…Értéktár adatbázis…

Liszt Ferenc Zeneiskola

  1. Home
  2. 1918 előtt alapított iskolák
  3. Liszt Ferenc Zeneiskola
  1. Home
  2. 100 éves iskoláink
  3. Győr
  4. Liszt Ferenc Zeneiskola
  1. Home
  2. 100 éves iskoláink
  3. Liszt Ferenc Zeneiskola

A győri Liszt Ferenc Zeneiskola hazánk egyik legrégebben alapított zeneoktatási intézménye: történeti elődje, a Győri Énekés Zeneegylet 1862-ben alakult meg. Az előremutató zenepedagógiai törekvések eredményei már az 1900-as évek elején kiváltották a Zeneakadémia által akkreditált szakfelügyelők elismerését, valamint a zeneiskolát a város kulturális

életének egyik motorjává tették. A hatvanas évektől a zenei ismeretterjesztő mozgalom keretében a zenei nevelést kivitték az iskola falain kívülre. Másfelől bevitték, azzal, hogy kezdeményezték a zenei nevelés módszertani kérdéseinek megvitatására az Országos Zenei Nevelési Konferencia megrendezését, amely többek között továbbképzési lehetőséget is teremt, valamint ifjúsági művek bemutatása által lehetőséget kínál a kortárs művészek és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Az iskola ma is élen jár a hagyományteremtésben és az innovatív kezdeményezésekben: ilyen például az Ifjú Muzsikusok Fesztiválja vetélkedősorozat, illetve az a hazai zeneiskolák közt egyedülálló

szellemi termék”, amely zenés meseelőadás keretében állította színpadra a győri Vaskakas legendájának feldolgozását.

Az alapítástól a névfelvételig

Az iskola emlékkönyve máig büszkén őrzi Reményi Ede hegedűművész meleg ajánló sorait, aki az alapítás utáni évben látogatást tett az intézményben: „A haza jóléte, nagysága, dicsősége és a művészet szépsége, nagysága legyen örökké szemetek előtt.” A tényleges működését ének, hegedű és zongora szakon, 128 fős diáklétszámmal elindító intézményben a képzést kezdetektől a növendékek tudásának megfelelően differenciálták, előkészületi és felső osztályba hirdettek felvételt. 1894 szeptemberétől a zeneiskola – szakmailag függetlenedve a Zeneegylettől

– Franek Gábor székesegyházi karnagy személyében önálló vezetőt kapott, új tanszakokat alapítottak, valamint megindult a kamarazene-oktatás. 1904-től bevezették a növendékek elméleti képzését segítő zenetörténeti előadásokat. E pedagógiai törekvések 1908-ban a Zeneakadémia által akkreditált szakfelügyelők őszinte elismerését is kiváltották. A 20. század első felében a történelmi hullámverés okozta időszakos anyagi nehézségek ellenére a zeneiskola a város kulturális életének egyik motorja lett. Hermann László igazgatása alatt (1919–1945) a szakmai színvonal jelentősen emelkedett. A harmincas években az iskola növendéke volt többek között a később világhírűvé vált Albert Ferenc és Varga Tibor hegedűművész is. A II. világháború idején az intézmény a székesfehérvári tankerület igazgatása alatt álló szakiskolaként működött. 1944-ben az iskola akkori épületét kétszer is bombatalálat érte, a tanítás 1945-ig ellehetetlenedett.

A háborút követően a városban gyorsan újraéledt a zeneoktatás: 1946ban megkezdte működését a Győri Állami Zenei Konzervatórium, mely pár évig a zeneiskolát is magába foglalta. 1952-ben a Győri Állami Zeneiskola a hatályos minisztériumi szabályozás következtében kivált a konzervatóriumból, majd Fodor Kálmán igazgató közbenjárására 1955-től beköltözhetett a mai gyönyörű műemlék anyaépületébe, és felvehette a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola nevet.

