Schneider Lajos AMI – Mohács

A városka gazdag zenei élettel büszkélkedhetett már a 19. század utolsó évtizedeiben is. 1895-ben alapított polgári iskolájában korán megjelentek a kodályi zenei nevelés alapelvei. 1958-ban indult el a Park utcai ének-zenei tagozat, 1963-tól a zeneiskola képzés, a komlói zeneiskola fiókintézményeként, majd 1967-től önállóan. 2004 szeptemberétől több művészeti ág bevonásával folytat alapfokú művészeti képzést. Számos komplex tehetségprogram is mutatja, mennyire nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra. Ez elsősorban a magas színvonalú fúvószenekari munkában mutatkozik meg.

A zenepedagógia kezdetei Mohácson

A város gazdag zenei életéről, a zenepedagógia kezdeteiről Kovács Győző, az önálló mohácsi zeneiskola első igazgatója írt gazdag monográfiát. Ebből szemezgetve – csak néhány bekezdés erejéig – érdemes megemlékezni az 1895-ben alapított polgári iskoláról, amely 40 éven át Mohács legrangosabb intézménye volt. 34 évig az a Brand Ede (1864–1945) igazgatta, aki a kodályi zenével nevelés egyik előfutárának tekinthető. Kitűnően játszott zongorán, fuvolán, brácsán, 1903-tól öt éven át vezényelte a Mohácsi Dalárdát. 35 zongorakíséretes dala a mohácsi Friedrich-nyomdában jelent meg. Kórusművei, mese-daljátékai a polgári iskola minden ünnepélyén a műsor csúcspontját jelentették. Iskolájának keretei között több ízben folyt hegedűoktatás.

Fischof Lajosné Mauthner Elza (1880–1934) Liszt kiváló növendékének, Emil Sauernek mesteriskoláján kapott zongoraművészi diplomát a Bécsi Zeneakadémián. Mohács koncertéletének jeles reprezentánsa magas színvonalon oktatta tanítványait. Mellette Tonka Gyuláné Müller Teréz (1866–1951) és Seregly Erzsébet (1901–1975) végzett emlékezetes munkát. Tanítottak a szimfonikus zenekar karmesterei is: Gergely János, dr. Rézbányai Dezső és Tar Imre. Tar a Korona épületében „városi zeneiskolát” működtetett, melyben hegedűt és zongorát oktatott.

1958-ban a zenepedagógiában új fejezetet nyitott a külvárosi Park utcai Általános Iskola ének-zenei tagozatának beindulása Kiss Miklós vezetésével. Eddigre már nyilvánvalóvá váltak a Kodály-koncepción alapuló zenei nevelésben rejlő pedagógiai előnyök, és sorra nyíltak az országban ének-zenei tagozatok. Csak Baranyában öt helyen indult ének-zenei osztály, Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron. A mohácsi ének-zene tagozat a Külvárosi Iskola Gólya utcai épületében kezdte meg működését. A tagozatnak rövid időn belül már saját kórusa volt, amely később sok rangos országos és nemzetközi elismerést vívott ki magának. 1963-ban Apagyi Mária zongoratanár és Magyar Attila alkalmazásával a hangszeres oktatás is elkezdődött az iskolában. Mellékfoglalkozásban Sas Zsuzsa is bekapcsolódott a zongoratanításba. A tagozat munkája 1964-ben, a szép, új Park utcai épület birtokbavételével új lendületet vett. Hangszertanítás azonban ezt követően már csak egy évig folyt az iskolában, a megyei tanács határozata alapján a hangszeres oktatást a zeneiskola vette át.

A zeneiskola alapítása és első évei

A Baranya Megyei Tanács határozatával 1963. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Mohácsi Zeneiskola a komlói Erkel Ferenc Zeneiskola fiókiskolájaként. Igazgatója, Horváth Gyula komlói direktor, 1967-es önállóvá válásáig vezette az iskolát. A tanárok valamennyien Pécsről jártak ki, nagy nehézségek közepette – 1976-ig 40 tanár fordult meg az iskolában. A kezdő fizetés 920 Ft volt, ebből nem lehetett megélni, ezért a kollégák egy része nyaranta – néha év közben is – vendéglátóhelyeken, lakodalmakban, bálokon muzsikált. Az első tanévben 89 növendék iratkozott be az iskolába. Az áldatlan körülmények miatt a munka nehezen indult. Alig volt megfelelő hangszer, a kezdő tanárok tapasztalatlanok voltak, teljes állásban egy hangszeres tanár 30 növendéket tanított.

