Mórahalmi Alapfokú Művészeti Iskola – Mórahalom

Az intézmény átlagos művészeti iskoláktól eltérő különleges helyzetét és szerepét az adja, hogy a gyerekek tanítása csak egy kis szelete a valójában végzett művészeti tevékenységnek. Az iskola tanulói és tanárai évente több mint 80 intézményen kívüli kulturális rendezvényen szerepelnek. Mórahalom az 1990-es évektől gyors ütemben kezdett polgárosodni, ehhez kellett az oktatásnak is idomulnia, hogy sokszínű értelmiségi réteget tudjon kinevelni.

A művészeti iskolát Mórahalom várossá nyilvánításának harmadik esztendejében, 1992-ben alapították, az egykori levente-, majd KISZ-zenekar hagyományait felélesztve. Az akkori polgármester, Katona László megtalálta a bedobozolt hangszereket, és az az ötlete támadt, hogy jót tenne a városnak, ha felélesztenék a fúvószenekart.

A kezdetek

Akkoriban a városban egyetlen zenetanár lakott, Tanács Istvánné, aki zenetanári munka híján az óvodában helyezkedett el. Amikor a Kisteleki Állami Zeneiskola fiókiskolájaként Mórahalmon is elindult a zenetanítás, első igazgatónak a csellótanár Tanács Istvánnét nevezték ki.

A kezdeti időkben rajta kívül hat tanár tanított. A Mórahalmi Önkormányzat hangszerek vásárlására 540 000 forintot előlegezett meg az első állami normatíva megérkezéséig, a Kisteleki Állami Zeneiskola pedig használható és szabad hangszereit átmenetileg a fiókiskola rendelkezésére bocsátotta. A zeneoktatáshoz szükséges öt tantermet az általános iskola épületében, zongoragyakorlási lehetőséget a Művelődési Házban biztosított a város. A művészeti oktatás 1992. szeptember 1-jén indult el Mórahalmon. Mivel a térségben zeneoktatás nem létezett, a szülők és gyermekek más településekről – Ásotthalomról, Zákányszékről, Domaszékről – is vállalták az utazás fáradalmait. A következő tanévtől a zeneiskola már önálló intézményként fogadta a növendékeket, a zenetanárhiány azonban komoly nehézséget okozott.

A tanári kar ma már 20 tagból áll, és az akkor még 150 fős tanulólétszám is megháromszorozódott. Eleinte csak hangszeres tanszakok indultak, amelyek köre folyamatosan bővült, ma a növendékek 15 hangszer közül választhatnak (zongora, szintetizátor, keyboard, hegedű, népi hegedű, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, tuba, harsona, tenorkürt, kürt, ütő, valamint a magánének). A zeneművészeti ág mellett pedig megjelent a palettán a színjáték, a képző- és iparművészet és a néptánc. A kezdeti években az állami normatíva viszonylag magas összege miatt eszközvásárlásra is lehetőség nyílt.

A helyi lakosságnak már az első évektől alkalma volt találkozni a művészeti neveléssel. A kis hangversenyek első nézőközönsége, az akkori szülők, ma már nagymamák, nagypapák, boldogan kísérik a tanórákra, fellépésekre a kis iskolás unokákat. Felnőtt tehát az első művészetet tanuló generáció, amely örömmel íratja be gyerekeit a művészeti iskolába.

Zenekarok, együttesek

A második tanévben megalakult a blockflöte-együttes, bár a hajdani tagok egy része – a kis kezdők alacsony szintű hangszeres tudása miatt – nem a növendékek közül került ki, hanem főként a Kodály-módszeren felnőtt, furulyázni tudó lelkes óvónők és általános iskolai tanárok közül, akik ma a város kiemelkedő közéleti személyiségei.

A fúvószenekar is ekkor alakult, részben a tanárok és a hajdani leventezenekar részvételével. Azóta alakult még egy fúvószenekar, amelyben a képzettebb tanulók játszanak, illetve a 40 fős zenekarból 15-en már felsőoktatású intézményekben tanulnak vagy dolgoznak. A zenekar karnagya Vastag István.

Az alsó és kisebb felső évfolyamos növendékekből álló Utánpótlás Fúvószenekar azért jött létre, hogy a jó hangszertudású tanulók mihamarabb elérjék a nagyzenekar szintjét. Karnagya Szalai Krisztián.