Zenepedagógiai műhelymunka az 1960-as évek végétől

A zenetanulás iránti érdeklődés Győrben és környékén annyira megnövekedett, hogy a győri zeneiskola kezdeményezésére 1963/64-ben két vidéki fiókiskola is alakult (Kapuváron és Csornán; előbbi 1971-től, utóbbi 1982-től vált független intézménnyé.)

Modern szakmai programként, az ún. zenei ismeretterjesztő mozgalom keretében a zenei nevelést kivitték az iskola falain kívülre. 1962-től elindult a klarinét-, 1965-től a gitár-, 1967-től a rézfúvósoktatás. 1968ban tartották Győrben az I. Országos Zenei Nevelési Konferenciát, melynek kezdeményezője Nagy Miklós, az iskola akkori igazgatója volt. Legfőbb patrónusként Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zeneszerző állt az ügy mellé. A találkozó célja az volt, hogy áttekintsék és összefoglalják a magyar zenei nevelés eredményeit, találkozási és továbbképzési lehetőséget teremtsenek a zeneoktatás-módszertani kérdések rendszerezésére, valamint ifjúsági művek bemutatása által lehetőséget kínáljanak a kortárs művészek és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Az ötlet sikerét jelzi, hogy 2016-ban immár 11. alkalommal rendezték meg a konferenciát. Az Ifjú Muzsikusok Fesztiváljának máig élő, nagy hagyományú zenei vetélkedősorozata is 1968-ban indult. A kezdetektől városi és regionális vonatkozású versenysorozat a zeneiskola legnépszerűbb tehetséggondozó programjává vált. Az esemény rangját mutatja, hogy ötvenéves története alatt olyan muzsikus személyiségek fordultak meg a zsűrijében, mint Tusa Erzsébet, Rados Ferenc, Kodály Zoltánné és Kistétényi Melinda. A fesztivál keretein belül 2018-ban körzeti fuvola-, zongoraés gitárversenyt, illetve házi vonós-, fafúvósés rézfúvósversenyt rendeznek.

A hetvenes–nyolcvanas években Czágásch Józsefné igazgatása alatt véglegesen kirajzolódott az a szerkezeti felépítés, amely „anyaiskola kihelyezett tagozatokkal” formában írható le. (Jelenleg 12 kihelyezett tagozaton folyik az oktatás.) A rendszerváltás átmeneti időszakát a zeneiskola olyannyira sikeresen vészelte át, hogy a kilencvenes évek elejére

– Pintér Ferenc irányítása alatt – elérte a valaha volt legnagyobb növendékés tanárlétszámát, és a tanszakok száma 14-ről 17-re emelkedett. Az oktatás infrastrukturális feltételei folyamatosan javultak. 1994-ben megrendezték az I. Országos Ütőhangszeres Szólóés Duótalálkozót, amelyből immár a 11.-re kerül sor, kezdeményezője után Országos Maros Gábor Ütőhangszeres Szólóés Duóverseny néven. 1998-ban az iskolai koncertélet egy nemes összefogás eredményeként nagy presztízsű jótékonysági koncerttel bővült, melyet „Gyermekek a gyermekekért” Jótékonysági Hangverseny címen azóta is évről évre megrendeznek.

Nemzetközi projektek

A zeneiskolának a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének tagjaként a nemzetközi kitekintésre is lehetősége nyílt. 1999-ben a Lengyel Kisebbségi Önkormányzattal kötött támogatói megállapodás életre hívta a megye zeneiskolásai számára évente megrendezett Chopin Zongoraversenyt. Ebből fejlődött ki a Lengyel Zenei Fesztivál (2007től), amely hazánkban egyedülálló módon valamennyi visegrádi ország közreműködésével megtartott nemzetközi rangú zenei eseménnyé nőtte ki magát. A fesztivál különlegessége, hogy valamennyi résztvevő műsorán egy szabadon választott mű mellett egy lengyel szerző darabja is szerepel. A nemzetközi kapcsolatépítés nagy hagyományokra tekint viszsza: az intézmény jó szakmai kapcsolatokat ápol a felvidéki (Pozsony, Révkomárom, Szenc, Somorja, Galánta) zeneiskolákkal.

