…Értéktár adatbázis…

Bajai Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola

  1. Home
  2. Magyar Alapfokú Művészetpedagógiai Értéktár 1.
  3. Bács-Kiskun megye
  4. Bajai Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola

Névadója, Liszt Ferenc bölcs mondatára építi a zeneiskolából művészeti iskolává bővült intézmény a pedagógiai filozófiáját: „Minden művészet egyazon forrásból ered.” A bajai zeneiskola első tanéve 1929-ben indult, ami arra utal, hogy a kisvárosban ebben az időben már erős és kulturálisan öntudatos volt a polgárság. Kezdettől nehézségekkel terhelt működéstörténetében sok-sok költözés és időlegesen az önálló működés megszűnése is szerepelt, de a zeneoktatás olyan erős alapokra épült, hogy mindent túlélt és egyre erősödött. A városban 1986 óta képzőművészeti képzés is folyik.

8

A zeneiskola kora

Baján a zenekedvelő polgárok 1926-ban alakították meg a Liszt Ferenc Kört, amelynek alapszabályban rögzített feladata volt a zeneoktatás megszervezése. Az első tanév 1929 szeptemberében indult, zongora és hegedű tanszakon, az alapító Karig Emil nyugalmazott tanítóképző intézeti tanár vezetésével. A világgazdasági válság azonban nagyon megnehezítette a folytatást: az iskola szinte tanévenként költözött. Végül a város 1938-ban megvásárolta a Haynald utca (ma Táncsics utca) 8. szám alatti épületet, hogy a Liszt Ferenc Körnek székháza, a zeneoktatásnak bázisa legyen. Az iskolát 1941-től a város, 1950-től pedig az állam tartotta fenn.

A nehéz körülmények között működő zeneiskola olyan nagyszerű zeneművészeket nevelt ki, mint Lukin László karnagy, aki, miután elvégezte a Zeneakadémiát, Budapesten vezetett több kórust, az Országos

Filharmónia ifjúsági hangversenyeit, szerkesztette a Muzsika című folyóirat „Tücsökmuzsika” rovatát, dolgozott a Magyar Televízióban és a Rádióban.

Baján szerezte első legfontosabb zenei inspirációit Mohayné Katanics Mária karvezető is. A Parlando című zenepedagógiai lap a karvezető 2017-es halálakor közölt cikkében idézi visszaemlékezéseit, amelyekből kitűnik, hogy a kisvárosban – a háború idején is – intenzív zenei élet folyt: „1937-ben került városunkba egy égő lelkű és lobogó temperamentumú fiatal karnagy, Bálint Ferenc, aki friss diplomával a zsebében, nagy hittel és tudással pezsdítette fel a bajai diákság énekes életét. Fújtuk lelkesen két szólamban: »A juhásznak jól van dolga…«, meg a

»Lúd lába a tálba…« dallamait – elemisták, polgáristák. Majd később a két tanítóképző, fiúgimnázium, kereskedelmi, kertészképző, mind együtt énekelte: »Forr a világ bús tengere, ó magyar!…« – benne voltunk nyakig az Éneklő Ifjúság mozgalomban. Büszkeség dagasztotta önérzetünket, hogy a mi iskolánk nagylányai nyerték meg az országos népdalversenyt. 1942 májusában felutaztunk Budapestre, hogy a nagyok kórusában a Pünkösdölő szólóját énekeljük. Az orgona előtt álltunk a Zeneakadémián és fújtuk: »Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok…«. A középerkélyen Kodálynak képekről ismert szakállas arca néhány pillanatra elevenné vált. A koncert végén pedig a nézőtéren állt, magasan feltornyozott dobogón a körkánont vezénylő karnagy, Bárdos tanár úr. Úgy éreztem, az aranytrombiták egész az égig röpítenek. Évek múlva, 1948. február 22-én iskolánk Bárdos-estet rendezett Baján. Akkor már Gajdán Olga nővér volt a tanárunk, karnagyunk, s nekem öt éven át osztályfőnököm is. Vasfegyelmet, pedantériát, erős akaratot kívánt tőlünk. Szép énekléshez hajlékony, jó hangot, kecsességet, bájt, ha az volt a zenében, harsogást, erőt, ha az kellett. Egyszóval mindent, ami egy 200 főnyi leánykórusból 1943 és 1948 között kihozható lehetett. Szebb ajándékot nem kaphattunk, mint hogy Bárdos eljött hozzánk, próbált

