Dunaújvárosban 1953-ban úgy döntöttek, hogy az épülő szocialista városban a kultúra területén is példamutató értéket kell teremteni. Ezért alig két évvel megalapítása után már zeneiskolája is volt a városnak. A zeneiskola feladata az első pillanattól kezdve többrétű: az oktatás ellátása mellett a kulturális élet központja, a zenei ízlés formálója kíván lenni. A kitüntetett figyelemnek hála az iskolában a kezdetektől jelen volt szinte minden tanszak, illetve hangszertanulási lehetőség.
Az intézmény első igazgatója Balogh Lászlóné énektanárnő volt. Az első pár évben a tanítás – tárgyi és személyi feltételek hiányában – nagyon sok nehézségbe ütközött. A tanár kevés, hangszer is alig, megfelelő helyiség pedig egyáltalán nem volt. Az első tanévben a Bartók Béla Kultúrházban és az általános iskolákban tartották az órákat, 1954 őszén azonban már a Görbe utca 1/a volt az iskola önálló székhelye. Hamar kiderült azonban, hogy ez a hely is alkalmatlan az oktatásra.
1957-ban a legégetőbb problémákat megelégelték az illetékesek, és a következő évi költségvetésbe betervezték az eszközállomány fejlesztését. A megfelelő épület hiányának gondja először 1967-ben látszott megoldódni, amikor megszületett a döntés, hogy a régi tanácsház épületének egy részét megkapja az intézmény. 1970-ben, az átalakítások után vehette birtokába a jelenlegi Rosti Pál Iskola épületének 18 tantermét, külön irodahelyiségeket, tanári szobát és a hangverseny rendezésére is alkalmas helyiséget. Az 1978-as újabb költözésnek elsősorban demográfiai oka volt. Új óvodákat kellett létrehozni, és erre a régi tanácsház épülete volt a legalkalmasabb. Igaz, hogy a nővérszálló épülete sem zeneiskolának épült, némi átalakítás után azonban alkalmasnak bizonyult az oktatási munka ellátására. 1993, a kamaraterem kialakítása óta a zeneiskola már méltó módon veheti ki részét Dunaújváros hangversenyéletéből.
Az intézmény vezetői feladatainak ellátásában először 1959-ben történt változás, ekkor Székely István, a dunaújvárosi komolyzenei élet évtizedeken át meghatározó személyisége vette át a vezetést. Ő 1991 decemberéig állt a zeneiskola élén, alakja meghatározó volt a város zenei életének alakításában: évtizedeken át ő vezette a Dunaújvárosi Vegyeskart, és az ő kezdeményezésére született a Dunaújvárosi Szimfonikus Zenekar is. Őt követve, az iskola élén 1991 decemberétől közel egy évtizeden át Horváth Dénes állt. Erre az időszakra esik egy emlékezetes nap az iskola történetében, 1995. április 24-e. Ekkor vette fel az addig Állami Zeneiskola néven ismert intézmény a jeles hegedűművész, zenepedagógus Sándor Frigyes nevét, aki a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapító művészeti vezetője volt. A Sándor Frigyes Zeneiskola Dunaújváros valamennyi közművelődési és közoktatási intézményével kapcsolatot tartott. Ez a háló az aktuális igényeknek megfelelően működött: a cél a növendék-utánpótlás biztosítása, a város tehetséges, muzsikáláshoz kedvet érző diákjainak intézménybe csábítása, továbbá a folyamatos és a lehető legintenzívebb jelenlét a város kulturális-művészeti életében. Ezzel a hitvallással vezette az iskolát 2001-től 10 éven át Balogh Zoltán András is. A város művészeti-közművelődési intézményei közül a Bartók Színházzal és a dunaújvárosi evangélikus gyülekezettel alakított ki együttműködést, ami lehetővé tette, hogy a színház és a templom a koncertek egy részének méltó helyszínei legyenek. A Dunaújvárosi Zenei Egyesülettel is rendszeresek a közös feladatok, rendezvények. A zeneiskola tanárai többnyire tagjai a zenei egyesületnek, és rendszeresen közreműködnek az általa szervezett koncerteken. Természetesen az iskola művésztanárai a városban működő együtteseknek is aktív tagjai.
