelési programot, amely a Zempléni Hangszeres Találkozók versenysorozatában testesült meg. A zongora-, fa- és rézfúvós, vonós, hegedűduó- és gitárversenyek érdekessége, hogy kötelezőként verbunkosmuzsikát kell játszani. Mellettük Szózat-éneklő verseny, Himnusz-zongoraverseny, Népdaléneklési verseny, Verbunkos négykezes verseny is helyet kap a minden évben megrendezett programban. A szervezők szándéka szerint a résztvevők nemcsak a magyar nemzeti romantika korszakával ismerkedhetnek meg, hanem a nemzettudatuk is erősödik. Az ugyancsak évente meghirdetett képzőművészeti pályázatok témája az esetek többségében szintén a hagyományőrzéshez kapcsolódik. Több mint tíz év után a Zempléni hangszeres Találkozók szervezését és lebonyolítását is a Széptan AMI vette át. Mivel fontosnak tartják, hogy ne csak a tanítványoknak, hanem a szülőknek is értékeket közvetítsenek, a programnak része a Lavotta János Kamarazenekar, valamint a Hangáznégyes (az intézmény tanáraiból alakult fuvolanégyes) fellépése is. A térségben több helyen csupán e koncertek alkalmával hallgathat élő klasszikus muzsikát – ráadásul ismeretterjesztéssel – a közönség.
Közművelődés, hangversenyszervezés
A telephelyek tanárai, növendékei teljes egészében magukra vállalják az adott helység közművelődésének szervezését. A néptánccsoportok ugyancsak keresettek a községi ünnepélyeken, a dekorációt vállalják a képzőművészek. Az egyházak is előszeretettel hívják kántorizálni a kollégákat, illetve a misék betétjeként egy-egy jó képességű növendék is gyakran kap fellépési lehetőséget. Nem ritka, hogy a tanítványok eljutnak egy-egy sátoraljaújhelyi hangversenyre, illetve a térségben turnézó vendégegyüttesek keresik fel a településeket (pl. Ungvári Szólisták Kamarazenekara, Ungvári Cantus, Brémai Kamarazenekar). Az intézmény ezzel együtt sincs könnyű helyzetben az ország egy eldugott csücskében, a közel 50%-os arányú hátrányos helyzetű gyermekkel. Nem is tudja felvenni a versenyt a nagy múltú nagyvárosi iskolákkal, de legalább az itt élő gyerekek is hozzájutnak színvonalas művészetoktatáshoz. Hátrányaik kompenzálásához nagyban hozzájárul, hogy a hagyományápolásra épülő nevelési programot olyan országosan ismert szakemberek is támogatták, mint Lukin László, Farkas Ferenc, Rolla János, Szokolay Sándor, Bónis Ferenc, Szecsődi Ferenc.
Eredmények
A Zempléni Hangszeres Találkozók megszervezésével a fő cél az volt, hogy azok a növendékek is lehetőséget kapjanak a megmérettetésre, akik nem tudnak eljutni a megyei versenyekre. Az évtizedek során azonban a rendezvény regionálissá, majd a határon túliak bekapcsolódásával (Felvidék, Kárpátalja) már-már nemzetközivé nőtte ki magát, és Debrecen, Eger, Miskolc részvételével a színvonal is óriásit nőtt. Akik már megyei versenyen is eredményt produkálnak, (ritkán) eljutnak országos versenyre is. Egy Jeney Zoltán Országos Fuvolaversenyen elért IV. helyezésnek például hatalmas a helyi értéke.
A szép eredmények abban is megmutatkoznak, hogy a nagyszerű tállyai citeraegyüttesből olyan népzenetanárok is kinőttek, mint például Vojtonovszki Sándor, a Parapács együttes tagja, illetve vannak zenei pályára kerülők – például a Virtuózok című televíziós tehetségkutató versenyben feltűnt fuvolista, Arnóczky Áron –, valamint olyanok is, akik képzőés táncművészeti ágon tudnak szép eredményeket felmutatni. Az utóbbi években számottevő eredmények születtek a Viva Nemzetközi Versenyeken is. Vannak az intézményben műhelyek, ahol a pedagógiai erőfeszítések hozzák az elvárt tanulási eredményeket, míg azokon a telephelyeken, ahol sok a szociális hátránnyal küzdő gyermek, kevésbé látszik a befektetett munka eredménye.
Vezetők, tantestület
A Széptan Alapfokú Művészeti Iskola alakulásakor a fenntartó-igazgató szerepét az alapító, Dombóvári János töltötte be. Az alapítványi fenntartás idejétől Dombóvári János Imre vezette az intézményt, 2015. szeptember 1-jétől pedig Fehérné Sulyok Éva tölti be a pozíciót.
Érdemes számba venni a tantestület régi és jelenlegi tagjait, akik úttörő szerepet játszottak a zempléni művészetoktatásban.
Cigánd: Orosz József (fagott, fúvószenekar-vezető), Orosz Helena (zongora), Némethy Viktória (moderntánc), Orosz Magdolna (hegedű), Völgyi Antal (képzőművészet)
Bodroghalom: Adriányi Pálné (fuvola)
Füzérkomlós: Ivanyenko Mária (zongora)
Gönc: Pecze János (képzőművészet)
Mád: Osztás György (klarinét, fúvószenekar-vezető) Osztás Katalin (fuvola), Osztás Tamás (klarinét, fúvószenekar-vezető), Osztás Viktória (zongora), Mizsákné Bodnár Zsuzsanna (néptánc)
Mezőzombor: Laczkó Tihamérné (magánének)
Pálháza: Somorjai G. Lehel
Révleányvár: Dr. Petricska Miklósné (zongora)
A Széptan Alapfokú Művészeti Iskola 25. tanévét záró jubileumi megemlékezés alkalmat adott a visszatekintésre és az előrenézésre is. Az iskola vezetősége így összegezte hitvallását:
„Ha nem tettünk többet, mint amit az 1999-es Weimari nyilatkozat talán a legfontosabbnak tart:
– a zene eljuttatását a népesség minél szélesebb rétegeihez,
– minél több ember képessé tételét arra, hogy maguk is aktívan zenéljenek,
– tehetséges fiatalok felfedezését, istápolását egészen tanulmányaik befejezéséig, már akkor is értelmet nyert az iskola alapítása. Reményeink szerint az intézmény nemcsak a tanítás által, hanem a kultúra közvetítésével is értékekre fogékony gyermekeket nevel. Ha eredményeink kevesebbek is a szociális hátrány miatt, talán akkor is teljesítjük küldetésünket, ha egyrészt biztosítjuk azt a bizonyos törvény adta jogot a gyermekeknek, valamint hozzájárulunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához, tesszük mindezt a művészetoktatáson keresztül.”
Széptan Alapfokú Művészeti Iskola
3973 Cigánd, Fő u. 118.
Weboldal: https://szeptan.hu/
Facebook: www.facebook.com/szeptaniskola/