velünk, elégedett, sőt meghatott volt, és a koncerten elvezényelte a Magos a rutafát. Természetes közegünk, életformánk volt a kóruséneklés. És ha az akkori osztálytársakkal összejövünk, még ma is, évtizedek múltán is megszólalnak a Cantuale kötet darabjai.

Hanglemezeket is hallgattunk, amikor megalakult az úgynevezett Humanista Baráti Közösség. A városháza nagytermében gyűltünk össze, 1945–46 tájékán kezdődött ez, és értő vezetéssel jutottunk el a Varázsfuvoláig, Mozart Requiemjéig és az utolsó Beethoven-vonósnégyesekig. Itt gyászoltuk Bartókot, itt tartottunk évfordulót 1946 szeptemberében, és itt koncertezett 1947-ben Dániel Ernő zongoraművész. Amíg játszott, az alatt eldőlt a további életem: muzsikus leszek.”

A családi háznak készült épületet a zeneoktatás az 1960-as évektől egyre inkább kinőtte. Rohamos fejlődését jelzi, hogy ebben az időben három tagiskola is létrejött (Madaras, Bácsalmás, Gara). 1973-tól a növendékhangversenyeket már a kis szerb templomban tartották, 1983ban pedig beköltözhettek a hajdani Kiegl-házba, amely 1817-ben épült, és az 1840-es évi nagy tűzvész sem hamvasztotta el. Klasszicista stílusát meghagyva újították fel, és belső terének átalakításával alkalmassá tették zeneoktatási célokra. Új otthonában azonban már önállóságát elveszítve működött a zeneiskola: 7 évig az Ének-zenei Általános Iskolával egy szervezeti egységben, majd 17 évig önálló gazdálkodású intézményként, és csak 2007-től lett Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néven önálló gazdálkodású önkormányzati iskola. Ekkor új művészeti ágakkal is bővült, és megkapta a „Kiválóra Minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény” címet.

Az alapfokú művészeti iskola születése

A vizuális nevelés hiányosságát felismerve 1985-ben Baja Város Tanácsának Művelődési Osztálya kezdeményezte a 8–14 éves korosztály művészeti nevelésének iskolán kívüli megteremtését. Az előkészítő évben – a

budafoki (a főváros XXII. kerülete) zeneiskolában működő alapfokú művészetoktatási modell mintájára – megfogalmazódtak a tervezett iskolakísérleti program alapjai, konkrét céljai. A művészeti iskolai modell felépítése még a zeneiskola megszilárdításánál is rögösebb úton haladt. A „Vizu” becenévre hallgató vizuális képzés első évfolyama 1985/86ban három csoporttal indult, és a művelődési ház adott neki otthont. A hagyományos iskolai tantermek ugyanis nem voltak alkalmasak a műhelymunkára, valamint az eszközök tárolásához szükséges feltételek is hiányoztak. 1988-tól Kántor József lett a képzés művészeti vezetője. Az 1990/91-es tanévben a rossz feltételek miatt már nem indulhattak újabb csoportok. Ideiglenes megoldásként az iskola az Ybl sétányon két

kétszobás lakótelepi lakásban folytathatta működését.

Az első végzős tanulók 1992 júniusában hagyták el az iskolát. A polgármester javaslatot tett az Udvardi Vizuális Iskola név felvételére, valamint az Udvardi-házi elhelyezésre, ám a költözés jogi nehézségek miatt elmaradt. Így az 1992/93. tanév a régi helyen kezdődött. A minisztérium hét év után végre elfogadta a művészeti iskola helyi tantervét, így az intézmény 1992-ben végre iskolai rangra emelkedett, 1993-ban pedig megkapta a Szent Antal u. 17. szám alatti épületet. A tantestület önerejéből készülhetett el 2000-ben a kerámiaműhely két helyiséggel.