A hangszertanulás mellett felvetődött az értékes zene hallgatásának, megértésének igénye is. A Bartók Béla Művelődési Házzal közösen megszervezték a Zenekedvelő gyerekek klubját, ahol a hetenként egyszer tartott foglalkozásokon zenés meséket hallgattak és dolgoztak fel a gyerekek. A város új mozijának emeletén jó akusztikájú, 100 fő befogadására alkalmas kamaraterem épült, amely hangversenyek és időszaki kiállítások rendezésére is alkalmas volt. Itt évi 25-30 tanári, illetve növendékhangversenyt lehetett rendezni.

Az önálló zeneiskola első évtizedei

A zeneiskola 1967-ben vált önállóvá. Kovács Győző, az iskola akkori igazgatója 33 éven át vezette az intézményt, őt 2000-től Dobos József követte az igazgatói székben 17 éven keresztül. Jelenlegi formájában – több művészeti ágra kiterjesztve az oktatást – a Mohácsi Zeneiskola 2004 szeptemberétől működik. Az átalakulással egyidejűleg felvette a jeles mohácsi népdalgyűjtő, néptanító iskolaigazgató, Schneider Lajos nevét. 2005-ben átköltözött az egykori Művelődési Központ átépített és felújított épületegyüttesébe, ahol nagyobb térben, jobb körülmények között folyik az oktatás. A színház- és hangversenyterem, a kamaratermek, a szaktantermek, a szabadtéri színpad és a hangulatos udvar optimális környezetet és körülményeket biztosít a művészetoktatáshoz. A fenntartó Mohácsi Tankerületi Központ részben saját forrásból, részben pályázati pénzből (2016) energetikai korszerűsítést valósított meg az épületben, felújították a tetőt, az udvart, a hangversenytermet és a grafika műhelyt.

Az intézmény 2013-tól regisztrált Tehetségpont, 2015-től Akkreditált Kiváló Tehetségpont. 2016-ban, több környékbeli tehetségponttal együtt megalakították a Mohács Térségi Tehetségpontok Munkaközösségét. A mohácsi zeneiskola 2017-ben és 2020-ban is elnyerte az Oktatási Hivatal Bázisintézménye címet, alapfokú művészeti iskolai kategóriában.

Komplex tehetségprogram

A Pedagógiai Program mellékleteként komplex tehetségprogramot alkotott az iskola, A mondókáktól a világot jelentő deszkákig címmel. Ennek fő pillérei:

„Tücsökzene” – komplex művészeti tehetségfejlesztés óvodáskorú gyermekek részére, elsősorban vonós hangszerek bevonásával. A program gazdája: Rózsavölgyi Anett csellótanár, aki 2013-ban létrehozta a Cifra Palota Zeneóvoda és Zenebölcsőde Tehetségpontot, amely, ha hivatalosan nem is, pedagógiailag szerves része az iskolának. A foglalkozások hidat alkotnak az óvodai zenei nevelés és a művészeti iskolába való belépés között, közös programok szervezésével. A zeneovis gyerekek nagy része beiratkozik a művészeti iskolába, illetve mivel első hangszerélményeik a csellóhoz kötődnek, sokan választják a vonós hangszereket. A „Tücsökzene” keretében valósult meg Reikort Ildikó Zenevarázs című programja 2014-ben, amely a Föld, Tűz, Víz és Levegő köré csoportosuló témák szerint bontja a foglalkozásokat, felhasználva hozzá Forrai Katalin Ének az óvodában című könyvének dalait, majd tevékenységi és zenehallgatási javaslatokat ad. A kipróbált és mások számára is ajánlható módszerek, szakmai eszköztárak özé tartozik dr. Gőbel Orsolya Varázsjátékok című könyvsorozata, Donáthné Forgács Boglárka Vitamintorna, Csuka Tímea Zeneovi programja, vagy Antal-Lundström Ilona Látható hangok tananyagcsomagja. Mindegyik komplex program, más és más területre helyezve a hangsúlyokat – észlelésre, képzeletre, mozgásra, kreativitásra. Az iskola pedagógusai jelenleg olyan eszköztár kidolgozásán munkálkodnak, amely a szövegértést és szövegalkotást fejleszti művészeti eszközökkel, elsősorban a zenén keresztül.

