A művészetkedvelő városban az iskolarendszerű állami zeneoktatás 1959-ben kezdődött, az első öt évben a Hajdúböszörményi Állami Zeneiskola Fiókiskolájaként. A zenei ághoz hamarosan csatlakozott a képző- és iparművészeti, valamint a táncművészeti ág, majd tudatos vezetői koncepció alapján elindultak a művészeti ágakat összekötő közös projektek, rendezvények. Ma a művészeti iskola mindhárom ága nagy megbecsülésnek és népszerűségnek örvend, fontos éltető eleme a város kulturális életének.
1859-ben református néptanítókból verbuválódott az első összhangzatos énekkar Hajdúnánáson, ahol a művészetek iránti érdeklődésnek komoly hagyománya volt. A jó hírű nánási mesterek már a XIX. század végén testületekbe – körökbe – tömörültek. Az Iparos Kör tagjai a kultúra támogatójaként megalapították az Iparos Dalkört. Makláry Lajos, Kodály Zoltán barátja, 1922-től került a Városi Dalárda élére – fiatal
kántortanítóként -, és egészen 1967-ig vezette. Kiemelkedő munkásságáért a Magyar Dalosegyesület Országos Szövetsége 1926-ban Liszt Ferenc emlékplakettel tüntette ki. A gimnáziumi énekoktatás mellett kórust is szervezett fiatalokból, megteremtve ezzel az igényt a hangszertanulásra is, 1920-tól pedig már a sikerek nem is maradtak el. A város szegény diákjaiból verbuválta a „Deákgyerekek” karát.
A klasszikus zene iskolaszerű oktatásának kezdete Szamec Leona személyéhez köthető Hajdúnánáson. A húszas években magán zongoraórákat adott 15 fős lánycsoportoknak. A későbbi évtizedekben zongora- és hegedűtanulásra több szakaszban, különböző magántanároknál volt lehetőség a városban.
Fúvósokból 12 tagú tűzoltózenekart szerveztek, munkájukat az akkori városvezetők hangszervásárlással segítették. A Levente zenekart egy ifjú kántortanító, a későbbi híres karnagy, Czövek Lajos is vezette rövid ideig. A II. világháború idején a zenekar felbomlott, a hangszereket be kellett szolgáltatni.
Az állami zeneoktatás 1959. szeptember 1-én indult Hajdúnánáson a Hajdúböszörményi Állami Zeneiskola fiókiskolájaként, a Megyei Tanács, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, a helyi Tanács és a lakosság támogatásával. A zeneiskola a Művelődési Ház három termében kezdett működni, 95 tanulóval, zongora, hegedű és szolfézs tantárgyakkal – és három tanárral (Molnár Árpádné igazgató helyettes, Kiss Gizella, Kövecs Imréné). Tavasszal már növendékhangversenyt tartottak, a következő évektől pedig tanári hangversenyekkel, hajdúböszörményiekkel közös koncertekkel, Filharmóniai Bérlet-estekkel színezte az intézmény a város életét.
1963-ban az iskola az Óvoda utca 3. sz. alá (a régi Ipartestület épületébe) költözött, a feltételek azonban nem sokat javultak. Ha egy utazó tanár lemaradt a vonatról, összetolt székeken aludhatott, szülőktől kölcsön kapott dunnával takarózva.
A következő évben a Hajdúnánási Állami Zeneiskola önálló lett. Nyolc pedagógus tanította a gyerekeket, és 1969-1990 között Kövecs Imre igazgató nagy odaadással fejlesztette az intézményt. Ebben az időben került a zeneiskolába Kovács Zoltán. Fuvolatanári eredményességét jól mutatja, hogy növendékei 1966-1999 között sorra értek el dobogós helyezéseket megyei és országos versenyeken, kamarazenei fesztiválokon, jó néhány tanítványa került zenei pályára.
A zeneiskola bővülése, szakmai fejlődése
Ebben az időben a zeneiskola egyre szorosabban kapcsolódott be a város életébe; nyolc tanteremben közel 200 tanuló vehetett zongora-, hegedű-, gordonkaórákat, működött fafúvós és rézfúvós tanszak, valamint fúvószenekar. Mind a hangszerek, mind a segédeszközök beszerzésében bővültek a lehetőségek és a támogatói kör, így kialakulhatott egy stabil tanári közösség és tanulói létszám. A 90- es években a zenei tanszakokhoz az ütő, a gitár és később a citera tanszak is csatlakozott. 1994-től a Makláry Lajosról elnevezett Általános Iskolához csatolták a zeneiskolát – ahol már 1982 szeptemberétől ének – zene tagozatos oktatás folyt Fülöp Valéria vezetésével, országosan jegyzett eredményekkel.
