A jól működő ének-zene tagozat támasztotta azt az igényt, hogy az énekoktatás hangszertanulással is egészüljön ki. A karcagi fiókiskolaként elindult zeneiskola 1968-ban önállósodott. A 70-es években megalakuló fúvós- és vonószenekarok valamint a kórusok mutatták a zeneoktatás növekvő népszerűségét. 2003-ban az iskola profilja képzőművészeti és táncművészeti ággal bővült. Kezdettől törekedtek a képzések közös arculatának kialakítására, közös produkciók létrehozására. Jelenleg is jól működik három zenekar és öt kamaracsoport. 2012–től az iskola fenntartója a Baptista Szeretetszolgálat.
A fejlődés a kezdetektől
A kisújszállási zeneoktatás kezdete szorosan kötődik a Kossuth Lajos Általános Iskola ének-zene tagozatához, ahol felmerült az igény, hogy az énekoktatás hangszertanulással is egészüljön ki. A városnak még nem volt zeneiskolája, így a rendszeres hangszeroktatás a karcagi intézmény fiókiskolájaként indult, melynek 1967-ig a zenei általános iskola, illetve a Művelődési Ház adott otthont.
A városvezetés rövid időn belül külön épületet ajánlott fel a kisújszállási székhelyű zeneiskola elindításához. Az anyagi feltételek is biztosítottak voltak ahhoz, hogy a meglévő zongora-, hegedű-, gordonkaoktatás mellett két új tanszak, a fafúvós és a rézfúvós is elindulhasson. 1968. március 26-án, Sebestyén Péter megbízott igazgató vezetésével nyitotta meg kapuit az Állami Zeneiskola. Az avató ünnepségen Masopust Péter tanár vezényletével, már az újonnan alakult vonószenekar is bemutatkozott. 1968 szeptemberétől dr. Lázár Szabolcsné – a város felkérésére – elvállalta az iskola irányítását. Ebben a tanévben a citeraoktatás is elkezdődött, a Kisújszálláson élő Tuka Zsigmond népművész közreműködésével. A kezdeti időszakban az oktatható hangszerek száma folyamatosan növekedett. Az intézmény vezetője mindent megtett azért, hogy a nevelő-oktató munka ellátáshoz kiváló pedagógusokat nyerjen meg, mint például Rengei Miklóst, az Operaház zenekarának hegedűművészét. A kiemelkedő pedagógusok közé tartozott Veress Gabriella zongora és szolfézs szakos tanárnő, valamint Szentirmay Zsolt klarinéttanár, akik számtalan növendéket készítettek fel zenei pályára.
1971-ben megalakult a fúvószenekar, kezdetben Sípos Antal fuvolatanár, majd 1977-től Fekete Sándor rézfúvós tanár irányításával. 1974-ben Fekete Sándorné hegedűtanár kezdeményezésére létrejött az iskola Tücsökzenekara. Erre az időszakra datálható a város fiataljaiból szervezett kórus megalakulása, ami Czeglédi Zoltán gordonkatanár nevéhez fűződik. 1980-ban az iskola – napjainkban is működő – Vonószenekarának karnagyi teendőit Papp László művésztanár vette át. 1984-ben Kisújszállás vezetői felkérték dr. Lázár Szabolcsné igazgatónőt, hogy hozzon létre városi kórust. Ehhez a kezdeményezéshez sikerült megnyerni Gulyás György karnagyot, aki szakmai tevékenységével két éven keresztül segítette a ma is működő Phoenix kórus munkáját.
1990-ben, dr. Lázár Szabolcsné nyugdíjba vonulása után Fekete Sándorné öt éven keresztül látta el az igazgatói teendőket. Ez idő alatt az iskola kínálata folyamatosan bővült, a kisújszállási gyerekek egyre több hangszeren tanulhattak, és a népzeneoktatás is elindult. 1995 őszén egy évre Pintér Istvánné zongoratanárnőt bízták meg az iskola vezetésével. Az ő kezdeményezésére jött létre és kezdte meg működését a Kisújszállási Zenedéért Alapítvány. 1996-tól Lovász Beatrix vette át az iskola irányítását. Ebben az időszakban Nagy István – akkori települési képviselő – egy nagyobb összegű adománnyal elindította a Magyar Népzenéért Alapítványt. 2000-ben a régi fúvószenekari tagok közös akaratából megalakult a Mellofon Fúvós Együttes, élén Szálkai János karnaggyal.