Az együtt zenélés élménye mellett a megmérettetésre is megfogalmazódott az igény. Külföldre először 1998 tavaszán sikerült eljutni, majd az országon belüli fellépések is egyre szaporodtak: fesztiválokon, zenekari találkozókon, települési rendezvényeken.

Évekig üde színfoltja volt a dolgos hétköznapoknak az úgynevezett „teherautós hívogató”, amikor április 30-án muzsikaszóval hívták a majálisra Mórahalom lakóit. Több mint egy évtizede a legnagyobb esemény a fúvószenekar életében az újévi koncert. A fúvószenekar új életre keltésében 1959–1968 között meghatározó szerepe volt Balogh Lajosnak és Bodor Imrének.

Az eredmények sem maradtak el: a Magyar Fúvószenei Szövetség 2002-ben kiemelt arany minősítéssel értékelte a zenekart a „Koncert – fúvós” és a „Tradicionális” kategóriákban. Ugyanebben az évben a IV. Nemzetközi Csorvási fúvószenekari Versenyen több különdíj mellett a szakmai zsűri első díját kapta meg, 2009-ben pedig a Fúvószenekarok és Együttesek Magyarországi és Közép-Kelet Európai Szövetsége (WASBE) Tagszervezetének arany minősítését nemzetközi „B” kategóriában. 2013-ban az Utánpótlás Fúvószenekar kapott kiváló minősítést „A” kategóriában. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a Mórahalmi Fúvószenekarnak a „Mórahalmi művészeti oktatásért, fúvószenekari tradíciók ápolásáért végzett kimagasló tevékenységük elismeréseként Csongrád Megyei Alkotói kitüntető díj”-at adományozta.

A táncművészeti ág

A Művészeti Iskola az 1995/96-os tanévtől, a szülők igényeinek megfelelően, újabb művészeti ágakat – néptáncot, moderntáncot, képző- és iparművészetet, valamint szín- és drámajátékot – indított. A 7 fős nevelőtestület 12 főre bővült.

Az első néptánccsoport 17 fővel indult, ma 8 nagy létszámú csoport dolgozik 150 tanulóval. Működik még egy csoport, amely az iskolai rendszerből kifutott tanulókat – egyetemistákat, főiskolásokat – és a dolgozókat gyűjti össze, akik 2015 óta a Mórahalom Néptánc Egyesületben táncolnak. A táncos növendékek szüleiből egy lelkes csoport is minden évben készül a Tánc Világnapján a táncgálára. A 230 táncost 23 éven keresztül egy tanár fogta össze, tanította, nevelte, vitte fellépésekre, fesztiválokra, külföldi vendégszereplésekre, táborokba, kirándulásokra hihetetlen energiával, lelkesedéssel, elkötelezettséggel, türelemmel: Csonka Attiláné.

A táncosoknak kezdetben próbatermük sem volt, tantermekben vagy a volt napközis étteremben gyakoroltak. Szorgos anyukák varrták a lányoknak az első szoknyákat, keményítették az alsó szoknyákat, a fiúknak pedig szálanként rojtozták a bőgatyákat. Ma már szépen felújított, tükrös, „puhított” tornaszobában dolgozhatnak, és ezernél több darabos a kosztüm-, viselet- és jelmeztár. A koreográfiáikat sokszor élő népzenekarral mutatják be.

A táncosok számos hazai és külföldi fesztiválon vettek részt, közülük a legjelentősebbek: a Majális, a szülők bálja, a nemzeti ünnepek, a Tánc Világnapja Gálaműsora, a vajdasági szüreti mulatság, a makói és szegedi néptáncfesztivál, a Mórahalmi Sokadalom nemzetközi fesztiválja, svédországi, lengyelországi, törökországi, németországi vendégszereplések. Emlékezetesek a tanítványok számára az aratások, a decemberi betlehemezések, a budapesti táncháztalálkozók, a külföldi vendégcsoportok fogadása és ezernyi közös program.

A Százszorszép Gyermekház által szervezett Országos Gyermek- és Ifjúsági Néptáncfesztiválokon az intézmény néptánccsoportjai több kiváló és kiemelt minősítést kaptak.

Csonka Attiláné számára a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke 2014-ben a közoktatás területén végzett kiemelkedő és áldozatos tevékenységért a Csongrád Megye Közoktatásáért Díjat adományozta.

