A kezdetben Nyíregyházához tartozó intézmény 1966-tól zeneiskolaként önállósodott, 30 évvel később több művészeti ágat is integráló művészetoktatási intézménnyé bővült, majd maga is a környék művészetoktatásának bázisa lett. Jelenleg egy tagintézménnyel és kilenc telephellyel működik, és számos tehetséget indított el a művészeti pályán.
Mátészalkán régi hagyományai vannak a zeneoktatásnak. Az ifjúság zenei nevelését hosszú ideig magánoktatók, majd egy zenei munkacsoport látta el. 1958-tól egyre több szülő szerette volna, hogy gyermeke játsszon valamilyen hangszeren, ezért a Nyíregyházához tartozó fiókzeneiskola vállalta magára az oktatást, kezdetben zongora és hegedű tanszakkal. Mivel a zenét tanulni vágyók száma rohamosan nőtt, 1966 szeptemberétől a fiókintézmény önállóan működő zeneiskolává alakult, öt pedagógussal, Állami Zeneiskola néven. A kezdetben ennek tagiskolájaként működő nyírbátori és nagyecsedi intézmények 1976–77-től önállósodtak.
1989-től a fenntartó a Kölcsey tér 1. szám alatti épületbe költöztette a zeneiskolát. 1996 szeptemberétől az Állami Zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézményként működik: a zenei mellett képző- és iparművészeti, népművészeti, valamint táncművészeti ágon is tanulhatnak a gyerekek.
Az intézmény 2005-ben vette fel a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola nevet, és 2007-ben kiválóra minősített művészetoktatási intézmény lett.
A mátészalkai székhely az évek során a városban öt, a környező településeken kilenc telephellyel (Őr, Jármi, Nyírkáta, Nagydobos, Piricse, Nagyecsed, Csenger, Nyírmeggyes, Nyírbéltek) és egy tagintézménnyel (Nyírbátor) bővült.
A tagintézménnyel és a telephelyekkel együtt a 2021–2022. tanévben összesen 1632 növendéket tanít 43 főállású és 15 óraadó pedagógus, és az oktató-nevelő munkát 17 fő segíti.
Az oktatás az alábbi művészeti ágakon folyik:
– zeneművészeti (zongora, hegedű, népi hegedű, cselló, citera, jazz-dob, magánének, népi ének, fafúvós hangszerek: furulya, klarinét, fuvola; rézfúvós hangszerek: tuba, tenorkürt, vadászkürt, trombita),
– képző- és iparművészeti (rajz-festészet, kerámia)
– néptánc
– színjáték (a székhelyen, a csarodai telephelyen és a nyírbátori tagintézményben működik).
A legnépesebb a néptánc tanszak, a tanulók létszáma jelenleg 872 fő.
2013 szeptemberétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el az oktatással, ellenőrzéssel, átszervezéssel, értékeléssel kapcsolatos feladatokat. Az intézmény székhelyét adó kétemeletes épület – tulajdonosa Mátészalka Város Önkormányzata – pártház volt, tehát irodaépületként funkcionált, mielőtt az iskola odaköltözött volna. Azóta folyamatosan alakítják, hogy megfeleljen az alapfokú művészetoktatás feltételeinek.
2013 júniusától az önkormányzat az iskola rendelkezésére bocsátotta az épület földszinti helyiségeit is, így az alapterület 300 m2-rel nőtt. Kialakítottak egy táncteremet öltözőkkel és vizesblokkal, egy tágas és átlátható viseletraktárat, valamint irodahelyiségeket. Egy energetikai pályázat segítségével 2015 nyarán sikerült cserélni a nyílászárókat, megoldani a hőszigetelést, és korszerű fűtés- és világítástechnikát beszerelni.
Az intézmény taneszközállománya megfelelő, rendelkezik többek között a képzőművészeti oktatás igényeit kielégítő tantermekkel, műhelyekkel, benne az elkészült kerámiák kiégetéséhez szükséges elektromos kemencékkel.
