…Értéktár adatbázis…

Táncos alkotói tehetségek azonosítása és gondozása

  1. Home
  2. Megújuló Művészetpedagógia
  3. Táncos alkotói tehetségek azonosítása és gondozása

Koreográfus palántaképző projekt a Vásárhelyi Tehetségpont, Régiós Tehetségdiagnosztikai Központban

DEMARCSEK ZSUZSA

A Vásárhelyi Tehetségpont Régiós Tehetségdiagnosztikai Központ 2009-ben alakult meg a Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskolában. A régiós hatókörrel együtt járó elvárás a szakmai kutatás megvalósítása, amelyet a gardneri felosztás szerint a testi-kinesztetikus tehetségterületen valósítottunk meg. Ezen belül pedig az alkotói tehetség, a koreográfusi tehetség azonosítását és gondozását tűztük ki célul. A projektet országos hatókörben a 14–22 éves korosztály számára hirdettük meg. A fejlesztő programot a Magyar Táncművészeti Egyetemen valósítottuk meg, dr. Mizerák Katalin tanszékvezető támogatásával.

A tehetségkoncepcióhoz a Mönks–Renzulli-tehetségmodellt vettük alapul. A projektbe a szaktanárok ajánlásával lehetett bekerülni, majd pszichológiai mérést valósítottunk meg a Mönks–Renzullimodell alapján:

A diagnosztika célja a beválogatás volt a programba. Rendszerszemléletű azonosítást valósítottunk meg, nemcsak a pszichológiai mérés eredményeit vettük alapul, hanem támaszkodtunk a pedagógusok véleményére is. Ezt követően indítottuk el a tehetségfejlesztő és -kereső programunkat, amelynek célja az alkotói képességek fejlesztése, az alkotó tehetségek felfedezése volt. A 30 órás fejlesztő programot követte a „koreográfuspalánták” által készített színpadi produktumok nyilvános bemutatása, amelyről szakmai véleményt mondtak a fejlesztésben részt vevő mentorok, neves koreográfusok. A komplex program beválásáról hatásvizsgálatot készítettünk, kikértük a mentorok és a programban részt vevő fiatalok véleményét is. A színpadi bemutatót Géniusz Tehetségnap keretében a Hagyományok Házában valósítottuk meg.

A „Koreográfus palántaképző projekt bemutatása

Tehetségazonosítás

Az életkori kritériumot figyelembe véve Pápáról, Miskolcról, Nyíregyházáról, Szegedről, Sárospatakról, Sátoraljaújhelyről, Székesfehérvárról, Nyíregyházáról érkeztek jelölések a projektbe. A pedagógusok összesen 60 fiatal beválogatására tettek javaslatot. Oláh Gabriella klinikai szakpszichológus állította össze a pszichológiai teszteket és végezte el a méréséket.

A Renzulli-modell alapján a tehetségkoncepció tényezői a következők:

Tehetség = kimagasló képesség × kreativitás × motiváció (feladat iránti elkötelezettség)

Az elvégzett vizsgálatok értékelésének módszere: (tehetségküszöb)

Intelligencia: Színes Raven: standard megoldókulcs alapján javítottuk, és az eredmény/pontszám IQ-hányadoshoz rendeltük

Mentális forgatás teszt: a tesztben nyújtott hibátlan (ill. egy hiba) teljesítmény

Kreativitás Torrance-féle Körök Teszt: fluencia és flexibilitás csoportátlagához viszonyítottuk

    • Szokatlan használat teszt: fluencia és flexibilitás – a csoportátlagához viszonyítottuk

    • Renzulli–Hartman pedagógus-véleménykérő kérdőívnek a gyermek kreativitására vonatkozó kérdéseiben csoportátlag feletti pontérték

Motiváció – A saját összeállítású kérdőív egy 5 fokú skálán értékeli, hogy milyen a gyermek motivációja az adott művészeti oktatáson, a csoportátlag feletti eredmény jelenti a gyermek motiváltságát.

    • Renzulli–Hartman pedagógus-véleménykérő kérdőívnek a gyermek motivációjára vonatkozó kérdéseiben csoportátlag feletti pontérték.

