…Értéktár adatbázis…

Iskolai Videotréning – a látható változás módszerének alkalmazása a zenetanárok körében

  1. Home
  2. Megújuló Művészetpedagógia
  3. Iskolai Videotréning – a látható változás módszerének alkalmazása a zenetanárok körében

GERGELY-GÁL ÁGNES

Kutatások sokasága igazolja, milyen nagy mértékben befolyásolja a pedagógiai munka hatékonyságát a tanár-diák kapcsolat. A technikai fejlődés lehetővé teszi, hogy a kapcsolati fejlesztésre ma már olyan eszközöket alkalmazzunk, amelyek könnyen hozzáférhetők és jó minőségű képekkel szolgálják a professzionális kommunikációs ügyesség kialakulását, fejlődését.

Az Iskolai Videotréning azon módszerek egyike, amelyek a pedagógusok támogatásával azt a célt szolgálják, hogy a tanítási programok, módszerek minél jobban illeszkedjenek a tanulókhoz, és a tanítás minél jobb légkörben történjen.

A Hollandiában kidolgozott, különböző területeken alkalmazott videotréningek közel 30 országban terjedtek el. Magyarországon két évtizede hozzáférhető ez a módszer.1

A Iskolai Videotréning módszerről

Az Iskolai Videotréning olyan egyéni, rövid, intenzív segítő, fejlesztő módszer, amely lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy reflektáljon a saját interakcióiról készült videofelvételekre egy speciálisan képzett szakember (videotréner) vezetésével, és ezzel elérje a kívánt változást

  1. http://videotraining.hu/index.php

a saját és környezete kommunikációs viselkedésében. A módszer alkalmazása során a pedagógus aktívan dolgozik azon, hogy kommunikációs viselkedésének változtatásával jobb kapcsolatot alakítson ki a számára fontos személyekkel. A kommunikációt szinte lehetetlen konkrét fogalmakkal pontosan leírni, ezért leghitelesebb képet a tanári interakciókról készült videofelvételek segítségével kaphatunk.

Szinte minden problémahelyzetnek van kapcsolati dimenziója, kommunikációs megközelítése. Az Iskolai Videotréning az osztálytermi interakciók kommunikációs szintjével foglalkozik, így vizuálisan is tetten érhetők azok a szituatív kommunikációs minták, amelyek segítik vagy gátolják a munka hatékonyságát.

Az interakciók mindig valamilyen kontextusban történnek. Az interakciókban részt vevő személyek kölcsönösen hatnak egymásra. Az Iskolai Videotréning a kliens figyelmét saját erőforrásaira irányítja, célja a változás, ami a már létező jó megoldások kiemelésével, korábbi kivételek keresésével, a változás konkrét jeleinek megbeszélésével érhető el.

Az egyéni hangszeres zenei nevelés kapcsolati modellje

A hangszeres zeneoktatás ma Magyarországon egyéni foglalkozás keretében történik, a tanár és a tanítvány rendkívül szoros viszonyában így a hatások különösen erőteljessé válnak. A tanítvány tanárának kizárólagos figyelmét élvezi, ez a figyelem és annak jellege azonban nem mindig találkozik a növendék igényeivel. A kapcsolat minőségének szempontjából kulcsfontosságú a dominanciaviszonyok alakulása. Kérdés, hogy a tanár segítő, tanító törekvései mellett marad-e elegendő tér arra, hogy a növendék is kibontakozhasson, túl a hangszeres megszólaláson. A tanár érzékeny-e növendékének jelzéseire és reakcióira, képes-e értelmezni saját kommunikációs eszközei

tanítványára gyakorolt hatását? Képes-e tudatosan alakítani saját interakciós mintázatát, döntően befolyásolva ezzel tanítványának tanulási folyamatát, zenei kiteljesedését?

Magyarországon a személyre szabott, a tanár saját kérdései, problémái által irányított szakmai fejlődési igénye kielégítésének nincs kialakult rendszere a zeneoktatásban. Ezt a hiányt a videotréning módszere képes kitölteni, a tanári interakció, a kommunikációs mintázatok aktív megfigyelése és formálása révén.