2003-ban az iskola profilja képzőművészeti és táncművészeti ággal bővült. A három művészeti terület egyidejű megjelenésétől kezdve fontos szempontnak minősült a képzések közös arculatának kialakítása. Ennek érdekében a rendezvényeken a zene, a néptánc és a képzőművészet tanszakok együttesen mutatkoztak be. Többször lehetőség nyílt arra, hogy a diákok közös produkcióban vegyenek részt. 2007-ben alakult meg az intézmény női kara, amely fellépéseivel számos alkalommal színesítette a rendezvények műsorát. Ugyanebben az évben az iskola megkapta a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet.
A 2012–2013-as tanévtől az iskola fenntartója a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy lett.
Az iskolában jelenleg működő zenekarok: Suzuki Vonószenekar, Városi Vonószenekar, Mellofon Fúvós Együttes. Az évek során a diákok körébentöbb kamaracsoport alakult, amelyek azóta is folyamatosan működnek: Gordonkazenekar, Gitárzenekar, Szaxofon Kvartett, Kürt Kvartett, Kiskórus.
A képzőművészet tanszak tanulóinak alkotótevékenységét nagymértékben inspirálja a Papi Lajos Alkotóház által biztosított autentikus közeg, amely Papi Lajosnak, a város egykori szobrászművészének élettere volt. A tanszak évente több kiállítás szervezésével járul hozzá az iskola rendezvényeinek magas színvonalú megvalósításához.
A Nagykun Klubban működő néptánc tagozat korosztályok szerint elkülönült együttesekből áll: Aprók Gyermek Néptáncegyüttes, Bengecseg Gyermek Néptáncegyüttes, Karakas Néptáncegyüttes, Nagykun Táncegyüttes. A néptáncosok országos elismertségre tettek szert a népi hagyományok őrzésében és továbbadásában.
Programok, kapcsolatok, díjak-elismerések
A nevelőtestület jellemzője a kimagasló szaktárgyi, szakmai tudás és a nyitott, inkluzív pedagógiai szemlélet. A pedagógusok differenciált oktatás keretében, egyéni fejlesztési utak alapján segítik a növendékek előrehaladását. Prioritásként kezelik a kiemelkedő adottságú gyermekek tehetséggondozását, az egyéni képességek kibontakoztatását és a tanulók motiválását művészeti szakirányú továbbtanulásra. A tantestület tagjai példás szakemberek, akik gyermekszerető, munkájukban elkötelezett pedagógusok. A művészeti képzésben végzett pedagógiai munka eredményességét és hatékonyságát évről évre tükrözik a verseny-, illetve felvételi eredmények, valamint a megvalósított rendezvények sora. A tanév állandó programjai: a zene világnapja, Művészetoktatás Napja, Baptista Művészeti Napok, bérletes hangversenyek, beiskolázó rendezvény, növendékhangversenyek, nyári művészeti tábor, valamint a népi hagyományok őrzéséhez kapcsolódó események.
A Baptista Alapfokú Művészeti Iskola 2018-ban ünnepelte az intézmény megalakulásának 50. évfordulóját. Az elmúlt évtizedek elismerésre méltó tanáregyéniségei olyan művészekkel gazdagították hazánkat, akik jelenleg is aktív szereplői a magyar zenei életnek.
Többek között Iván Ildikó – operaénekes, Kerekes Tibor – az Operettszínház koncertmestere, Hruby Edit – operaénekes, Pólus László – az Operaház zenekarának szólócsellistája, Nagy Roland – az Operaház zenekarának ütőhangszeres művésze, Mészáros János – kürtművész, Ujj Ágnes – kürtművész, Kiss László – gitárművész, Sas Éva – énekes, Németh Attila – énekes, Molnár Emília – furulya előadóművész. Emellett számos, napjainkban is tevékeny pedagógus indult ebből a kiváló alapokkal rendelkező, motiváló közegből.
Az évek során az intézményből több pedagógus (többek között Papp László művésztanár, Kecskés Ferencné néptánctanár) részesült városi, valamint országos szakmai elismerésben, illetve a nevelőtestületet is elismerte a város illetve a fenntartó.
Az iskola hatékonyan, közös rendezvények formájában együttműködik a városban található oktatási intézményekkel. Művészeti tevékenysége – hangsúlyos megjelenése Kisújszállás és környékének kulturális életében – erősíti a térségben betöltött közéleti szerepét. Kiváló kapcsolatot ápol a szülőkkel, a fenntartójával, valamint civil szervezetekkel.
Az elmúlt pár évben szoros baráti kapcsolat alakult ki az ország különböző pontjain működő művészeti iskolákkal, többször találkoztak rendezvényeken, hangversenyeken és szakmai napokon.