A tehetségindex képzése az alábbi szabályok szerint történt: Tehetségindex = (100 × „képesség”) + (10 × „kreativitás”)

+ „motiváció”

ahol:

    • a „képesség” értéke: 1 = tehetségküszöbnek megfelelt, 0 = tehetségküszöbnek nem felelt meg
    • a „kreativitás” értéke: 1 = tehetségküszöbnek megfelelt, 0 = tehetségküszöbnek nem felelt meg
    • a „motiváció” értéke: 1 = tehetségküszöbnek megfelelt, 0 = tehetségküszöbnek nem felelt meg

A beválogatási küszöböt a következők szerint határoztuk meg: legalább két indexszám 1. Az abszolút tehetségküszöb: 1-1-1.

A jelöltek közül a képesség-IQ tekintetében 46 fő érte el a beválogatási küszöböt. Ebből 17 fő érte el az abszolút tehetségküszöböt.

A kreativitást két teszt alapján, és a pedagógusok véleményére alapozva értékeltük. A 60 főből 27 fő érte el a beválogatási küszöböt, és ebből 11 fő érte el az abszolút tehetségküszöböt.

A motiváció esetében az önértékelést, a pedagógusok értékelését vettük alapul. Mivel a koreográfus embereket „vezényel”, „testeket formál”, fontos szempontnak gondoltuk a vezetői képességek megvizsgálását is, amivel kiegészítettük a vizsgálatunkat. A beválogatási küszöböt 38 fő, ebből az abszolút tehetségküszöböt 15 fő érte el.

Ha a kiegészítő mérések adatait nem vesszük figyelembe, a Renzulli-modell szerinti tehetségküszöböt mindössze 12 fő érte el, a jelöltek 20%-a. A beválogatáskor azonban figyelembe vettük a pedagógusok véleményét, így 18 főre növeltük a létszámot. A tanszakok képviseletére és az arányos részvételre tekintettel további 7 fő meghívása mellett döntöttünk.

A tehetségfejlesztő program

A tehetségígéretek öt foglalkozáson vettek részt, amelyeket neves koreográfusok vezettek. Kurzusvezető volt Lőrinc Katalin balettés moderntánc művész, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense; Zsámboki Marcell, a Magyar Táncművészeti Egyetem (akkori) Intézet Igazgatója, docense, társastánc művész és koreográfus; Gaál Mariann moderntánc művész és koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem adjunktusa; Uray Péter előadóművész, koreográfus, rendező; Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője, néptánc művész, koreográfus; dr. Diószegi László, a

Magyar Táncművészeti Egyetem koreográfus szakán tanító óraadó tanár, koreográfus. A kurzusvezetők gyakorlati foglalkozások keretében ismertették meg a résztvevőket a koreografálás mesterségével, művészetével. A projekt komplexitását az is mutatja, hogy az ismert (tanult) táncnyelvtől eltérő kurzusokon is részt vett minden „koreográfuspalánta”, így megismerhették más műfajok sajátosságait is.

A „Koreográfus Palántaképző” projekt további céljai voltak:

    • a koreografálás művészetének gyakorlati szempontú megismerése;
    • a koreográfia alkotási folyamatainak elemzése, megértése, öszszefüggések feltárása;
    • a színpadi törvényszerűségek megismerése és alkalmazása a gyakorlatban;
    • saját alkotás elkészítése és benevezése a tehetségnapra.

„Fiatal táncos alkotó tehetségek bemutató színpada” – géniusz tehetségnap

A rendezvényen végül hét intézményből 23 koreográfuspalánta, 214 táncos és 105 érdeklődő, szülő, barát volt jelen. A zsűri arany-, ezüstés bronzminősítésű „koreográfuspalánta” oklevelet adományozott műfajtól függetlenül a legsikerültebb koreográfiák alkotóinak. Művészeti területenként pedig a legjobb alkotások különdíjban részesültek.

Az eredmények ismeretében megvizsgáltuk, hogy mennyire volt sikeres a tehetségazonosítás és a beválogatás, milyen következtetésekre juthatunk, és milyen további kérdések merültek fel a kutatás jövőjére nézve.