„A módszer megerősített abban, mennyire fontos a tanár-diák interakció. Egyre gyakrabban figyelem a saját kommunikációs eszközeimet. Felismertem, hogy a »helyes kommunikáció« sok pedagógiai helyzetben mindennél jobban segíti a különböző esetek megoldását.” (Réti Tamás, Tóth Aladár Zeneiskola, igazgatóhelyettes, zongoratanár, videotréner-jelölt)

Milyen céllal alkalmazható az iskolai videotréning?

    • Az elakadás, az eredménytelenségérzés kezelésére a pedagógiai munkában;
    • az átlagtól eltérő igényű és viselkedésű, és/vagy csoportban nehezen kezelhető gyermekekkel folytatott eredményes munkában;

    • a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek optimálisabb segítési útjainak megtalálásában;

    • pályakezdő pedagógusok, pedagógusjelöltek hatékony munkastílusának kialakításában;

    • új tanítási módszerek bevezetésének követésében, értékelésében;

    • visszatérő konfliktushelyzetek hatékony megoldásában;
    • a professzionális kommunikáció fejlesztésében.

Videoelemzés – híd az elmélet és a gyakorlat között

A videofelvételeket dr. Sallai Éva doktori interakció-elemzés kurzusának tapasztalatai alapján elsőként a Zeneakadémia tanári mesterszakos hallgatói alkalmaztak a Reflektív szeminárium című kurzuson, 2015 tavaszán. A kurzus indulása azért volt jelentős lépés, mert ezzel a programmal élő, intenzív kapcsolat jött létre az iskolai gyakorlat eseményei és az egyetem tanárképzési kurzusai között. A foglalkozásokon a hallgatók a maguk készítette néhány perces felvételeket elemzik, kiscsoportokban. A videofelvételek feldolgozása során érzékenyebbé válnak a zeneoktatásban megfigyelhető motívumokra, tapasztalatot szereznek a pozitív szakmai visszajelzés megalkotásáról, hatásáról és jelentőségéről. A megfi szempontjait, az elemző kérdéseket és a reflektív gondolkodást elsajátítva a hallgató az önelemző, önfejlesztő munkát a későbbiekben önállóan is képes gyakorolni.

Zenei mentorés gyakorlatvezető tanár pedagógus-szakvizsgaprogram

A videofelvételek alkalmazásának második lépését 2015 őszén a Zenei mentorés gyakorlatvezető tanár pedagógus-szakvizsgaprogram indulása jelentette. A második félév mentori gyakorlatát a program vezető oktatójával közösen már teljes egészében a videofelvételek használatára építettük. A hallgatók készítette videofelvételek rendkívül hatékony és népszerű eszközei lettek a mentori visszajelzés szerepjátékszerű feldolgozásának.

A tanárképzés átalakulását követő, folyamatosan fejlődő gyakorlatvezetői munka, a reflektív szeminárium és a mentorképzés tapasztalatai, illetve pozitív visszajelzései alapján született meg a gondolat, hogy a gyakorlatvezetés, illetve mentorálás új szemléletét érdemes volna az egyetem falain túl a hallgatók gyakorlati képzését folytató intézményekre is kiterjeszteni.

Videotréning Kutatócsoport a Zeneakadémián

2017 januárjában alakult meg a Videotréning Kutatócsoport a vezetésemmel. Ez a csoport az egyetem pénzügyi támogatásával, a Magyar Videotréning Egyesület égisze alatt, dr. Sallai Éva és dr. Szarka Emese videotréner-szupervizorok irányításával kezdte meg akét féléves képzést, amely önálló videotréneri tevékenységre készíti fel a csoport tagjait. Valamilyen formában a csoport minden tagja2 részt vesz a tanárképzésben mint kurzusvezető, gyakorlatvezető tanár vagy módszer-