Az ének tagozat mellett furulyaoktatásban is részesült az iskola minden tanulója, ami a komolyabb hangszertanulás szempontjából hallatlanul nagy előnyt jelentett. Az értékközvetítő és képességfejlesztő program keretében pedig – melynek egyik alappillére a művészeti nevelés volt – néptáncoktatás is folyt önálló órakerettel, magas színvonalon. A zeneiskola tehát pezsgő zenei életbe tudott bekapcsolódni.
A kulturális fesztiválok és zenei rendezvények állandó résztvevői voltak a hangszert tanulók mellett a zenetanárok is. A megmérettetés lehetősége számos területen az ének-zene tagozat és a zeneiskola kooperációjában működött. Ilyenek voltak a háziversenyek, amelyek később regionálissá nőtték ki magukat; a népdaléneklő-, a furulya-, a zeneelméleti- és szolfézsverseny, a zenetörténeti-, a blattolóverseny, a többszólamú énekverseny.
2000-ben a zeneiskola épülete életveszélyessé vált, ezért a tanítás visszakerült a Kéky Lajos Városi Művelődési Központ termeibe, ami nehézségeket is hozott, de a művészeti élet koncentrálódását, a művelődésszervezéssel való szorosabb együttműködést is eredményezte. 2007-ben a zenei tagiskola Kiválóra Minősített Intézmény lett.
Nemzetközi kapcsolatok
Hajdúnánás mindkét testvérvárosával – Ustron-nal és Pöstyénnel – a mai napig élő, virágzó munkakapcsolatot ápol, a pandémia óta kicsit visszafogottabban. Többször vendégszerepeltek egymásnál hangszeres tanulókból és tanáraikból álló művészeti küldöttségek, ami óriási motiváló erőt jelentett.
Képzőművészet Hajdúnánáson
A XX. század elejétől már vannak feljegyzések, újsághírek képzőművészeti kiállításokról Hajdúnánáson, ahol nemcsak a gimnázium tanulóinak alkotásai, hanem festőművészek munkái is megjelentek. A Madarász művész-tanár házaspár tevékenysége komoly lendületet adott ennek a művészeti ágnak.
Az alapfokú képzőművészeti nevelés gyökerei a II. számú Általános Iskola saját fejlesztésű Rugalmas Képességfejlesztő Programjához nyúlnak vissza, ahol ekkor már Dancs Ferenc volt az intézményvezető. Miután elkészült az új épület, a képzőművészeti nevelés is szakmailag korszerűbb körülmények közé került: bővülhetett a csoportok száma, majd 2008-ban az iskola elnyerte a Minősített Művészetoktatási Intézmény fokozatot.
A fejlődéshez jelentős segítséget adtak az iskola korábbi igazgatói, Tóth Sándor és Polonkai László is. Az új épület szakmai kialakítása, a képzőművészeti oktatás továbbfejlesztése, a minősítés körüli teendők Dancs Ferenc tevékenységéhez köthetők.
A tanulói létszám fejlesztésében kezdetben fontos szerepet játszottak az óvónők, a rajztanárok és a szülők, akik elhívták a gyerekeket bemutatókra, kiállításokra, foglalkozásokra. A volt tanítványok rendszeresen visszajártak az órákra, alkotásaikat bemutatták a kiállításokon, prezentációkban. A képzőművészeti oktatás eszközrendszerét (grafikai présgép, művészettörténet szemléltető anyagok, számítógép, projektor, vizuális szemléltető eszközök, anyagok) pályázati forrásokból sikerült fejleszteni.
