…Értéktár adatbázis…

Tablettel szolfézsórán

  1. Home
  2. Megújuló Művészetpedagógia
  3. Tablettel szolfézsórán

Palotásy János Zeneiskola AMI, Jászberény

TANÁR: VIRÁGNÉ DR. JUSZ-NYITÓ KLÁRA

Zeneiskolában szolfézs-zeneelméletet tanítani nem egyszerű. A szolfézstanárok jól ismerik, alkalmazzák a rendelkezésükre álló módszertani palettát, és igyekeznek újabbnál újabbakat találni, hogy a növendékek figyelmét felkeltsék és ébren tartsák a csoportos szolfézsórákon. A megoldásokat a gyerekek saját világában érdemes keresni.

A 2018-ban fennállásának 60. évfordulóját ünneplő jászberényi Palotásy János Zeneiskola Alapfokú Művészeti Intézmény speciális feladatköréből adódóan nagy gondot fordít a tehetséggondozásra a mindennapi hangszeres és csoportos órák keretében, továbbá lehetőséget biztosít növendékei számára, hogy olyan rendezvényeken, programokon vegyenek részt, amelyek elősegítik fejlődésüket. Ehhez a folyamathoz kapcsolódott másfél évvel ezelőtt a csoportos szolfézsórákon megvalósuló IKT-alkalmazás. 2015 tavaszán az intézmény a TÁMOP 3.4.1. C pályázat keretében 13 tablet vásárlására kapott lehetőséget. A tabletekre letöltött alkalmazások kiszélesítették a szolfézsórán felhasználható eszközök és módszerek körét.

2015 őszén az első tabletes szolfézsórákon a zeneiskolai növendékek, a következő, akár ingyenesen is elérhető, egyszerűen használható, játékos alkalmazásokkal ismerkedtek meg, melyek a zenei ismereteket bővítik, a zenei készségeket fejlesztik: Don’t Play With Your Music, Ear Trainer, Ear Fluent, Major Music, Music Matrix,

Sound Memo, The String Club, ¼ Szolfézs, Twin Notes, Music Makes Notes (1–2. sz. képek).

A 2016/2017-es tanévtől lehetőség nyílt arra, hogy a szolfézsoktatásban felhasználjanak két angol nyelvű, szolfézstanítást támogató, ausztrál fejlesztésű szoftvert: a Musition 5.0-t és az Auralia 5.0-t. A Musition 5.0 főként az elméleti ismeretek gyakorlására alkalmas, míg az Aurália 5.0 feladatai hallásfejlesztő gyakorlatokkal segítik a szolfézstanulást, egyéni, illetve csoportos foglalkozásokon.

Az angol nyelv gyakorlása mellett a zenei szaknyelv alkalmazása kerül előtérbe. A növendékek örömmel veszik – még azok is, akik más nyelvet tanulnak –, hogy angolul folyik a gyakorlás, könnyen és gyorsan tanulnak. Játéknak tekintik, hogy a zenei kifejezéseket más nyelven is megismerhetik.

A programok interaktív tábla segítségével, valamint a rendelkezésre álló 12 tanulói és 1 tanári tablet segítségével használhatók. A feladatok első nagy csoportja a vonalrendszerben való tájékozódást, az abc-s hangok azonosítását, vonalrendszerbe helyezését – gés f-kulcsban –, majd a kulcsok gyakoroltatását segíti. Később sorra kerülnek az enharmonikus hangok, a hangnemek és előjegyzéseik, valamint a hangközök. A programok külön feladatcsoportban foglalkoznak a ritmikai ismeretekkel, hangzatokkal. Az alkalmazások a zenei szakkifejezések, terminusok és szimbólumok témakörének gyakorlását is lehetővé teszik. Hangszerismeretet és hangszínhallást fejlesztő gyakorlatok ugyancsak színesítik a palettát. Az „általános ismeretek” témakörben a zenetörténeti korokat és a zeneszerzők munkásságával kapcsolatos ismereteket dolgozza fel a program.

Az Auralia 5.0 feladatai a hallásfejlesztésben adnak interaktív segítséget. A feladatokat itt már inkább egyéni, tabletes megoldással célszerű gyakoroltatni. A témakörök jórészt megegyeznek a Musition 5.0 feladataival, de előtérbe kerülnek a hangzó feladatok.

Gyakorolható a hangközök, hangzatok, hangsorok felismerése, éneklése. Ha hibás a megoldás, visszajátszásra van lehetőség. A nagyon egyszerű 3-4 hangos dallamoktól induló dallamés ritmusdiktálási feladatok fejlesztik a vonalrendszerben való tájékozódást, a kottaolvasási és zenei íráskészséget.