A csoportok férfi táncait Ótott Zsolt, Nokta Gábor és Tanács István néptánctanárok tanították be.

2018-ban fiatal, lelkes és magasan képzett néptáncpedagógusok vették át a csoportok oktatását, Beták Barnabás és Bálint Aliz Irén.

A gyerekek minden nyáron néptánctáborban vesznek részt. 2019-ben Erdélyben, Felsősófalván, nemzetközi néptánctáborban gyarapíthatták ismereteiket a székelyföldi táncokról. A csoportok 24 éve járják a világot, Skandináviától Törökországig sok-sok országban ismertetik meg a fesztiválok nézőivel gyönyörű örökségünket, a magyar néptáncot.

A kézművesek

A képző- és iparművészeti tanszakon a gyermekek már kisiskolás koruktól megtanulják a magyar népművészet különféle kézműves technikáit – batikolás, nemezelés, csuhé-, szalma- és gyékényfonás, népi játékok természetes anyagokból, kerámia, hímzés, varrás, bábkészítés, szövés, üvegezés, gyöngyfűzés, textilmunkák –, emellett megismerkednek a természetes és az újrahasznosítható anyagokkal.

A tanszak iránti érdeklődésen Junger Bába Ilona bőrdíszműves iparművész tevékenysége nagyot lendített – kiállításai felkeltették a figyelmet a képzőművészet iránt. Nyári alkotótábort szervezett, vállalatoktól, cégektől szerzett alapanyagokat, például gumigyár, ruhagyár, asztalosműhely hulladékaiból. Növendékei a rendezvényházban, könyvtárban kiállításokon büszkélkedhettek alkotásaikkal, pályázatokon nyert lehetőséget számukra, hogy képzőművészekkel ismerkedjenek meg, közösen készíthessenek alkotásokat.

A csoportot 2007-től Koisné Kőrösi Rozália rajz, vizuális- és környezetkultúra szakos tanár és festőművész vette át. Évente 30 mórahalmi gyermek tehetségét gondozza, a legtöbbjüket nyolc évig, néhányukat felnőttkorukig. Kreatív, innovatív gyermekek járnak ide, akik szívesen próbálják ki az újabbnál újabb anyagokat, eszközöket, technikákat, és jól átlátják az alkotás folyamatát. Az alkotás türelemre, kitartásra, a szépérzékre neveli őket.

A kézműves csoport a XI. Alföldi Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázaton rendszeresen dobogós helyezést ér el, és kiválóan szerepelnek kistérségi, megyei és országos rajzpályázatokon. Alkotásaikat félévkor és tanév végén kiállításokon mutatják be, rendszeresen kiállítják a város könyvtárában, az iskola aulájában és a rendezvényházban, ezenkívül részt vesznek az iskolai dekorációk készítésében.

A nyári táborok témáit a környék természeti értékei, a nagyszéksósi leletek vagy a helyi népművészeti értékek adják. Az alkotás szeretete meghatározza a gyerekek pályaorientációját, szívesen választanak ruhakészítő, divattervező szakmát, építészeti vagy iparművészeti szakirányt a Tömörkény István Gimnáziumban. A tehetséges tanulókat a pedagógusok egyéni, személyes fejlesztéssel támogatják céljaik elérésében.

A Bonitas Nőegylet támogatásának köszönhetően 2018-ban lehetőség nyílt gyermekek számára múzeumlátogatásokra, múzeumi órákra.

Koisné Kőrösi Rozáliát a Csongrád Megyei Önkormányzat Alkotói Díjában, Mórahalom város Képviselő-testülete Millenniumi Ezüst Emlékkitűző elismerésben részesítette „a jövőbe vetett hittel végzett munkájáért”.

A színjátszók

A színjáték tanszak erőssége, hogy gyors és látványos eredményeket ér el a személyes és a társas kompetenciák fejlesztésében. A tanulókat önállóságra és önfejlesztésre készteti, kezdeményező és kapcsolatteremtő készségüket empátiával és rugalmas kommunikációs eszközökkel társítja. Év végi vizsgaelőadásukat a 312 fős rendezvényház nagy színpadán tartják az iskola tanítói, tanárai és az összes alsó tagozatos tanuló előtt. A tanítók számára mindig hihetetlen az eredmény: a többségében valamilyen beilleszkedési, tanulási vagy magatartási zavarral küzdő tanulókból álló csoport színpadi előadása élvezetes, a kis „színészek” bátor kiállásúak, beszédük érthető, hangos, tagolt, a szerepek, karakterek megformáltak, mozgáskoordinációjuk szöveghez illő, fi gyelmük rendezett, a közösen készített díszlet és jelmez ötletes és stílusos. A tanszakot hosszú éveken keresztül Malmosné Borsi Edit, majd Paska Tamásné vezette nagy lelkesedéssel és szeretettel, de 2017-ben tanárhiány miatt megszűnt.