A képesség mérési adatait vizsgálva a hat díjazott fiatal közül öten elérték az abszolút tehetségküszöböt. Az intelligencia a táncos

tehetségek esetében is lényeges tényező. Érdekes azonban, hogy a hatodik díjazottunk (különdíjas a kategóriájában) egyik teszten sem érte el a tehetségküszöböt.

A kreativitás, meghatározó képesség az alkotó tehetségek vizsgálatakor, ezért érdemes összevetni a mérési eredményeket a verseny eredményeivel. Vajon a kreativitás-tehetségküszöböt elért fiatalok közöttük találjuk-e a díjazottakat?

Az abszolút tehetségküszöböt elért tanulók között találtuk az aranyminősítésű koreográfuspalántát és az egyik különdíjas fiatal alkotót. Megvizsgáltuk azt is, amikor a mérési eredmények alapján elérték a tehetségküszöböt, a pedagógusok azonban nem tartották kreatívnak őket. Ez négy esetben fordult elő. Ezen négy fő közül került ki a bronzminősítésű koreográfuspalánta és a második különdíjasunk is. A motiváció és a vezetői képességek vizsgálata során megállapítottuk, hogy a hat díjazott alkotó közül mindössze ketten érték el a tehetségküszöböt, a pedagógusok három fiatalt nem tartottak eléggé motiváltnak, de ezzel szemben vezéregyéniségnek gondolták őket. Az egyik díjazott (bronzminősítésű koreográfuspalánta) tanuló nem érte el a motiváció tehetségküszöbét, és a pedagógus nem tartotta őt

vezető személyiségnek.

Ha a Renzulli-tehetségmodellnek való megfelelést vizsgáljuk, akkor a 60 jelölt közül mindössze 12 juthatott volna be a programba. A díjazottak közül mindössze két fő felelt meg a tehetségkoncepciónak: az aranyminősítésű koreográfuspalánta és az egyik különdíjas alkotó. Ha a beválogatás szigorúan csak a Renzulli-modell alapján történik, négy díjazott tehetségígéret nem vehetett volna részt a programban. A Renzulli-modell szerinti eredményeket tovább elemezve figyelmünk az ezüstminősítésű alkotó felé fordult, akiről azt tudjuk, hogy a mérések alapján nem került a beválogatottak közé, egyedül a pedagógustól kapott vélemények szerint érte el a tehetségküszöböt. Ráadásul a „véletlennek” (az első foglalkozás után kimaradt

egyik fiatal helyett) és persze az őt tanító pedagógus aktivitásának köszönhetően került be mégis a programba. Újabb erős érv a pedagógus véleményét meghatározónak tartók oldalán és újabb példa a dr. Czeizel Endre modelljében szereplő SORS-faktorra. Programunk is alátámasztotta azt, amit a tehetségfejlesztő szakemberek is hangsúlyoznak: ahhoz, hogy egyetlen tehetséget se veszítsünk el, fontos a rendszerszemléletű azonosítás, többféle mérés és vélemény figyelembevétele.

Az idén nagy örömünkre a Martin György Néptáncszövetség szervezésében és a Vásárhelyi Tehetségpont szakmai vezetésével újraindul a Koreográfus Palántaképző Projekt, amely során építünk a korábbi mérések tapasztalataira. A tehetségfejlesztő és tehetségbemutató program indokoltságának legfontosabb tényezője, hogy a táncpedagógusok, csoportvezetők minden évben koreográfiákat készítenek, mind az alapfokú művészeti iskolában, mind a táncegyütteseknél. Nagyon kevés szakember rendelkezik koreográfusi végzettséggel, ez a tevékenység mégis igen jelentős szerepet tölt be a táncpedagógusi pályán, és kivétel nélkül minden szakembernek feladata. Ezért szükséges a segítségnyújtás, a fejlesztés, a szakmai képzés, valamint fontos a szakma számára a következő generáció alkotó koreográfus tehetségeinek felfedezése, támogatása.