„Testvérmúzsák” – komplex művészeti programok, melyek keretében mód nyílik a különböző művészeti ágak közötti kapcsolódási pontok megismerésére, illetve összművészeti programok létrehozására. Ezek részben tanórai foglalkozásokon, részben azokon kívül, újszerű élményekkel gazdagítják a diákokat, hidat alkotva művészeti ágak, stílusok és műfajok között. A cél ezekkel a tevékenység-központú foglalkozásokkal az, hogy minél több módszerrel aknázzák ki a szöveg és dallam, az irodalom, zene és képzőművészet, a ritmus, hang és szín témakörök gazdag világát. 2007 óta minden évben egy-két témát kiválasztva szinte az egész iskola mindhárom tagozata részt vett az előkészítés, feldolgozás, gyakorlás, próbák fázisain keresztül egy nagyszabású összművészeti előadás létrehozásában, mintegy „megkoronázva” a projektmunkát. Volt, mikor egy-egy mesét dolgoztak fel a gyerekek (A kis gömböc; Az elveszett dallam kalandjai; A gomba alatt; A hóember; Az égig érő fa; Jancsi és Juliska), illetve tematikus szálra felfűzött történeteket (pl. A befőzéstől a karácsonyi mézeskalácsig; Pillanatképek a művészetek történetéből; Magasra száll a helikoffer velünk; Keresem a szót, keresem a hangot; A négy évszak meséje). Pár éve – Filákovityné Verőci Alexandra magánénektanár kezdeményezésére – a könnyűzene, filmzene felé is tágították a közös produkciók zenei anyagát. A „Testvérmúzsák” programok fejlesztik a gyerekek önkifejezési, együttműködési készségeit. Lehetőségük nyílik a választott művészeti ág határterületeinek megismerésére, az egyes témák komplex feldolgozására. A kapcsolódási pontok felfedezése fejleszti kreativitásukat, motivációjukat. A szövegtől a díszleten át a zenei betétekig, minden a tanulók és a pedagógusok közös munkája.

A programok egy részét különböző tehetséggondozó pályázati projekteken elnyert támogatásokból sikerült finanszírozni. Mivel a tanulók szabadidejük, gyakorlási idejük nagy részét is az intézményben töltik, fokozott az igény és a lehetőség a tanórán kívüli tehetséggondozás speciális formáira, játszóházas foglalkozásokra, táborokra, közösségi programokra. Az optimális környezetet, megfelelő eszközöket, játékokat két alkalommal is a Nemzeti Tehetségprogram pályázatán nyert támogatás biztosította a Hang-Szín-Játék elnevezésű projekthez. Ebből sikerült kialakítani a grafika-, illetve a „Hangszín- játék”-termet, vásárolni táblajátékokat, ügyességi, önismereti, logikai, zenei fejlesztő játékot és eszközöket. Tervben van a folyosó és az udvar átalakítása, mobil kiállítóterek, „környezetbarát-sarkok” létrehozása.