  1. 2017-es induláskor tagok: Egyetem Enyedi Ágnes, Gergely-Gál Ágnes, dr. Gombás Judit, dr. Koncsek Andrea, dr. Körmendy Zsolt; Tóth Aladár Zeneiskola Dávid Krisztina, Dunavölgyi Mária, Magyar Margit, Réti Tamás, Simándi Éva; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Petőfi Erika.

tanoktató, többen közülük elvégezték a Zeneakadémia mentorképzési programját. A kutatócsoport összetétele több oktatási szinten tevékenykedő szakember munkájának összehangolását és közös gondolkodását tette/teszi lehetővé.

A szupervízióval kísért intenzív gyakorlati munkára épülő képzés során a csoporttagok videotréninget folytattak hallgatókkal, kezdő tanárokkal és kollégákkal. A hallgató saját erőforrásait kiaknázó, a pozitív mintázatok megerősítését célzó módszer ideális tanulási környezetet biztosít a tapasztalatlan, szakmai identitásukban még bizonytalan tanárjelöltek számára.

„Talán most már elhiszem, hogy jó az, amit csinálok, hogy valahol jó úton vagyok. […] ez végül is olyan, mint egy szereplés […] először kicsit izgul az ember, majd egyre jobban belejön.” (Reichert Pálma, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, tanárjelölt)

„Hálás vagyok. Biztonságot adott, hogy ezt csináljuk, és kicsit terápiajellege volt számomra. Segített abban, hogy képet kapjak magamról, mint amikor a gyermek felfedezi önmagát. Most már tudom, hogy képes vagyok rá.” (Mády-Szabó Eszter, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2017-ben végzett hallgató)

A videotréningre vállalkozók között a hallgatók, illetve a kezdő tanárok mellett egye növekvő számban jelentek meg a tapasztalt, sok éve a pályán lévő, gyakorlott tanárok is.

„Szerintem mindannyiunknak tanulságos, bárhol tartunk a tanári pályánkon […] Nagyon-nagyon sokat lehet ebből profitálni.” (Zalaba Gyöngyi, Tóth Aladár Zeneiskola, fuvolatanár)

Fontos kiemelni, hogy a videotréningre elsősorban azok a kollégák jelentkeznek önként, akik kiváló munkát végeznek, ugyanakkor megvan bennük az a fajta szakmai elhivatottság, hogy további inspirációt szerezzenek a munkájukhoz, vágynak arra, hogy folyamatosan fejlődjenek és visszajelzést kapjanak a munkájukról.

„Azt gondoltam, hogy ez kicsit olyan lesz, mint egy orvosi beavatkozás, nem biztos, hogy mindig kellemes, de […] valamilyen módon elmozdít onnan, ahol vagyok, és ez csak jó lehet.” (Fenyősy Dorottya, Tóth Aladár Zeneiskola, zongoratanár)

Az Iskolai Videotréning folyamata

A segítséget kérő kliens és az iskolai videotréner együttműködésének tartalma és formája egy jól körülírt eljárásrendet követ:

  1. Az első interjú a kliens és a videotréner első találkozása, amikor a módszer bemutatása, az alkalmazás kereteinek meghatározása történik.

  2. A kliens és a videotréner megvitatja és kidolgozza a közös munka célját (munkapontot), vázolva a probléma megoldását, vagy az ahhoz vezető út konkrét állomásait.

  3. A videotréner rövid 10-15 perces videofelvételt készít az interakciók megjelenésének természetes helyszínén, leggyakrabban az osztályteremben. A felvétel fókuszát a kliens problémája és tervezett megoldásváltozata határozza meg. A felvételen a mindennapokban előforduló interakciókat tartalmazó helyzetek láthatók.

  4. A videotréner egyedül elemzi a felvételt, kiválogatja azokat a részleteket, amelyek alkalmasak arra, hogy segítségükkel

a probléma megoldásához kapcsolódó, már meglévő sikeres interakciók elemeit megmutathassa a kliensnek. A tréner rövid 1-2 perces felvételek mellett állóképekkel is dolgozhat.

