…Értéktár adatbázis…

Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola

  1. Home
  2. 100 éves iskoláink
  3. Budapest
  4. Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola
  1. Home
  2. 1918 előtt alapított iskolák
  3. Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola
  1. Home
  2. 100 éves iskoláink
  3. Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola

A Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola az ország egyik legnagyobb zenei intézménye, amely kiemelt hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra. Az iskola 1985-ben vette fel Weiner Leó zeneszerző, zeneakadémiai kamarazene-tanár nevét. Ennek fényében tudatosan igyekszik az együttes muzsikálásra, a kamarazenére irányítani a figyelmet:

a vonószenekar az iskola fennállása óta, a fúvószenekar pedig 1971 óta ködik. Az iskola kimagasló eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy 1990-ben engedélyt kapjon zeneművészeti szakközépiskola alapítására. A mintegy 170 szakközépiskolai helyre országos beiskolázással vesznek fel diákokat.

_

A ma leginkább operett-komponistaként ismert Sztojanovits Jenő, a székesfőváros énekoktatási felügyelőjének gondolata volt alsófokú zenetanfolyamok felállítása a főváros iskoláiban még a 20. század elején. 1910-es előterjesztését felkarolták, és kísérletképpen 25 polgári iskolában indultak el zenetanfolyamok – a XI. kerületben a Váli utcai Polgári Leányiskolában két tanszakon: zongorán és hegedűn (Duret Cecile és Sztojanovits Péter vezetésével). 1912-ben a tanács hozzájárult a zenetanfolyamok teljes kiépítéséhez és a továbbképző tanfolyamok felállításához,

így nyíltak meg zongora, hegedű és ének tanszakokkal a fővárosi középfokú zenetanfolyamok is. Az iskola a század második felében, 1968-tól

XI. kerületi Állami Zeneiskolaként működött, és hatéves kortól egészen a főiskolai felvételi szintjéig képezte a fiatalokat. Az 1971–1993 közötti évtizedek – Bauer Istvánné igazgatói működésének időszaka – további fejlődést hoztak az intézmény életében.

Az intézmény 1985-ben vette fel Weiner Leó zeneszerző, zeneakadémiai kamarazene-tanár nevét, és az ő szellemiségéhez is híven tudatosan igyekszik a közös muzsikálásra, a kamarazenére irányítani a figyelmet: a vonószenekar az iskola fennállása óta, a fúvószenekar pedig 1971 óta működik.

A fúvószenekar elindításának feladatát Sztán István vállalta, aki 1969-től tanított a XI. kerületben, és 1978-ban lett a rézfúvós tanszak vezetője. Sztán tanári és művészi tevékenysége mellett (a MÁV Szimfonikus Zenekar muzsikusa volt) tíz éven át a budapesti zeneiskolák szaktanácsadójaként is dolgozott, 1995-től pedig igazgatta is a Weiner Zeneiskolát. A fúvószenekar vezetését 1969-ben vette át az Aga utcai nevelőotthonban, ahol már korábban is megvoltak a fúvós hagyományok. A zeneiskolai versenyek 1978-ban indultak el, és a növendékek egyre jobb eredményeket értek el. Ez nagyrészt annak a metódusnak volt köszönhető, amelyet Sztán a magyar származású amerikai kürtművész, Philippe Farkas módszertani könyvéből tanult. „Ezt lefordíttattuk, és mindenki számára elérhetővé tettük – mesélte egy interjúban. – Én harmadmagammal írtam egy zeneiskolai trombitaiskolát, amit gyakorlatilag erre, illetve az azóta megismert egyéb metódusokra építettünk. A hetvenes években szaktanácsadóként sikerült elérni, hogy a tantervben a trombitaoktatás kezdetét az addigi tízéves korról nyolcéves korra tegyék át. […] Továbbá nagyon odafigyeltünk, hogy ha valamelyikünknek gondja van, akkor házon belül is fordulhattunk egymáshoz segítségért, közösen korrigálhattuk az esetleges hibát. Mivel nincs két egyforma

gyerek, a módszert mindegyikhez külön igazítani kell. Megpróbáltuk igazi teamként megoldani a gyerek problémáját.”

Sztán István első tanítványainak többsége állami gondozott gyermek volt. „Nagyon lelkesek voltak, kezdő pedagógusként szép feladat volt velük dolgozni – emlékezett vissza tanáruk –, meggyőzni őket arról, hogy érdemes zenével foglalkozniuk.” Aztán az évek során a kerületi tanulók körében is egyre népszerűbb lett és folyamatosan bővült a tanszak. Sztán István 1983-tól lett a rézfúvós és ütő tanszak vezetője (1995-től egy ideig a Zeneművészeti Szakközépiskolát is igazgatta). A fúvószenekar jelentőségét mutatja, hogy jelenleg már 60-70 tagú, vegyesen szerepelnek benne zeneiskolás és szakközépiskolás növendékek.

A Weiner eredményességének és népszerűségének titka: a szakmai munkaközösségek együttműködése, a rendszeres szaktanácsadás, a kitűnő szaktanári gárda, valamint az, hogy az iskola mind a tehetségkutatásra, tehetséggondozásra, mind az amatőrképzésre, a növendékek sikerélményhez juttatására nagy hangsúlyt fektetett, abban a meggyőződésben, hogy a művészeti nevelés meghatározó a kisiskolás korban, amely a gyerekek érzelemvilágán keresztül egész személyiségüket formálja.

A Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola honlapja: http://www.weinerleo.hu/