Minden feladatcsoportra jellemző, hogy egy-egy ismeretet többször is gyakoroltat, ismételtet, különböző szinteken. Előbb ellenőrzi, hogy helyes-e a megoldás, megmutatja a kottaképet, és ha jó a válasz, adja a következő feladatot. Egy-egy szint teljesítését követően a rendszer felajánlja a következő szintet. Helytelen válasz után felkínálja a javítási lehetőséget. Az adott feladatcsoport gyakorlását lezárva pedig összesíti az elért eredményt.

A két program kínálta lehetőségek jól kiegészítik a szolfézsórák készségfejlesztési feladatait, melyeket csoportosan és egyéni módon is lehet alkalmazni. Így a közös, valamint az egyéni ellenőrzésre és javításra, tanulásra is van lehetőség.

Hazánkban a zenei nevelés a Kodály-koncepcióra épül, amelynek alapja a relatív szolmizáció alkalmazása a zenei tanulmányok kezdeti szakaszában. Ezt a zenei ismeretek gyarapodásával a későbbiekben az abszolút rendszer ismerete is kiegészíti. Az ismertetett angol nyelvű programok az európai és angolszász területeken is használt úgynevezett „abszolút szolmizációs rendszerre” épülnek, így nagy körültekintéssel kell megválogatni azokat a feladatokat és nehézségi szinteket, amelyek hozzájárulhatnak egy-egy szolfézsosztály zenei készségfejlesztéséhez, ismereteik gyakoroltatásához.

A tabletes órák bevezetésével párhuzamosan Virágné dr. JuhászNyitó Klára önálló vizsgálatban keresett választ arra, hogy a tanítási-tanulási folyamatban az IKT-eszközök használata miként befolyásolja a növendékek szolfézs tárgy iránti attitűdjét, valamint tárgyi ismereteit. Van-e különbség a zenei ismeretek (hangközök,

hármashangzatok, zenei abc-s hangok, hangsorok) felismerésében, szerkesztésében azok között a diákok között, akik rendszeresen használnak IKT-t szolfézsórán és azok között, akik a hagyományos módon találkoznak a feladatokkal a foglalkozásokon.

2017 januárjában egy bemeneti, majd 2017 május első hetében egy ellenőrző feladatlap is mérte a növendékek szolfézstudását, három, IKT-val gyakorló csoportban és egy kontrollcsoportban (szolfézs

2. osztály). A szolfézstudást felmérő feladatlapba olyan témakörök kerültek (hangnemek, zenei abc hangjai, hangközök, hangsorok), amelyek jól gyakorolhatók az említett angol nyelvű Auralia 5.0 és Musition 5.0. programokkal.

A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a kutatás idején az IKTval rendszeresen gyakorló csoportok eredményei – a vizsgált zenei ismeretek területén – jelentősen javultak. „Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy emellett szolfézsórákon mindhárom csoportban a hagyományos módszerek is jelen voltak, ami számomra azt jelenti, hogy a kettő együtt nagyon hatékony tud lenni – értékeli az eredményeket Virágné. – Van még egy érdekesség, amire szeretném felhívni a figyelmet. A hangnemismeret és a hangsorismeret között természetesen vannak átfedések. A hangsorismeretnél alkalmazott táblázatos megoldás egyértelműen a konkrét ismeretre kérdez rá (előjegyzés száma, dúr hangnem és annak párhuzamos moll hangneme). Ezt a használt programok is gyakoroltatják. Ennek a feladatnak az eredménye 31%-kal javult.”

Jóllehet a felmérés eredményei nem reprezentatívak, de felhívják a figyelmet arra, hogy a digitális kor gyermekei számára az élet minden területén meg kell találni azokat az eszközöket, módszereket, amelyektől újabb motivációt kapnak ismereteik, készségeik bővítésére, fejlesztésére, de a hagyományos módszereket sem szabad elhanyagolni, figyelmen kívül hagyni. Továbbá azt is jelzi, hogy a zenetanítás hagyományos módszereit gazdagíthatják, kiszélesíthetik a modern

IKT kínálta lehetőségek, melyek alkalmazásához megfelelő felszereltség, technikai kiszolgáló háttér megléte mellett szükséges egy vállalkozó szellemű, a modern kor vívmányai iránt nyitott „digitális bevándorló”1 pedagóguscsoport.

1 A kifejezést Marc Prensky használja Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók című írásában. Forrás: http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/ digital_kids.pdf