A zeneiskolában a kezdetektől jelen volt szinte minden tanszak, illetve hangszer, mindenki megtalálhatta a számára legmegfelelőbb képzést. Mára a lehetőségek tovább bővültek, ezáltal a tehetségek felfedezése, művelt, zeneértő és zeneszerető gyermekek sokaságának nevelése válik lehetővé. Az iskola pedagógiai hitvallása szerint az elsődleges cél, hogy a gyermekek egyéni sajátosságaira figyelve, a művészet eszközei révén kreativitásra, kitartásra, csoportban való gondolkodásra neveljék a generációkat.
Az iskolában a következő hangszereken tanulhatnak a növendékek:
zongora, furulya, fuvola, piccoló, fagott, klarinét, szaxofon, harsona, tuba, kürt, trombita, gitár, basszusgitár, bőgő, hegedű, cselló, harmonika, dob, jazz-zongora, magánének, szolfézselőképző. A hangszeroktatás heti 2×30 perces egyéni foglalkozás keretében zajlik, szorosan hozzákapcsolódó 2×45 perces csoportos szolfézsórával és rendszeres fellépési lehetőségekkel. A legtehetségesebbek tanulmányi versenyeken, fesztiválokon vehetnek részt. A vonósok és fúvósok néhány évi tanulás után a zenekarok munkájába is bekapcsolódhatnak.
A zeneiskola égisze alatt működik a Dunaújvárosi Szonáta Zeneművészeti Alapítvány. Célja, hogy segítse a zenei pályán továbbtanuló diákokat, az iskola szakmai rendezvényeinek megvalósítását, támogassa a zenei tehetséggondozást és a zenetanárok továbbképzését. Az alapítvány igény szerint hangszerek, egyéb eszközök vásárlásához is hozzájárul. Küldetésének tekinti, hogy erősítse Dunaújváros és környéke lakosságának zenei elköteleződését, kiállításokat, koncerteket rendezzen.
A 2011 utáni igazgatók is a hatvan éve töretlenül vallott pedagógiai elvek szerint vezették, vezetik az intézményt. A régi értékek mellé létrejöttek újak, a mai kor elvárásainak megfelelően. A Sándor Frigyes nevét viselő díjat a városban és környékén a zenei életben kimagasló teljesítményt nyújtó felnőttek és diákok kapják meg minden év áprilisában, a Sándor Frigyes Héten. Az iskola épülete megújult, és a hangszerállomány is új hangversenyzongorával bővült.
A növendékek zeneelméleti képzettségét ösztönzik az évente megrendezett lapról olvasási versenyek. A zeneiskola a régióban és a megyében fontos zenei központ szerepét tölti be, regionális és megyei találkozók színtere. Állandó rendezvényei közé tartozik a Megyei Zongora Négykezes Találkozó, a Megyei Vonós Találkozó, a Regionális Klarinétos Találkozó, részt vesz a Fejér Megyei Diáknapokon (házigazdaként a hangszeres műfajokban), a szülő-diák, tanár-szülő-diák koncerteken.
A zeneiskola lényeges értéke, hogy a hosszú évek alatt szép számmal gazdagította az ország híres zenészeinek számát. Itt tanult például a 2004-ben Erkel-díjjal jutalmazott Bánkövi Gyula zeneszerző, zenei szerkesztő, Kondor Péter brácsaművész, Baráth Bálint zongoraművész, Kelemen Angelika jazzénekes, Varga Líviusz, a Quimby Együttes alapító tagja. Amióta megnyitotta kapuit, az iskola fontosnak tarja, hogy zeneértő és zeneszerető embereket neveljen, akik a maguk útját járva, az itt magukévá tett értékrend szerint folytatják az ország zenei művelését.
A Dunaújvárosi Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskola honlapja:
http://www.sandorfrigyes.hu/