„Művészpalánták” – kiemelten tehetséges tanulók művészeti pályára, versenyekre való felkészítése. A művészetoktatásban kiemelt jelentősége van a mester–tanítvány kapcsolatnak, hiszen egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozások teszik ki az oktatás-nevelés folyamatának nagy részét. Az iskola pedagógusainak szakmai munkáját országosan is elismerés övezi a különböző szakmai fórumokon. Rendszeresen jutalmazzák őket versenyeken felkészítői és korrepetitori különdíjakkal, illetve részesülnek megyei és városi elismerésben.Az iskola egykori igazgatóhelyettese, Köveskuti Péter Bonis Bona-díjat kapott, három fiatal tanár kapott A Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat. Országos szinten is kiemelkednek a rézfúvós tanszak országos és nemzetközi sikerei, Dobos József és Hahner Róbert tanítványainak eredményei, Horesnyi Mónika korrepetitori munkája. Az utóbbi három évben nyolc tanuló nyerte el a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat. Az egyénre szabott fejlesztés sokszor azzal jár, hogy a tantestület nagy része önként vállal tanítási órákon kívüli szerepléseket, tehetséggondozást, versenyfelkészítést, felzárkóztatást, felvételi felkészítést, hiszen ezekre a feladatokra a tanórai keretek nem elegendők. A kötelező továbbképzéseknél jóval nagyobb számban vesznek részt a kollégák szakmai napokon, kurzusokon, továbbképzéseken. Többen saját kottaanyagot – pl. Umstädter Ervin harmonikatanár, Hahner Róbert rézfúvóstanár –, illetve egyedi módszereket, pályázati projekteket – pl. Horváth Ildikó fuvolatanár – dolgoztak ki. A bázisintézményi és a tehetségpont-hálózatban való részvétel lehetővé teszi a jógyakorlatok megismerését és megismertetését.

2019-ben egy pályázati projekt keretében új kezdeményezéssel színesítették a „Művészpalánták” programot (Honnan-hova? címmel), Filákovityné Verőci Alexandra és Szemző Erika kezdeményezésével. Ennek lényege, hogy visszahívják az egykori tanítványokat műhelyfoglalkozásokra, -beszélgetésekre, így „élő” közelségbe hozzák a művészi, művésztanári pályát. A tanári és művészi példaképek bevonása újszerű motivációt jelent a diákok számára – melynek része a mesterkurzusszerű foglalkozás, kötetlen beszélgetés és a közös muzsikálás –, akik Ausztriától Kiskunfélegyházáig, az Operaháztól Mohácsig többféle pályaívvel ismerkedhettek meg.

„Schneider Lajos nyomában” – tehetséggondozás a múlt-jelen-jövő jegyében, a hagyományőrzés területeinek összekapcsolásával. Mohács és környéke soknemzetiségű terület, ezért nemcsak a magyar, hanem a különböző nemzetiségek kultúráján keresztül is lehetőség nyílik a zene-énektánc- játék egységének komplex megközelítésére. A program célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a népi kultúra különböző ágait. A népi ének tanszak 2004-től indult el, Horváthy Lenke vezetésével, aki azóta is kiemelkedő eredményeket produkál növendékeivel számos országos és térségi megmérettetésen. A népzenei oktatásban később megjelentek a népi hangszerek, sikerült egykori tanítványok bevonásával elindítani a tambura-, a népihegedű-oktatást, és citeratanulásra is van már lehetőség. A klasszikus zenét tanító kollégák közül is többen nyitottak és tájékozottak a népzene világában, szívesen vállalkoznak népzenei produkciók létrehozására egy-egy projekt keretében (pl. furulyások, harmonikások, rézfúvósok). Az évek során sikerült több területen is bővíteni és gazdagítani az iskola népzenei kínálatát, népszerűsíteni a fiatalok körében a Schneider Lajos által gyűjtött népdalkincset. A kulturális értékekhez való hozzáférés lehetőségeinek javítása szempontjából is fontos csatorna lehet a népzene, a népi kultúra. Ennek jó példája a Versenden hat éve elindított tamburaoktatás, egy olyan faluban, ahol szinte 100%-ban roma, hátrányos helyzetű gyerekek élnek. A tanári közösség számára is tanulási lehetőséget jelent ez abból a szempontból, hogy a tehetség és a tehetséggondozás nagyon sokféle, és nem egyenlő az elitképzéssel, emiatt a megközelítésének sokrétűnek kell lennie.

Az iskola öt éve nyaranta népzenei tábort szervez, Évre-forgó elnevezéssel, ahol – a népi kézművességtől a táncon, zenén keresztül – a néphagyományok felélesztésével varázsolnak tartalmas és élményteli napokat az érdeklődő gyermekek életébe. Az iskolában Schneider-emlékszoba létrehozását, a folyosón arcképcsarnok kialakítását tervezik a nagy elődökre emlékezve, ilyen módon is beleszőve a nagy elődök életművének üzenetét a tanulástanítás folyamatába.