Kiemelkedő rendezvények, jó gyakorlatok
Az évente megrendezett nyári képzőművészeti alkotótáborok – helyben vagy más városokban -, az Iskola Galéria, ahol havonta neves művészeknek rendeztek kiállítást, illetve ahol órákat is lehetett tartani (az összevonás után sajnos helyhiány miatt megszűnt), az irodalmár-képzőművész alkotótáborok mind a diákok tapasztalatszerzését, látókörük szélesítését segítették. Kiemelkedő jelentőségű volt ebből a szempontból is a nemzetközi képzőművészeti pályázatokon való részvétel. A 90-es években például a Shankar’s International Children’s Competition (India) versenyén szereztek érmet a gyerekek.
Néptánchagyományok, néptánctanítás
Az 1960-as években a néptánchagyományok megőrzésének komoly eredményeit rögzítették: az akkor már működő táncegyüttes feladatának tekintette a nánási lánytánc és körtánc motívumainak összegyűjtését és feldolgozását. Intézményesített hajdúnánási néptáncoktatásról inkább csak az 1970-es évektől lehet beszélni. Különböző formákban (szakkör, iskolai modul-oktatás a Makláry Általános Iskolában, egyesületi és alapítványi keretek között, stb.) több jó értékrenddel és szemlélettel megáldott népművelő, óvodapedagógus, tanító szerettette meg a gyerekekkel, a fiatalokkal és a felnőttekkel a néphagyomány és a néptánc értékeit.
Az alapfokú művészetoktatás átalakulása 2011 után
A közoktatás átalakítása következtében a négy önkormányzati fenntartású általános iskolát összevonták. Létrejött a Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Tóth Imre vezetésével, négy intézményegységgel és egy művészeti tagintézménnyel – ez utóbbi Bistey Attila vezetésével. A Művészeti Tagintézmény 2015-ben vette fel Makláry Lajos nevét. Mivel határozott igény mutatkozott Hajdúnánáson arra, hogy a hangszeres képzés mellett más művészeti ágakban is működjön iskolarendszerű alapfokú művészetoktatás, elindult a képző- és iparművészeti, valamint a táncművészeti ágon is a képzés.
A kezdeti 360 fős tanulószám 2022-ben már meghaladja az 570 főt, ami a csökkenő általános iskolai létszámhoz képest magas. A tanszakok közötti versenyhelyzet folytonos megújulásra, innovációra sarkallja a tantestületeket. Tudatos vezetői koncepció alapján elindultak a művészeti ágakat összekötő közös projektek, rendezvények, melyek a megjelenő ötletek, “jó gyakorlatok” kiaknázását segítik elő. Jó példa erre a Karácsonyi Koncert-, Táncjáték és Képzőművészeti Pályázat, amely a város lakói számára meghirdetett, rendszeresen teltházas rendezvény, és a három tanszak együttműködésében, ötletei alapján valósul meg.
A zeneművészeti ág fejlődése 2011 után
Az átszervezést követően ismét új környezetbe kerültek a zenei ág tanszakai. Az együttélési nehézségek mellett is kényelmesebb, hogy egy épületen vannak a művészeti órák. A közös vezetés, a fenntartó és az iskolavezetés művészetpártoló hozzáállása stabilitást, egységes működést biztosít.
Látványos nagyszabású együttműködésben valósította meg a zeneművészeti ág és – a több régi tanítványt is magába foglaló – zenekar a Városdal projektet (2015), amely a település emblematikus dallama lett. A „Hazaváró” című dal színpadra állításában (2019) pedig a néptánc tanszakkal közösen vettek részt a zenei tanszakok.
A Művészeti Iskola életében újabb korszakot jelent, hogy 2017-ben új telephelyként Görbeházán is elindulhatott a hegedű tanszak a Görbeházi Széchenyi István Általános Iskola épületében, Horváthné Bózsár Irén tagintézmény-vezető helyettes kezdeményezésére. 2021-ben pedig megalakult az iskola vonós zenekara, melynek szakmai vezetői: Kovácsné Giliga Edina hegedű-, és Szabó Emese csellótanárok.
Jó gyakorlatok, hagyományok, részvétel a város kulturális életében
A zeneiskola számos programmal, kezdeményezéssel színesíti a zenetanulás hétköznapjait, és gazdagítja a zenepedagógia eszköztárát.
A Zenés mese – Mesés zene című program sajátos interaktív keveréke a dramatizált mesefeldolgozásnak, a komolyzenei koncertnek és az élő rajzfilmnek.
