…Értéktár adatbázis…

Az Orff-módszer alkalmazása Soltvadkerten

  1. Home
  2. Megújuló Művészetpedagógia
  3. Az Orff-módszer alkalmazása Soltvadkerten

Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és AMI, Soltvadkert

TANÁR: DR. PET ISTVÁNNÉ DR. FODOR KATALIN

Dr. Fodor Katalin sok-sok éve hívja „örömzenélésre” zeneóvodai foglalkozásain a kisgyerekeket. A zenei „titokfejtés” a hangszerek világával való megismerkedéssel folytatódik – zongorán vagy az Orff-hangszereken. Carl Orff német zeneszerző biztatásával – illetve hangszerés kottatámogatásával – 1978-ban alakult Kiskőrösön az iskola Orff-zenekara (Carmina Hungarica Orff ). Csatlakozott hozzá a soltvadkerti művészeti iskola is, teret adva a magyar zenetanárok, óvodapedagógusok, tanítók és az érdeklődők számára az Orff-szellemiségű zenei nevelés megismeréséhez.

Azt, hogy mi történik Fodor Katalin zeneóráin, leghívebben egyik gimnazista tanítványa, Schiszler Virág fogalmazta meg, így:

„Vezetőnk, dr. Fodor Katalin tanárnő, az Orff országosan ismert követője és oktatója, a zenekar tagjaival óvodás koruk óta foglalkozik. Engem is ő ismertetett meg a zene élményszerű művelésével. Névadónk, Carl Orff 20. századi német zeneszerző zenepedagógiai módszere a ritmusfejlesztésre helyezi a hangsúlyt, amit részben ritmushangszerekkel, részben a test hangszerként kezelésével valósít meg. Nézete szerint az ütőhangszerekkel és testhangszerrel rövid idő alatt sokszínű és

jól hangzó, a legkisebbek számára is örömet okozó zenét lehet létrehozni, tehát a hangszeres zene minél kisebb korban elérhetővé válik. Ez azért fontos, mert így a legkisebb növendékeknek sem megy el a kedvük a zenetanulástól, hiszen már óvodásként megszólaltathatnak olyan ritmushangszereket, mint a rumbafa, csörgődob, kasztanyetta, triangulum, cintányér, gong, harang, ahogyan tettük mi is a zeneóvodai foglalkozásokon. Első osztályos korunkban pedig már játszhattunk a fő hangszerünkön, a zongorán, ami alapfeltétele az Orff-zenekarba való bekerülésnek,

hiszen az Orff-együttes zongoristák zenekarát jelenti. A zenekar idősebb tagjai szólaltatják meg a klasszikus Orff-hangszereket, a fémből készült metalofonokat, harangjátékokat, a fából készült xilofonokat és a különböző dobokat. Így muzsikálunk együtt első osztályos előképzősök és gimnazista végzősök a Carmina Hungarica Orff együttesben.”

„Legyen az szóló, négykezes játék, zenekari vagy kamarazene-formáció, a cél azonos: a zene megszületése – foglalja öszsze Fodor Katalin az Orff-módszer lényegét. – A legörömtelibb pillanat, amikor a kicsi és a nagy növendék kiáll a pódiumra, és keze nyomán megszólal a zene. Az öröm pedig közös, a szülőké, a közönségé, a tanáré és a tapssal jutalmazott kis előadóé.”

A különböző országokban működő Orff-együttesek vezetői kapcsolatot tartanak, gyakran tapasztalatokat cserélnek, és segítséget nyújtanak egymásnak az Orff Alapítvány segítségével kiadott munkafüzetekben összefoglalt zenepedagógiai ötlettár megismeréséhez. A tanácskozást mindig más országban rendezik meg, és az adott ország képviselői bemutató órákat, hangversenyeket tartanak.

A soltvadkerti művészeti iskola tanárai kidolgozták az „Arany híd” elnevezésű zenei projektet. Ennek keretében – pályázatok segítségével – olyan cserekapcsolatok jöhettek létre, amelyek révén az egyes zenekarok bemutatják műsorukat a partnerországban. A koncertek mellett kirándulásokon, városnézéseken vesznek részt. A Carmina Hungarica Orff zenekar 1978-as megalapítása óta sok külföldi koncertkörúton, fesztiválon, versenyen, szimpóziumon járt, és a gyerekek sok élménnyel gazdagodtak.

Fodor Katalin munkásságát rangos díjakkal ismerték el, megkapta többek között a Pro Scole-díjat, a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet 2011-ben, a Pilinszky János-díjat 1998-ban. A zenepedagógus kutatási

területe, melyről doktori disszertációt, majd könyvet írt, a zenei alapképességek fejlődése 3–23 éves korig.

Videók

https://www.youtube.com/watch?v=6xFgnozfUxs