A földszinten találhatók az irodahelyiségek, a hangverseny- és táncterem, a jelmez- és viselettár, a személyzet helyiségei, a fazekaskemencék, öltözők és a karbantartóműhely. Az első emeleten van két táncterem, öltözők, kerámiaműhely, a festészettanterem, a stúdió, illetve a tanári szoba és az ebédlő. A folyosót a gyermekek alkotásai díszítik. A második emeleten találhatók a zenei tanszakok tantermei.
Az intézmény aulájában dicsőségfal hirdeti az évek alatt elért eredményeket: kupák, serlegek, érmek, oklevelek tekinthetők meg itt.
Minden igyekezet ellenére az iskola még nem elég korszerű: kevés a modern technológia (interaktív tábla, számítógépek), az akadálymentesítés nem történt meg, a falak nem megfelelő hangszigetelése főként a zeneoktatást nehezíti.
Tehetséggondozás és értékközvetítés
Az intézményen belül a tanszakoknak egyéni célrendszerük és funkciójuk van, amelyek illeszkednek az intézmény általánosan megfogalmazott elveihez. A művészeti iskola pedagógiai alapelvei közé tartozik, hogy a pedagógus és a növendék egyenrangú felek. A tanárok mindent megtesznek, hogy támogassák a diákok fejlődését egyéni adottságaik és képességeik szerint, legyen szó akár sajátos nevelési igényű vagy kiemelt tehetségű diákról.
Az iskola pedagógusai tisztában vannak azzal, hogy a tehetség nem önmagában való érték, szükséges, hogy a személyiség fejlődése lépést tartson a tehetséggel. Az iskola elsődleges célja tehát nem csupán művészek kinevelése, hanem az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás.
Fontos, hogy az iskola felkeltse növendékei kulturális érdeklődését, lehetőséget teremtsen baráti kapcsolatok kiépítésére, és a társas szükségletek mellett olyan egyéni alapigények kielégítésére is alkalmat teremtsen, mint a megbecsülés, az önbecsülés és a biztonság érzése. Különösen fontosak ezek a célok a hátrányos helyzetű családok gyerekei esetében, akiket könnyebben meg lehet érinteni a művészeti tevékenységekkel, mint a formálisabb iskolai tanulással.
Az intézmény tehetségpont is, a jó képességű növendékek számára létrehozta a Szatmári Tehetségekért Alapítványt, amely anyagilag támogatja a szociális hátrányokkal küzdőket. Emellett segíti a növendékek versenyeken, szaktáborokban való részvételét.
Az intézmény nem csupán a diákjainak, hanem a város lakosságának kulturális érdeklődését is szeretné felkelteni, ezért növendékei és tanárai szinte minden városi eseményen részt vesznek, akár előadóként, akár látogatóként.
Az iskola számos növendéke választott művészi pályát, többek között: Mester Emese keramikus, Berettyán Gábor grafi kus, Boleman Bence Zoltán keramikus, Szabó Ádám Csaba keramikus, Asztalos Zsolt festőművész, Fülöp Gábor szobrász, Maharita Szabrina festőművész, Stonawski Tamás képzőművész, Németh Gábor grafikus, Szegedi Attila festőművész, Csoba Tünde zongoraművész, Nagy Péter zongoraművész, Kazi Tibor klarinétművész, Bócz István trombitaművész.
Az iskola növendéke volt Hauser Adrienne zongoraművész is, aki 1998-ban megalapította a Tiszadobi Zongorafesztivál eseményét – melynek jelenleg is művészeti igazgatója –, amely 13 év alatt nemcsak a nemzetközi zenei élet elismerését nyerte el, hanem a Henry Ford-díjat is. 1989-ben Alapítványt hozott létre Kocsis Zoltánnal a tehetséges gyerekekért Mátészalkán, ahol minden évben jótékonysági koncertet adott. Mátészalka városa Pro Urbe, Díszpolgári és Tiszadob, Díszpolgári címmel ajándékozta őt meg a térség érdekében kifejtett művészeti tevékenységéért.
Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola
Székhelye: 4700 Mátészalka, Kölcsey tér 1.
Weboldal: https://www.ami-mszalka.edu.hu/