Az elmúlt 15 év az innovációs törekvések jegyében telt. 2002-ben forrásteremtő kezdeményezésként létrejött a „Legyen a zene mindenkié” Alapítvány, amely tehetséggondozó szerepe mellett a hátrányos helyzetű tanulók felkarolását is végzi. 2001 óta, Szakács Erika igazgatása alatt az iskola fokozott figyelmet fordít a különböző pályázati felhívásokra. 2007 óta a kötelező minősítésnek köszönhetően a nemzetközi kapcsolatok építésére kiírt pályázatokon is indulhatott. 2010-ben sikerrel pályázott

a Tempus Közalapítvány Comenius programja keretében „Tradíciók a határok nélküli Európában” címmel. A 15 országot átfogó program keretében 14 növendék és 10 tanár utazhatott hét külföldi projekttalálkozóra, a nyolcadikra pedig Győrben került sor.

Úton a regionális továbbképzési központtá válás felé

A zeneiskola folyamatosan jelen van a város zenei életében: elsők között csatlakozott az Öt Templom Fesztivál koncertsorozathoz; évtizedek alatt a tanári koncert is jelentős városi eseménnyé vált, amely egy fiatalon elhunyt egykori kiváló kollégára emlékezve a Tóth Éva Emlékhangverseny nevet viseli. A zeneiskola kiemelt célja a tehetséggondozás, ennek érdekében szerteágazó óvodai és általános iskolai tehetségkutató munkát végez, Akkreditált Kiváló Tehetségpont. 2006 óta egyedülálló módon komplex zenei-korszaktörténeti vetélkedőt szervez, amely átfogó kultúrtörténeti felkészültséget kíván a versenyző csapatoktól, s így az általános műveltség fejlesztését célozza.

Az iskola különös gondot fordít a pedagógusok folyamatos szakmai továbbképzésére: számos nagy sikerű szakmai előadásnak, kurzusnak adott helyet. Nem titkolt célja, hogy regionális szakmai továbbképzési központtá váljon. Az ehhez vezető út fontos állomásaként 2017-ben elnyerte az Oktatási Hivatal Bázisintézménye címet. Az elmúlt 155 évben sok nagy tanáregyéniség oktatott a falai között, akik eredményei szakmai körökben általánosan elismertek. Az iskolának nagy büszkesége, hogy a központi szolfézstanterv összeállításában Spiegel Marianna tanárnő is részt vett.

Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a kamaramuzsikálásra – ez tartja a zenetanulás legnemesebb céljának –, működik kórus, fúvós-, vonósés gitárzenekar, a Cadences ütőegyüttes pedig már országos ismertségre tett szert. A növendékek számos kamarazenei versenyen értek el országos sikereket. Az iskola pedagógusai által szervezett nyári táborok, melyek

gyönyörű természeti környezetben valódi nyári élménnyé emelik a zenei fejlesztést, a kamarazenei műhelymunka ideális terepeinek bizonyultak.

Úttörő kezdeményezésként a zongora tanszak évek óta bemutatja a „Mesét”, melynek keretében diavetítéssel illusztrált mese hangzik el a zongorista növendékek zenei kíséretével. A 2017. évi Zenei Nevelési Konferenciára a tantestület kis csoportja továbbgondolta a „Mese” hagyományát, és a hazai zeneiskolák között egyedülálló módon létrehozott egy olyan nagyszabású zenés meseelőadást, mely 100 százalékban a Liszt Ferenc Zeneiskola szellemi terméke. A győri Vaskakas legendáját dolgozta fel oly módon, hogy az előadás zenéjét és szövegkönyvét, valamint a produkcióban használt vizuális effekteket is az iskola tanárai alkották meg. Az előadásban 18 tanár 31 növendéke szerepelt, a darab hangzásvilága és a hangszer-összeállítás külön az ő számukra készült. A projekt valódi élménypedagógiává változott, mely a szerencsés témaválasztásnak köszönhetően lokálpatriotizmusra is nevelt a zene eszközével. Jó esély van rá, hogy e jó gyakorlat idővel szintén hagyománnyá válik.