A zeneiskola a város kulturális életében kiemelkedő tényező, növendékei, tanárai állandó résztvevői a városi, megyei rendezvényeknek, miközben magas színvonalon biztosítják a zeneoktatás szakmai igényeit és követelményeit. A nemcsak városi és megyei, hanem országosan is elismert amatőr együttesként jegyzett Egri Szimfonikus Zenekar alapvetően a zeneiskola tanári karára épült.
Eger zenei életében nagy hagyományai voltak az egyházi zenélésnek, és a polgári életforma egyik tartozéka volt az egyesületekben folyó közös muzsikálás. Az ehhez szükséges képzést eleinte az egyházi és magániskolák folytatták. A magániskolák közül legjelentősebb az Aradról származó Gáspárdi Katinka zongoraművész iskolája volt az 1930-as években, akitől nevelt lánya, Fogelné Kaufmann Emmy, zeneakadémiát végzett hegedűművész tanár vette át a zeneiskola vezetését, mely később munkaközösséggé alakult. 1953-ban, a minisztériumban való közbenjárása eredményeként jöhetett létre a Panakoszta házban az Állami Zeneiskola, melynek első igazgatója lett.
1981-re a műemlék jellegű épület életveszélyessé vált, így átköltöztették a Kossuth utcai Ferences rendi kolostorba. Mivel 1996-ban a kolostor újra egyházi tulajdonba került, gondoskodni kellett megfelelő épületről, amely rendelkezik koncertteremmel is. Felújították tehát a Panakoszta házat, mely 881 négyzetméteren 21 zenei oktatásra szolgáló teremmel, 1 nagyteremmel (díszterem) befogadta a zeneiskolát. Az 1998. szeptember 18-i hivatalos átadás egyben névadó is volt: a zeneiskola elsőként vette fel Farkas Ferenc zeneszerző, Eger város díszpolgára nevét, aki sok szállal kötődött a városhoz és az iskolához.
A zeneiskola szervezője volt számos megyei, területi, országos fesztiválnak, versenynek. Az intézmény és a tanulók támogatása céljából – Szepesi György volt igazgató kezdeményezésére – magánalapítvány működik, amely támogatja a tehetséges fiatal muzsikusokat, a külföldi testvérvárosi kapcsolatokat és a tanárok szakmai fejlődését.
Az egri Farkas Ferenc Zeneiskola AMI honlapja: http://egerzene.hu/