A művészetoktatás kínálta lehetőségek

Az intézményben 320–340 között mozog a diákok száma, akik nagyrészt (kb. 80%-ban) a zeneművészeti tagozaton tanulnak, kisebb létszámban grafika és dráma tagozaton. Zeneművészeti ágon a klasszikus és népzenei tagozaton kb. 20 hangszer/szak közül lehet választani. A szülők és a város polgárai évről évre figyelemmel kísérhetik a művészetoktatás eredményeit a zeneiskolai koncerteken, műsoros esteken, kiállításokon. A tehetséges növendékek szerepeltetése, versenyfelkészítése többrétű lehetőséget biztosít a gyermekek számára, hogy elmélyüljenek a művészetekben. Az alapfokú művészeti iskolába a környék kb. 20 általános és középiskolájából jelentkeznek a tanulók, kis létszámban egyetemi hallgatók és felnőtt növendékek is beiratkoznak. A fő cél az, hogy a művészeti nevelés megalapozza a tanuló műveltségét, ízlését, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét.

Az iskola kiemelt feladatának tekinti:
– a kulturális fogyasztás és a kultúrában való részvétel színvonalának javítását;
– a területi különbségek csökkentését;
– a kulturális értékekhez való hozzáférés elősegítését;
– nevelési funkcióinak bővítését;
– a tehetségkutató programok támogatását;
– a gyermekek társas és érzelmi kompetenciájának erősítését, fejlesztését;
– a egyénre szabott fejlesztést lehetővé tevő új oktatási és nevelési módszerek adaptálását, elterjesztését;
– a tanárok eszköztárának bővítését.

Eredmények, sikerek

A növendékek az országos és nemzetközi megmérettetéseken rendre kiemelkedő eredményeket érnek el. Közülük az évtizedek alatt sokan választották hivatásul a művészeti pályát, jelenleg is többen folytatnak művészeti tanulmányokat hazánkban és Európa számos országában. Több egykori tanítvány tanít művészeti egyetemeken, alap- és középfokú művészetoktatási intézményekben, tagja külföldi és hazai zenekaroknak, művészeti együtteseknek, társulatoknak. A tanári kar nagy része is az iskola korábbi tanulója.

Az innovációk megvalósításában fontos szerepe van az aktív pályázati tevékenységnek. Az évek során több intézményi pályázati program valósult meg a Nemzeti Tehetségprogram, a Matehetsz, az NKA, az MMA támogatásával. Az egyéni pályázatok terén is sikeresek a növendékek és a tanárok: 2021-ig 8 tanuló és 3 fiatal kolléga nyerte el a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat, illetve volt sikeres MOL, Matehetsz és Messzehangzó Tehetségek Alapítvány által támogatott növendék is az utóbbi 3-4 évben.

A részvétel a különböző együttesek (pl. zenekarok, kamaraegyüttesek, kórus, népdalkör, színjátszó csoportok) munkájában lehetőséget nyújt a közösséghez tartozás, a közös munka sikerének a megéléséhez.

A művészeti iskola speciális feladatának tartja a hagyományőrzést, felelősséget vállal a hagyományos és a klasszikus kulturális értékek közvetítésében, és keresi hozzá az innovatív, kreatív eszközöket, módszereket. Tekintettel arra, hogy Mohács soknemzetiségű település, ahol a valódi, élő szokások a különböző korosztályok életéhez hozzátartoznak, kiemelt szerepet kap a hagyományőrzés, a művészeti ág és a népzenei szakok között is megtalálva a közös pontokat.


Schneider Lajos AMI
7700 Mohács, Vörösmarty u. 3.
Weboldal: http://zeneiskolamohacs.blogspot.com/
Facebook: www.facebook.com/schneiderami

MZMSZ Értéktár

Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége

Cím: 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65.

Tel/fax: 269-3553
Mail: info@mzmsz.hu
Adószám: 19635521-1-42
Számlaszám: 11707021 - 20309442

Kapcsolat
mzmsz.hu | zenetantar.hu | Oldaltérkép | Adatkezelés
© 2026 Értéktár