  1. A visszajelző ülésen – többnyire ugyancsak az iskolában –, néhány nappal a felvételek készítését követően a videotréner megmutatja a kiválogatott klipeket, és kezdeményezi az interakciók elemzését, a változás konkrét formáinak közös kidolgozását. 45-50 percben megvitatják, hogy az előző ülésen megbeszélt viselkedésmódosítások milyen változásokat eredményeztek az érintettek kapcsolatában, interakcióiban. Az új tapasztalatokra való reflektálás célja az alternatív megoldásmódok felismerésének segítése.

Ez a folyamat – a 3. ponttól – addig ismétlődik, amíg a tanár és a tréner szükségesnek tartja. Általában 4-6 felvételre és visszajelzése kerül sor egy-egy iskolai videotréning alkalmazása során.

Az iskolai videotréner is szabályozott szakmai etikai keretben dolgozik, amely többek között a segítő módszert igénybe vevők önkéntességén alapul, és azon a megegyezésen, hogy a felvételek más célra nem használhatók. Az osztályteremben készített videofelvételek a tréner kezelésében maradnak, és csak a videotréning befejezése után, az érintett tanár kifejezett kérésére mutathatók meg harmadik személyeknek. A tantermi felvételek készítéséhez minden esetben kérjük a szülők hozzájárulását.

Mitől hatékony ez a módszer?

A módszer hatékonysága megkérdőjelezhetetlen. Különösen három tényezőt érdemes kiemelni. Az egyik a hatékony kommunikáció fontossága, a másik a videofelvételek képi ereje és technikai lehetőségei, és

a harmadik a kliens–videotréner kapcsolat jellemzői, az a segítő helyzet, kapcsolati minőség, amelyben a módszer alkalmazása történik.

„A videotréninggel a legönzetlenebb segítséget tudjuk adni. Azért önzetlen, mert nem magamat akarom előtérbe tolni, hanem csak segíteni akarok. A kritikák megfogalmazásával általában csak a saját okosságunkat akarjuk megmutatni. […] Ez a módszer megtanított arra, hogy az én megoldásom nem az ő megoldása, a felfedezés élménye, a megfejtés, a továbbgondolás öröme legyen az övé, és ehhez csupán jól kiválasztott képekre, jelenetekre, segítő, gondolkodtató kérdésekre van szükségünk. Az eredmény: magabiztosság, kreativitás, hit a tanári pályán.” (Dunavölgyi Mária, Tóth Aladár Zeneiskola, igazgatóhelyettes, fagott-tanár, videotréner-jelölt)

A képek ereje

Az Iskolai Videotréning hatékonyságában kiemelt szerepük van a képeknek. A képek erőteljes élményt nyújtanak, bizonyos jelentéstartalmak hozzáférhetőbbek az értelmünk számára vizuális formában. A képek lehetővé teszik a valóság több szempontú megfi t. Alkalmasak megfigyelésre, emlékezésre és új készségek begyakorlására is. A kép a támogatott felidézés során meghosszabbítja a pozitív élmények hatását, de a lassított visszanézés miatt a probléma észlelése is megváltozhat. A képek strukturálják, megfigyelhetőbbé teszik a megélt kommunikációs helyzeteket.

„…rengeteget lehet belőle tanulni […]. Saját magát látva az ember könnyebben vesz észre olyan dolgokat, amiket esetleg belülről nem lát. És hogyha ez […] külső szemlélőtől jön […], könnyen kritikaként élheti meg az ember, […] ezért sokszor nem talál célba. Ilyenkor meg az ember nem érzi ezt, tehát szerintem ebből sokkal könnyebben lehet tapasztalatokat szerezni, vagy olyan dolgokat meg következtetéseket levonni a saját munkámmal kapcsolatban, amelyekből utána tudok építkezni.” (Hollóné Tóth Réka, Tóth Aladár Zeneiskola, zongoratanár)

Guy Schepers és Claudia König írja a szó és a kép közötti különbségről.3

„A képeket, a vizualitást részesítjük előnyben a verbalitással szemben, ha nyelvi akadályokba ütközünk.