A Farsangi Koncert az előadott zene hangulatához alkalmazkodó jelmezben előadott, középkori pompájú ünnepeket idéző rendezvény, amelyet először a kicsiknek szerveztek, a szereplési izgalmak csökkentése céljából, de aztán a nagyobbak is bekéredzkedtek, végül nagy rendezvénnyé nőtte ki magát.
A Hangszerestoborzót tavasszal rendezik meg a város iskolásai és a nagyobb óvodások számára.
Az Aranyhang-Verseny 2019-ben indult házi hangszeres verseny, amit szeretnének regionálissá tenni.
A zenei nevelés sok kiválósággal ajándékozta meg a várost és az országot. A zeneiskola jelenlegi tanárai közül többen is itt kezdték a hangszertanulást, és 40 fölött van azoknak a tanítványoknak a száma, akik az alapítás óta zeneművészeti pályára kerültek.
Nemcsak az iskola, de a város is számos lehetőséget kínál a megmutatkozásra. Ilyenek a tanszaki hangversenyek, tanári koncertek, kiállításmegnyitók, díjkiosztók, de a legtöbb városi rendezvénynek rendszeres színfoltjai a hangszeres produkciók.
A képzőművészet 2011 után
A gyerekek éves munkáiból összeállított grafikai bemutatón valamennyi gyerek részt vesz. Az anyag bemutatja a változatos képzőművészeti technikákkal (tus, textil, festett kép, pasztell, linómetszés, linó nyomtatás, olaj pasztell, kisplasztika, makett) készített tanulói alkotásokat. A kiállítás megnyitója olyan nyílt nap, ahol az aulában a közönség egy mozgó kamera segítségével testközelből láthatja a munka folyamatát a falra kivetítve. Az éves tevékenységet pedig az év során készített fotókból összeállított, szakmai és személyes kommentárral kiegészített projektoros vetítés mutatja be.
Azok a diákok, akik képzőművészettel kapcsolatos pályán tanulnak tovább, szerepelnek a kiállítás anyagában, másrészt prezentációval mutatják be pályájukat, alkotásaikat, tanulmányaikat. Minden alkalommal van élő zenei bemutató is, sokszor olyan előadóval, aki képzőművészeti képzésre is jár.
A képzőművészeti ág sikerességét mutatja, hogy 2000 óta többször is sikerült elnyerni a fődíjat, illetve dobogós helyezést szerezni a Toyama Perfectual Artistic and Cultural Association (Japán) pályázatán.
A táncművészeti ág 2011 után
Az első évben a Világ – Virága Alapfokú Művészeti Iskola, 2012 óta pedig a Bocskai Iskola, Makláry Lajos Alapfokú Művészeti Iskola tagintézménye tanítja néptáncra az érdeklődő gyermekeket. Bistey Attila tagintézmény vezetése alatt Márton Attila és Patalenszkiné Makkai Andrea teremtették meg a hajdúnánási néptáncoktatás magas színvonalát, és tették rövid időn belül országosan is jegyzetté.
Az általános iskola 1-2. osztályában hetente 4×45 percben, órarendbe beépítve, osztálykeretben tanulják a néptáncot a gyerekek az előképző évfolyamokon. A harmadik osztálytól pedig már választott “nevesített” csoportokban tudják folytatni tanulmányaikat.
Egyre több fiatal középiskolai tanulmányait is ezen a pályán folytatja, sőt, 2022-ben már négyen is a Magyar Táncművészeti Egyetemen tanulnak tovább.
A kiemelkedő szakmai sikeresség, versenyeredmények, külföldi utak mellett a közösségi programokra is visszavezethető a létszám töretlen növekedése (pl.: farsangolások, néptáncos bálok, táborok, hagyományőrző disznóvágások, húsvéti locsolkodások, májusfa állítás).
A néptánc tanszak elismeréseként 2019-ben Hajdúnánás rendezhette meg a VII. Országos Néptánc Tanulmányi Verseny területi válogatóját.
A Bocskai AMI városi támogatottságát mutatja, hogy többen is kaptak pedagógiai munkásságukért, versenyfelkészítői tevékenységükért rangos szakmai díjakat.
Bocskai Általános Iskola Makláry Lajos Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézménye
Cím: 4080 Hajdúnánás, Óvoda u. 2-10.
Weboldal: https://sites.google.com/bocskai.net/bocskai-ami/f%C5%91oldal