Az Orff-együttes

Az Orff-együttes alkalomszerűen működött. Választható tantárgyként vehették fel a tanulók. Alapvetően azokat a növendékeket gyűjtötte össze, akik hangszerük vagy sajátos nevelési igényük miatt nem tudtak bekapcsolódni más művészeti csoportok munkájába. Ennek az együttesnek az adja az értékét, hogy vagy a testük a hangszerük, vagy egy olyan Orff-hangszer, amelynek megszólaltatása nem igényel komoly technikai tudást. A művészeti iskola jelentős összeget költött drága Orff-hangszerek beszerzésére. Az Orff-együttes minden növendék számára esélyegyenlőséget és a társas muzsikálás felszabadult örömét adta, nemcsak a tanórákon, hanem a közönség előtti fellépéseken is.

A népi zenekarok

A népi zenekar létrejötte nem tudatos, megtervezett folyamat eredménye volt. A néptáncosokat fellépéseiken a hegedű (prímás) és a gordonka (nagybőgős) szakos tanár, valamint egy ügyes hegedűs tanítvány (kontrás) kísérte. A helyi Nemzeti Bál szervezői felkérték a zenetanárokat, hogy adjanak egyórás élő műsort különböző tájegységek népzenéjéből. Az „alkalmi” népi zenekar tehát klasszikus zenész tanárokból állt. Bár a tanárok segítséget kértek „igazi” népzenésztől és néptáncostól a tájegységek zenei sajátosságairól, jellegzetességeiről, mégis sokszor úgy érezték, hogy nem sikerült az autentikus hangzást elérni. A hegedű tanszakos növendékek között viszont akadt néhány, aki főtanszaka mellett kiváló néptáncosa is az iskolának. Ők a klasszikus hegedű mellett népi hegedűt is tanulni kezdtek, és egy év múlva már ők kísérhették a 10 néptánccsoportot a Néptánc Gálán.

Szerencsés helyzetből adódóan született még egy népi zenekar: három növendék, testvérek, furulyás édesapja, Szekeres András – Erdélyből érkezvén – moldovai táncházat tartott kézműves és zenekari nyári táborozóknak. Irányításával heteken belül összeállt a moldovai zenét játszó népi zenekar fúvós és ütős tanulókból. Azóta ők kísérik a fellépéseken a moldovai táncokat, és játszanak önálló műsorszámokat is.

Vendégszereplések, külföldi utak, táborok

Az iskola folyamatosan építi és bővíti nemzetközi kapcsolatait. Kapcsolatrendszere szorosan összefügg a város kapcsolataival (pl. nemzetközi pályázatok, testvérváros). A csoportok rendszeresen vendégszerepelnek a Vajdaságban, Erdélyben, Horvátországban és Törökországban, de többször jártak már Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban, és eljutottak Dániába, Svédországba és Szicíliába is. Nyáron valamennyi művészeti ág rendez táborokat, amelyek alkalmat adnak a tanév közben megszerzett tudás elmélyítésére, a csoportok közösséggé kovácsolására.

A Művészeti Iskola jövőjére nézve garanciát jelent, hogy első három évtizedében tucatnyi növendék választotta a művészetet hivatásául, akik közül többen visszatértek Mórahalomra, végzett zeneművészként, pedagógusként, és munkájukkal gazdagítják, nemesítik a mórahalmi művészeti életet.

Mórahalmi Alapfokú Művészeti Iskola
Székhely: 6782 Mórahalom, Barmos György tér 2.
Weboldal: https://www.morahalom.edu.hu/mami/

MZMSZ Értéktár

Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége

Cím: 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65.

Tel/fax: 269-3553
Mail: info@mzmsz.hu
Adószám: 19635521-1-42
Számlaszám: 11707021 - 20309442

Kapcsolat
mzmsz.hu | zenetantar.hu | Oldaltérkép | Adatkezelés
© 2026 Értéktár