  1. Schepers, Guy König, Claudia: Családi videotréning. Ford. Forrás-Bíró Aletta. Animula. Budapest, 2002.

A megfelelő képek jól fókuszálják a megfigyelő figyelmét, pontosabb közléseket tudnak közvetíteni, mint a redundáns verbális közlések.

A képeknek nagyobb a meggyőző erejük, mert a valósághoz közelebbi formában mutatják az interakciókat.

A vizuálisan bemutatott helyzet jobban megmarad az emlékezetben, és könnyebben előhívható, mint a verbális közlés.

A képekkel azonban nem pótolhatók a szavak, az erős hatás eléréséhez a megfelelő kombináció a legalkalmasabb”

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem intézményközi Videotréning Kutatócsoportja rendkívül fontos kezdeményezés, elsősorban abban a tekintetben, hogy olyan zenetanárokat szólított meg, és biztatott önvizsgálatra, akik valódi, élő tapasztalatokkal rendelkeznek a zeneoktatás mindennapi kihívásairól. Ők azok, akik ezt a területet a leghitelesebben tudják képviselni, és megfogalmazzák mindazokat a problémákat és jelenségeket, amelyeket vizsgálni érdemes. Ide sorolhatjuk többek között a zenetanítás során alkalmazott gazdag nonverbális eszköztár sajátos kommunikációs motívumait. A zenei kommunikációban a tanár zenei gondolatokat, érzeteket, folyamatokat jelenít meg, vagy kíséri vele tanítványa zenei előadását, ezzel is erősítve a testérzet, a testélmény a zenei élmény megszületését.

Videotréner-jelöltek tapasztalatai

„Én magam alapvetően nem vagyok pozitív beállítódású. A videotréning számomra hihetetlen változást hozott, aminek hatására máshogyan látok dolgokat, mint korábban. Ezt a pozitív szemléletet mind a magánéletben, mind a tanításban és

a mentorálttal való munkámban meg tudom élni. A klienseimtől én magam is rengeteget tanulok. Képek alapján dolgozom, és nem a fejem után […] aprólékosság, részletekben való elmélyülés, számomra ezt adta a videotréning.” (Dávid Krisztina, Tóth Aladár Zeneiskola, csellótanár, videotréner-jelölt)

„Szemléletváltást, megújulást hozott a tanításban, nagyobb önismeretet, az önreflexió fejlesztését, kapcsolatot nagyszerű, hivatásuk iránt elkötelezett kollégákkal.” (Petőfi Erika, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, vonós tanszakvezető, hegedűtanár)

„A módszert leginkább a hallgatóimmal való konzultációk és a növendékeimmel való kommunikáció során tudom hasznosítani. Úgy érzem, elsősorban az attitűdöm változott meg. A hallgatóim óráinak megbeszélésekor előtérbe kerül a pozitív gondolkodás, melynek hatására a sikeres mozzanatokból indulunk ki.” (Réti Tamás, Tóth Aladár Zeneiskola, igazgatóhelyettes, zongoratanár, videotréner-jelölt)

„Nem tudom, szabad-e így fogalmaznom, de szerintem a módszer zseniális! […] Nekem, mint tanárnak az volt a szempont, hogy nézzem meg, mi az, ami jó volt, és mi az, ami tetszett, ugyanakkor HUSSS teljes mértékben a szemembe jött, hogy mi az ami HUHHH nem igazán jó, és min kéne változtatni […]. Egészen más, hogyha erre […] én magam jövök rá, mint amikor leülünk, és megkapom a kritikát, mert az önkéntelenül is védekező álláspontba kényszerít, és […] nem fogom elfogadni, holott te tisztán látod, mint kívülálló, hogy tényleg, itt ez most itt azért van, mert…” (Zalaba Gyöngyi, Tóth Aladár Zeneiskola, fuvolatanár)