A Vizuális Iskola kezdeményezésére indult el 1998-ban a művészeti szakközépiskolai képzés Baján, a Jelky András Szakképző Iskolában. A középfokú művészeti oktatás a két iskola közötti együttműködési megállapodás keretében folyt.

2007 júliusától az intézményegység a Liszt Ferenc AMI Képzőés Iparművészeti Tagintézménye, majd 2012-től tanszaka és telephelye lett. A Malom u. 15. szám alatt működő néptánc tanszak is csatlakozott a művészeti iskola harmadik művészet ágaként. Pedagógiai célja a tanulók mozgáskultúrájának sokoldalú fejlesztése, kreativitásuk, improvizációs készségük kibontakoztatása, a bekapcsolódás ösztönzése az amatőr

táncéletbe, a magyar folklór, a néprajz és a nemzeti tánctörténet megismertetése.

Az iskola fejlődése az utóbbi évtizedben

A zeneiskola hagyományos hangszerkínálatába 2008-tól bekapcsolódott az orgona tanszak is. A 2012/2013-as tanévtől a zeneművészeti ág új kihelyezett telephelyekkel gazdagodott (Nemesnádudvar, Érsekcsanád), régi neve pedig Bajai Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola névre változott. A képzőművészeti ág szobrászati és komputergrafikai képzést indított.

A zeneiskolában számos együttes munkájában vehetnek részt a gyerekek. Az ütőhangszeres tanszak megalapítása óta (1993) működik ütős kamaraegyüttes, amely kezdettől szép sikerrel lépett fel nemcsak a térségben, de Baja testvérvárosaiban, illetve a külföldi partnerintézményekben szervezett hangversenyeken. Az egyre népszerűbb kamaraegyüttes 2006tól Maracas ütőegyüttes néven, zenekari formában folytatja tevékenységét. Időnként más hangszereseket is bevonnak műsoraikba, melyeket először Baja Művészeti Hét rendezvénysorozatának keretében mutatnak be. Az együttes összetételét elsősorban a darabok határozzák meg, de figyelmet fordítanak arra is, hogy a könnyebb szólamokat egyre fiatalabb, kezdő ütős növendékek szólaltathassák meg.

A zeneiskola fúvószenekara is szépen fejlődik. A Baja Wind Orchestra elnevezésű együttest 2013 óta Czipták Zsolt trombitatanár, karmester vezeti. A város jól ismeri gazdag repertoárjukat, hiszen nemcsak iskolai, de városi rendezvényeken is gyakran fellépnek.

Az Árnika népzenei kamaracsoportot 2013 szeptemberében alakította meg négy, a Bajai Eötvös József Általános Iskolába járó hegedűs kislány, valamint tanáruk Eördög Gabriella. A mai napig összeköti őket a zene, azon belül a népzene szeretete. Ők is rendszeresen közreműködnek iskolai és városi rendezvényeken, hagyományőrző műsorokban.

2006-ban alakult meg a Symphonic Band Zenekar Huzsvay György vezetésével, fúvós és vonós növendékekből, alkalmanként felkészítő tanáraik is fellépnek velük együtt. A szimfonikus hangzás elérésére alkalmas zenekarban a vonós hangszerek (hegedű, brácsa, gordonka) lágy hangzása kiegészül a rézés fafúvós hangszerek erőteljesebb hangjával

  • esetenként zongoráéval is –, ami még gazdagabbá, fényűzőbbé teszi az összhatást.

A három művészeti ággal kibővült Liszt Ferenc AMI Baja és környéke legjelentősebb alapfokú művészeti intézményévé vált. Nagy hangsúlyt helyez az általános művészeti műveltség átadására, és kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra is. Növendékei sikerrel szerepelnek versenyeken, felvételiken, valamint külföldön is méltóképpen képviselik a magyar művészetoktatást.

Mára a kihelyezett tagozatok közül Madaras és Gara önállósodott, Bácsalmás azonban továbbra is a bajai iskolához tartozik.

A Bajai Liszt Ferenc AMI honlapja: http://lisztferenc-baja.hu/