Nagykanizsán a 19. század második felétől az 1940-es évek elejéig számos világjáró művész adott koncertet, melyeknek megvolt a zeneszerető polgári közönsége. A zenei kultúra a társadalmi átalakulás nehéz éveiben is fennmaradt, és az oktatást is tovább éltette. A városi zeneiskola többszöri átalakulását követően létrejött Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskola az elsők között vonta be az elektronikus hangszereket az oktatásba, miközben az országban még sokan azt bizonygatták, hogy ezeknek nincs helyük az állami zeneiskolákban. Itt saját koncepciót dolgoztak ki a tanításra, és az iskola 2018-ban már negyedik alkalommal rendezi meg az Országos Elektroakusztikus-zenei Versenyt.
Nagykanizsán a 19. század második felétől az 1940-es évek elejéig számos neves, világjáró művész adott koncertet, többek között Auer Lipót, Pablo Sarasate, Reményi Ede, Joachim József, Geyer Stefi, Szigeti József, Hubay Jenő, Zathureczky Ede, Fischer Annie. A kanizsai zeneszerető polgárság ugyanakkor nemcsak koncertterme közönségeként hallgatta a klasszikus zenét, de sokan magas szinten művelték és fejlesztették hangszeres tudásukat. Számos magán-zeneoktató működött a városban, hiszen nagy divat volt a házi muzsikálás.
A Városi Zeneiskola 1926. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Királyi Pál utca 2/b. szám alatti kétszintes épületben, első igazgatója Vannay János lett. A nagy érdeklődésnek köszönhetően az első évet 4 főtanszakon, 3 rendes és 3 óraadó tanárral, valamint 99 növendékkel zárta. 1940 júliusában a Városi Zeneiskola átköltözött mai épületébe (Sugár utca 18.).
A háború alatt a kanizsai zeneiskola is nehéz időszakot élt át: legjobb tanára a holokauszt áldozatául esett, majd 1945-ben az igazoló bizottság lemondatta Vannay Jánost. Az intézmény vezetését a frontról hazatért Ivánkovits Ferenc hegedűművész vette át, majd 1947-től a zongoraoktatásnak olyan kitűnő művészt sikerült megnyerni, mint Klatt Aurél, aki a háború előtti magas színvonalú kanizsai zongoraiskola méltó folytatója és egyúttal kiváló szervező volt: létrehozta a zeneoktatói munkaközösséget, melynek keretében akkoriban tíznél is több helyszínen folyt a tanítás.
Klatt Aurél önálló esteket és kamarakoncerteket is adott, együtt muzsikált országos és nemzetközi hírű magyar muzsikusokkal, köztük Banda Ede gordonkaművésszel. Feleségével gyakran látta vendégül lakásán a városba látogató híres muzsikusokat.
Kitűnő muzsikusok tanítottak a városban. A gordonkatanítást Tardos Lászlóné Klacskó Erna élesztette fel újra 1952-től, ő volt a kanizsai szimfonikus zenekar első csellistája. A szolfézstanítás népszerű „Lojzi bácsija”, Rácz Alajos már a harmincas évek második felében iskolai énekkart vezetett (a mai Rozgonyi iskolában), amely Kodály Karácsonyi pásztortáncát adta elő az első nagykanizsai Éneklő Ifjúság hangversenyen. Rácz Alajos 1948-ig kántorként működött. Zeneakadémiai mestere, Bárdos Lajos zeneszerző tiszteletére Bárdos-napot rendezett Kanizsán, a zeneszerző személyes részvételével 1948-ban. A fordulat után Rácz Alajost egy időre félreállították, de 1950-től a nagykanizsai Állami Zeneiskola rendes tanára lett, folytatva a kodályi zeneoktatási koncepciót. Mintegy 5000 növendéket tanított szolfézsra, köztük a zeneiskola akkori tanári karának többségét. Ő vezette a zeneiskola úttörőzenekarát, a vegyipari technikum vonószenekarát, és foglalkozott zenei ismeretterjesztéssel is. Mellette a hatvanas évek elején egy országos munkacsoportban az alsófokú zeneoktatás reformján dolgozott. Később általános iskolai megyei szakfelügyelő lett, és vezette a kanizsai zeneiskola mellett működő zeneoktatói munkaközösséget. Szívügye volt a népzene, még nyugdíjas éveiben is sokat járt a környező falvakba, hogy segítse a pávaköröket, kórusokat.
Külön fejezetet jelentenek Nagykanizsa zenei életében az olajbányászathoz kapcsolódó művészeti csoportok: a szimfonikus zenekar és a 120 tagból álló vegyeskar 1946-ban alakult, s miután Rácz Alajos visszatérhetett a zeneoktatásba, 1950-ben a Maort Jó Szerencsét Munkás Dalkör karnagya lett. Vezetésével a kórus 1952-től Erkel Ferenc Kórus néven a bányász szakszervezet országosan legjobb együttesévé vált.
Az iskola 2001-ben vette fel Farkas Ferenc zeneszerző nevét, aki a város szülötte. 2005-től az Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskolával egyesülve három művészetoktatási területen folyik oktatás (zene, tánc, képzőművészet). Az iskola 2010-ben megkapta a Zalai Príma Díjat, 2013-ban pedig az akkreditált tehetségpont címet.
Az iskola utóbbi évtizedei is mutatják, hogy élen jár a zenepedagógiai innovációkban. Baráth Zoltán igazgató szakterülete a számítógép alkalmazása a zeneoktatásban. Művészetpedagógiai programját számos nevelési világkonferencián bemutatta már. Az iskola idén már negyedik alkalommal rendezi meg az Országos Elektroakusztikus-zenei Versenyt szintetizátor-keyboard, klasszikus szintetizátor és számítógépes zene kategóriákban.
A Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskola honlapja:
http://www.ffzami.hu/
