Az 1947-ben alakult Balassi Táncegyüttes utánpótlásának biztosítása céljából 1974-ben a korábbi gyakorlathoz képest egy felmenő rendszerű néptánciskolát hozott létre, mely hasonlóan az együtteshez, a Békés Megyei Művelődési Központ fenntartásában, a közművelődési ágazaton belül működött. A közoktatási törvény 1994-ben az alapfokú művészetoktatás kereteit kibővítette, a zeneoktatáson túl más művészeti ágakra, így a néptáncoktatásra is. Kézenfekvő volt, hogy a városban évtizedek óta működő utánpótlás-nevelés a következő tanévtől integrálódjon a Békéscsabai Bartók Béla Zeneiskolába, így különvált az együttestől. A fenntartó önkormányzatnak bizonyos előnyei származtak a néptáncos gyerekek után járó állami fejkvóta újraelosztásából, ami segítette a zeneiskola működési feltételeit. Az integráció nagy feszültséggel járt. Sokan úgy gondolták, hogy ezzel tekintélyét veszti egy nagy tradíciókkal rendelkező intézmény. Az akkori igazgató, Ordasi Péter és egy-két támogató tanár segítségével azonban sikerült a meggyőzés.
A Balassi Táncegyüttes működési feltételeiben 2000-ben változás következett be. A többoldalú támogatottság leszűkült, így a városi önkormányzat magára maradt, anyagi lehetőségei viszont korlátozottak. Mérlegelni kellett, hogy a következő feladatokat milyen feltételek mellett lehet megvalósítani: 1. A város közéletében jelentős szerepet betöltő, 53 éves múlttal rendelkező, kiváló amatőr együttes további működtetése, szűkülő anyagi forrással. 2. A szakma részéről jelentkező változtatási igény a néptáncoktatás területén, úgy, hogy az alapfokú művészetoktatás törvényi előírásainak megfelelően az utánpótlás-nevelés ismét visszakerülhessen az együtteshez.
A fent említett okok miatt egy új struktúra kialakítása látszott jó megoldásnak. A város által létrehozott Balassi Közalapítvány mindkét feladatot el tudja látni. Látszólag előnytelen az alapfokú néptáncoktatásból eredő bevétel újraelosztó szerepének elvesztése. Azért látszólag, mert ezzel szemben megvalósul egy művészeti egység, amely racionálisabban tud működni, és ezzel a támogatások csökkenése kompenzálható. Több képviselő támogató szavazata mögött olyan várakozás húzódik meg, amely bizonyságot vár az oktatás működtetésének új lehetőségeire. A döntést nagymértékben befolyásolta a művészeti ág mögött álló személyi háttér szakmai, emberi és pedagógiai hitelessége.
Összeáll a régi-új egység: a Balassi Táncegyüttes és utánpótlás-nevelő néptánciskolája a Hétpróbás Néptánciskola. Természetesen a törvénynek megfelelően két önálló intézmény egy fenntartó irányításával. A régi egység visszaállításával a működtetés sokkal racionálisabban tud megvalósulni.
A meglévő szakmai (pedagógusi) háttér mindkét tevékenységben (oktatás, művészeti együttes) kamatoztatni tudja hozzáértését. Összehangolt művészeti tevékenységgel jelentős energiák szabadultak fel.
A ruha- és kelléktár, a technikai eszközök, az infrastruktúra kihasználtsága optimálisabb, fejlesztése következetesebben irányítható.
A zenei (zenekari) kísérettel az összehangoltság következtében előnyösebb megállapodásra nyílt lehetőség.
Megvalósul a fiatalok motivációja az együttes munkáját szemlélve. A felnőtt táncosok figyelemmel kísérik az utánpótlás tevékenységét.
Nem esett szó a „főszereplőkről”, magukról a táncosokról, illetve környezetükről (szülők, barátok, kapcsolatok). Az események úgy zajlottak le, hogy az oktatás zavartalanul folyt (hála a pedagógusoknak), ezáltal a gyerekek semmit nem érzékeltek a bürokratikus változásokból.
A korábbi, 1995 előtti időkben is jeles eredményekkel büszkélkedhetett az iskola. A növendékek számos fesztiváli egyéni és csoportos díjat nyertek. Az alapfokú művészetoktatás keretén belül a szakmai háttérnek köszönhetően tovább szaporodtak az elismerések. Növendékeink mind egyéni, mind csoportos kategóriákban díjakat nyernek a tanulmányi versenyeken. A Hétpróbás Néptánciskola folyamatosan rendezője, vagy társrendezője ezeknek a megmérettetéseknek. Pedagógusai aktív résztvevői a szakmai közéletnek.
A Hétpróbás Néptánciskola havonta tart „Családi Táncházakat” Ma már a kulturális világörökség részét képező táncház-mozgalomban rejlő, közösségi szórakozást nyújtó elfoglaltság beépítése az oktatásba nagyban elősegíti munkánkat. Csak néhányat említek a Családi Táncházak számos előnyéből. 1. Mozgósítják a célközönséget: növendékeinket és családi, baráti körüket. 2. A délutántól éjszakába nyúló rendezvények, átfedve az életkori szakaszokat, lehetővé teszik az iskolán belüli korcsoportok találkozását, tapasztalatok szerzését. 3. A táncok, énekek elsajátítását, a jó szórakozást „kezesek” (az iskola tanárai) biztosítják. 4. Az élő zenekari kíséret mellett a népi kézművesség, „bütykölde” is teret kap, kézművesek közreműködésével.
Az évek óta jól működő – alkalmanként 250–300 résztvevős – rendezvény kiépítette a maga közönségét, szokásait. Az első szakaszban az ölben ülő gyermektől a nagyszülőig több vendégünk van, mint növendékünk.
A kamaszok részvételével zajló programokon már kisebb a vendégek aránya (a résztvevők mintegy fele). A szabadtánc már a felnőtt korosztályt hivatott kiszolgálni, melyben ott találjuk növendékeink baráti körét és a néptánc iránt érdeklődő felnőtteket, más együttesek táncosait is.
Megalakult a „szülői tánc” formáció, ahol növendékeink szülei és iskolai pedagógusai heti rendszerességgel fejlesztik néptáncos ismereteiket. A fentiekben részletezett tevékenységeink egy új, a néptáncainkat mélyebben megismerni kívánó réteg kialakulásához vezettek.
Honlap: http://balassitancegyuttes.hu