„Nem én vagyok ügyes, okos, a kipróbált ötletek megmondója. A filmmel, a képekkel segítséget tudok ahhoz adni, hogy ő legyen ügyes, okos, alkalmazza tudatosan a meglévő jó megoldásait, próbálja ki saját ötleteit, bízzon magában. Nem az óráról alkotott emlékképeinkről beszélünk, hanem a filmek segítségével valós képeket, jeleneteket nézünk vissza újra és újra. Egyre többet látva, megfejtve a történések jelentését, közösen keressük a pedagógus saját útját. Ebből a hiteles képből továbblépve szélesedik az eszköztára, aktivizálódik kreativitása, nő a magabiztossága.” (Dunavölgyi Mária, Tóth Aladár Zeneiskola, igazgatóhelyettes, fagott-tanár, videotréner-jelölt)

„A videotréning számomra egy hihetetlenül inspiráló szakmai közösséget adott. Minden szupervíziós foglalkozás során újra és újra rá tudok csodálkozni a kollégáim végtelen profizmusra, érzékenységére és a szeretetre, amivel a növendékek és a kliensek felé fordulnak.” (Gergely-Gál Ágnes, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, tudományos segédmunkatárs, videotréner-jelölt)

„Látni, amit hallunk és hallani, amit látunk… – Kodály Zoltán elveinek esszenciájaként kezeljük e mondatot. Tanításunkat a komplex, összefüggéseket észlelő, alkotó működés szándéka vezérli. Változó társadalmi környezetben az értékállóságát megőrizve szeretnénk e tudást, látásmódot átadni a következő generációknak. A mai gyerekek akkor válnak nyitottá ennek fogadására, ha az átadó személye, s annak közvetítő szerepe »hibátlan«. Hibátlan abban az értelemben, ahogy annak idején Dobszay mondta: Annak a ténynek a megismerése, felfedezése, hogy a tanárnak is meg kell küzdenie a jó hangért, a jó zenei előadásért, mással nem pótolható elfogadást jelent a növendék számára.

A videotréningben részt vevő pedagógusnak önmagát kell elfogadnia. Önmagáért és az általa képviselt »jóért« kell megküzdenie. Azért a személyiségért, melyet születésünktől utolsó óránkig fejlesztünk. A tanárság »szerep«. Nem mindegy, hogy ki bújik e szerep mögé. A kép

– ami »visszabeszél« a kliensnek – hozzásegít, hogy e választott szerep a legkiválóbb szereposztássá lehessen.

A módszer legnagyobb értéke azonban az a gondolkodásmód, melyet a tréner e tanulási, megismerési folyamatban közvetít. E technikában soha nem lehet kritikai észrevételt tenni. Nem szabad a trénernek – adott esetben nagyon is szükségesen látható – saját metodikai tudásával reflektálni. Nem engedi meg e módszer, hogy a képen közölt, akár a »film 12 képkockájára« lefejtett sorból kitérjünk. A kép szigorúan tükröz. Következetességet igényel önmagunktól egy cél érdekében.

Kívánom, hogy érezzük meg, nincs más út a fejlődésünkhöz. Tudnunk és látnunk kell a jó oldalunkat, hogy megerősödve e tudásunkban, bátran merjünk új utakra indulni.” (Magyar Margit, Tóth Aladár Zeneiskola, igazgató, videotréner-jelölt)

Köszönet Vigh Andreának, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának és Magyar Margitnak, a Tóth Aladár Zeneiskola igazgatójának, hogy felismerték a programban rejlő lehetőséget, és támogatták létrejöttét, továbbá dr. Sallai Évának és dr. Szarka Emesének, a Magyar Videotréning Egyesület képviselőinek szupervizori munkájukért. A kutatócsoport eddig közel 30 zenetanár és tanárjelölt munkáját segítette a videotréning alkalmazásával.

A Magyar Videotréning Egyesület honlapja: http://www.videotraining.hu