Kiemelt jelentősége van az iskola szakmai kapcsolatának Magyar országi Baptista Egyház kommunikációs osztályához tartozó Comenius Házzal. Minden évben részt vesz az általuk szervezett művészeti konferencián, ahol bekapcsolódik a különböző műhelyek munkájába. Emellett eleget tesz művészeti témájú előadások megtartására irányuló felkéréseknek.
1983-tól háromévente a kisújszállási zeneiskola rendezi az Országos Zeneiskolai Kürtversenyt. A szakmai zsűriben olyan neves művészek tevékenykedtek, mint például Tarjáni Ferenc, Kökényessy Miklós, Szilágyi Pálma, Mészáros János, dr. Endrődy Sándor és Berki Sándor kürtművészek.
Az intézményhez kapcsolódó más programok: regionális néptáncversenyek, fúvószenekari találkozók, Baptista Iskolák Országos Zenetörténeti Versenye, Országos Suzuki Találkozó és tábor.
Tehetséggondozás
A művészeti iskolákban folyó oktatás egyik jellemzője a tehetségek felismerése. Az iskola már a növendékek jelentkezésekor vizsgálja az egyes művészeti ágakhoz kapcsolódó képességeket. Fontos tényező, hogy a szűrés alkalmával realizálódjon a gyermekek adott területen való fejleszthetősége. Ennek felismerése összetett feladat, mely ebben az iskolatípusban kiemelt helyet foglal el.
A művészetek iránti fogékonyság már kisgyermekkorban megmutatkozik. Az alapképességeket kell felismerni, felmérni, közben megvizsgálva a gyermek személyiségét, értelmi, kombinációs és asszociatív képességét, kreativitását, érzelmi reakcióit, fantáziáját, temperamentumát, kitartását, memóriáját, akaraterejét és aktivitását. A továbbiakban a pedagógusok vizsgálják muzikalitását, mozgáskészségét, rajzkészségét, ritmus- és metrumérzékét, hallásának pontosságát, differenciáltságát. A megfigyelések összegzése után is csak hozzávetőleges kép alakulhat ki a gyermekről. A korai felfedezést segítő tényező, az óvónőkkel és iskolai énektanárokkal való kapcsolattartás, valamint támaszkodni kell a szülőkben megfogalmazódott véleményekre is. A tehetség felkutatása érdekében az iskola rendszeresen tart hangszeres, néptáncos bemutatókat az óvodákban és iskolai programok keretén belül.
2019. március 23-án a Kárpát-medencei Tehetségnap 2019-es rendezvényén az iskola átvehette az Akkreditált Kiváló Tehetségpont elismerő címet. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) akkreditációsbizottságának véleménye alapján az intézmény öt tehetségterületen végez magas színvonalú tehetséggondozó munkát. A megvalósított programok közül a szakértők kiemelték a képzőművészeti tehetségműhely, a különlegesnek számító Suzuki-módszer, valamint a művészeti táborok kimagasló, példaértékű szakmai munkáját.
Az intézmény mindig nyitott volt a szokásostól eltérő, új pedagógiai irányok keresésére. Egyik hegedűtanára elsajátította a Suzuki-módszer alapjait. Évek óta ötvözi a klasszikus hegedűtanítás és a Suzuki-módszer kínálta metodikai lehetőségeket. Az iskola fejlesztési célként tűzte ki, hogy minél több óvodáskorú gyermeket vonjon be a zeneoktatásba. Ez a módszeralkalmas arra, hogy a gyermekek akár már hároméves korban is elkezdhessék a hangszeres foglalkozást.
A jövőben az iskola a képzőművészeti és a Suzuki tehetségműhely mellett tervezi, hogy egy tehetséggondozó műhelyt is létrehoz, a néptánc tagozathoz kapcsolódva, továbbá a 2021–2022-es tanévtől szín- és bábművészeti ággal bővíti képzési kínálatát.
A Baptista Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai hitvallása
Az iskola egyik legfontosabb alapelve egymás tisztelete és elfogadása. Vallják, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer, amely megfelelő alapot nyújt a közös alkotáshoz. A tanárok pedagógiai tevékenységükkel, tanulóikkal kialakított őszinte, szeretetteljes emberi kapcsolattal segítik személyiségük és képességeik kibontakoztatását. Művészeti iskolaként azokat az értékeket képviselik és közvetítik, amelyek lelkileg-érzelmileg gazdagítják, formálják a növendékeket és a művészetkedvelő közönséget.
Baptista Alapfokú Művészeti Iskola
5310 Kisújszállás, Rákóczi út 3.
Weboldal: https://bami.baptistaoktatas.hu/
